Surányi Dezső: Biokertészet. Biológiai kertművelés a házikertben (Cegléd, 1988)

IV. FEJEZET A szelíd növényvédelem módszerei A mérsékelt vegyszerezés egyik lehetséges módja a szelíd növényvé­delem: kevéssé mérgező szerekkel, kevesebb alkalommal, kisebb tö­ménységben és ellenálló fajtákkal a vegyszermaradványok alig terhelik a környezetet. Ez a termesztett növények és az emberi egészség megőrzése szemszögéből egyaránt kívánatos, noha a korlátáival nagyon is tisztában kell lenni. A kert lényeit a körültekintő gazda gondosan számba veszi, különös­képpen hasznosságuk alapján. Káros és hasznos élőlények élnek a kert­ben, a legismertebb fajok a kerti növényekre gyakorolt hatásai alapján a — földigiliszta: humusztermelés, talaj levegőztetése — vakond: túrása káros, de a rágcsálók, cserebogarak, drótférgek és csigák pusztítása hasznos — lótücsök: monokultúrával terjed, a seregély, a rigó és a cickány írtja, viszont a hernyókat, drótférgefket és pajorokat megeszi — csiga: káros, amelyet a varjú, seregély, sárgarigó, feketerigó, varangy, Vakond, sőt az aranyos futóbogár és a szentjánosbogár pusztít — aranyos futóbogár: igen hasznos, számos kártevőt pusztít — fülbemászó: levél- és pajzstetvek ellen, táplálék szűkében kártevővé válnak. A növény-állat kapcsolatok nem csupán a hiológiai növényvédelemre vonatkoznak, így a méhek, poszméhek, darazsak, bizonyos légyfajok, továbbá virágjáró bogarak is tevékenyen befolyásolják a növények ter­mékenyülését. Klasszikus példa l Dar win-tói származik) a vöröshere mag­hozama. Ha a mezei egerek és pockok elszaporodnak a vöröshere táb­lában, a poszméh fészkek eltűnnek, így az elmaradó poszméh-járás miatt alig kötődik termés. Kevésbé ismert talán a fügedarázs és a füge szük­ségszerű kapcsolata. Ha rovarölő szerekkel permetezik a fügefát, elpusz­tulnak a darazsak és partenokarp gyümölcs képződik (magnélküli), amelyik viszont sokkal kisebb a magvasnál. A hazai pálmaliliomok (yucca) azért nem hoznak magot, mert a megporzását végző molylepke nem tudott Magyarországon akklimatizálódni ... * * * A megporzást végző rovarok is jól járnak, hiszen pollen, a nektár, a nedvesség, a mézfejtő mirigyek izzadmánya fontos táplálékok számukra. A madarak és a növények „közössége” kifejezetten biológiai növényvé­delmi jellegű; a rovarok, különféle lárvák és bábok, valamint a mezei rágcsálók ellenségei, sőt igen sok faj a gyommagvak szorgos gyűjtői. — 31 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom