Sárkány József: Kossuth Lajos élete és egyénisége. Elfogatásának százéves évfordulója alkalmából (Cegléd, 1937)

15

érzés hulláma csapott felé itt is, Turin külvárosában „baracconei magányéban.“ 1877. jan. 24-én a ceglédi százas küldöttség kereste fel. hogy haza hívja Hisz Dobos János sugárzó beszéde és a magyarság vágya szerint: Mi olt szeretnők látni hazánkat, ahol Te vagy s Tégedet olt, hol van hazánk I De Kossuth nem jött haza. S éppen a ceglédi küldöttség előtt fejezte ki, hogy „politikai számvetése“ nem engedi, hogy az érzelmek múló hatása alatt életelvéről lemondjon s a balkáni népek természetes fejlődése elé akadályul saját személyét is odaállítsa. Az események Kossuthnak adlak igazat

S az a kicsiny magyar sziget, mely a látszatsikerek idején is féltve virrasztód Kossuth eszméi felelt, egyre csüggedtebben szemlélte az újabb politikai csoportosulásokat, a nemzet sorsának feltarlózhatatlan aláhanyatlását. A keleti kérdés napirendre tűzése után a viharfelhők egyre jobban gyülekeztek a végkifejlés felé. Nem állta többé útját senki és semmi az 19Í4 ben ránk zuduló végzetes katasztrófának.

iratai

A kötelesség parancsára furini magányát őrállomásnak tekintette s mint „élő tiltakozás“ tisztének minden igazságát betöltötte. Anyagi viszonyainak megváltozásakor, 77 éves korában kezdte meg iratainak nyilvánosság elé