Surányi Dezső: Biokertészet. Biológiai kertművelés a házikertben (Cegléd, 1988)
V. FEJEZET A dombágyásos kertművelés Történelmi előzményei az igen nagy népsűrűségű területeken keresendők. Napjainkban a túl-urbanizálódás (megapolisz) következtében a relatív túlnépesedés, a sokféle hulladék elhelyezésének gondjai, a friss termények iránti igény növekedése a kínai földművelés egyik speciális módszerének reneszánszát hozta el. Az NSZK-ban Hermann Andrd és Hans Beta dolgozta ki a ma használt eljárást, amely három biokertészeti alapelem szintéziséből született: komposzt, vegyeskultúra (szinergizmus), az (allelopátia) kiaknázása. Elkészítése számos növényi hulladékot kíván. Ahol a környezettől elkülöníthető 20—30 m2-nyi alapterületű hely van, már megépíthető — még rudimentális területen is. A szervesanyagok fokozatos lebomlása után a prizma helyén humuszban gazdag talaj szín marad vissza, miközben akár egy népesebb család egész évi zöldségszükséglete is megtermelhető rajta. A szántóföldi növények ugyanilyen módszerrel szintén bőséges termésre foghatók. Kellékek: szervestrágya, szerves hulladékok, komposzt, gyommentes termőföld, mésziszap, bazaltliszt, csontliszt, zeolit. A szerves hulladékok anyaga kerti lomb, gally, venyige, nyers komposzt, esetleg forgács is lehet. A dombágyás 100—200 om széles, 80—100 cm magias, 4—8 m hosszú. Legtöbbször 20—40 cm mély alapot ásnák, amelyben 20 cm vastagságú szerviestrágya vagy igen jó komposzt alapot készítenek. Az iszap is megfelelő. A komposztoltó biolevek hatásosan alkalmazhatók (pl. kamilláié, zsurlóié, csalánlé). A prizma legfelső részére vastagabb ágak, gallyak kerülnek, amit hajtásból készített szecskával fednek. A következő réteget lomb alkotja, ezt komposzt és iszapos tőzegkorpa zárja le. A dombágyás teljes befedése 30 om vasitagiságú kerti földdel történőik. A szervesanyag tömeg 3 nap alatt bemelegszik és gyorsan eléri a 65 °C körüli hőmérsékletet. Ez a hőfok elégséges a kórokozók, kártevők és gyomok elpusztításához. Az intenzív bomlás 3—4 hétig tart, a domb erőteljesen gőzölög és 4—5 héttel később már annyira lehűl, hogy a földigiliszták belehúzódnak. A feltalálók javaslata szerint június—júliusban érdemes a dombot elkészíteni. mert ekkor a kellő mennyiségű szervesanyag rendelkezésre áll és még nem kell tartani attól, hogy az időjárás miatt idő előtt kihűl a domb. A lebomlási folyamatokban 2—3 év a lomb, 5—7 év a gally más fás részek komposztálási ideje. Fél év alatt viszont a domb fizikai, kémiai és biológiai állapotot vesz fel, hogy az alkalmas veteményezésre. A „dombágyásos kert” első (termő) évében a domb alján káposztafélék, dughagyma, spenót és karfiol is megterem, a domb tetején pedig saláta fejesedik. Négy hét alatt olyan saláta fejlődik, amely nem marad el a — 40 —
