Sárkány József: Kossuth Lajos élete és egyénisége. Elfogatásának százéves évfordulója alkalmából (Cegléd, 1937)

12 nép, elárult hazám reménye, vára, oszlopa I Ha senki más, Te bizton megérted kiáltó szóm: Veszélyben a haza 1 ... A beszéd vé­gén mondott „rettenetes átok“ s a történelmi szükségesség az események színvonalára emelték, végső hullámaiban pedig magukkal ragadták a kételkedőket és közömbösöket is. Az ország kormányzója A Kossuth-nóta hangjaira Kossuth katonája lett az ország népe, Kossuth pedig az ese­mények sodrában négy hónapig az ország kormányzója. A védekezés folytatása minden alkotó erőt lefoglalt A debreceni református nagy templom 1849. ápr. 14-iki hires jelenete — a függetlenségi nyilatkozat és kormányzó vá­lasztás — az élniakarás olyan erőteljes bizony­sága, melyet Klio is feljegyzett, a magyar nem­zeti érzés is állandóan nyilvántart. De ezzel a kibékülés útja el volt vágva. A tekintély'! elv ellen való támadás éppen a legnehezebb idő­ben megosztotta magát a nemzetet. A végeredmény ismeretes Az orosz túl­erővel szemben elbuktunk. A tükör, mely a szép jövendőt mutatta, korán összetört. Sze­rencséje volt nemzetünknek, hogy nagy elve­kért küzdött és bukásában is ezekre a nagy elvekre dűlt Kossuth 1849 augusztus havá­ban elhagyta az országot, Orsovánál búcsút vett tőle, s török földre lépett...

Next

/
Oldalképek
Tartalom