Sárkány József: Cegléd az irodalomban - Honismertető munkálatok (Cegléd, 1943)
vezető embereihez írott leveleit. Ezekből közöljük az alábbi részleteket, hogy a figyelmet az oly sok tanulsággal biró eredeti szövegekre tereljük: Nyújtó Pál választási elnöknek. 1877. Mindig a legmélyebb hálára érzem magamat kötelezettnek, hogy bizalmukkal, jóindulatú kegyükkel vígasztalnak meg hazámfiai, kiket én közös édesanyánknak, a hazának egyik igénytelen, de hű gyermeke, testvérileg szeretni soha meg nem szűnök. Kérem is Tisztelt Elnök urat, méltóztassék hálaérzetem kifejezését a ceglédi választóknak tudomására juttatni. Nekem, mint hazafinak aggodalmaim között nyugasztalásul szolgál, ha nézeteimet helyeselve látom egy ilyen, nagy magyar város által, melyet a nemzetélet történelmi mozzanatainál tekintélyes tényezőnek ismerek. Aki ismeri az örök törvényhozó ujját a történelemben, aki meghozta a törvényt: »ilyen okra, ilyen okozat« következik s ki 'ezzel logikai összefüggést hozott be az események láncolatába, megértheti, hogy ha a hatalom nem okul a tapasztaláson s nem tér vissza az okszerű történelmi alapra, amíg nem késő: a dolog végső vége az leszi hogy az osztrák elmegyen németnek, ajszláv elír.egyen orosznak. Magyarország pedig, miután koldus iszákot hordott, elmegyen az enyészetbe. Ha engem pártos indulat vezetne nem emelnék fel intő szózatot, hogy a hatalom térjen el a tévesen választott ösvényről, mely hazámat is, Ausztriát is szenvedésekbe bonyolítja. De .hazám szenved és ez fáj lelkemnek. Kossuth I . Iratai IX. k. 123. 1. Bartha Ferencnek, Cegléd város ■polgármesterének 1877. Mindig hálás megilletődésel fogok emlékezni a szeretet és bizalom megható nyilatkozatára, mellyel viszontagságos életem1 végalkonyát megtisztelni méltóztattak. A oeglédi küldöttség tagjai számára azok nevével és aláírásommal ellátott fényképeket küldtem. Ezek kézhez juttatására Polgármester urat kérem fel. Méltóztassanak a fényképeket szívesen fogadni, emlékül öreg, hű szolgájuktól. S ha a baracconei remete arcmására találják vetni tekintetüket, jusson eszükbe annak jelszava: »törhet, de nem hajlik«. Jusson eszükbe, mert a polgárok a haza életvárának őrei. A nemzet csak úgy lehet biztosítva a halálos törés ellen, ha nem hajlik meg odáig, hogy akár jogait feladja, akár életfeltételeit elalkudja. Higyjünk önmagunkban. A hit idvezít, ha munkával karöltve jár. De öngyilkos nemzet számára nincs feltámadás. Kossuth L. Iratai IX. k. 165. 1. B. Molnár Sámuel képviselő úrnak, 1877. Ebben az időben országszerte felhangzott a magyar honszeretet őrkiáltása: »Ébren légy’ magyar! őrt ki fog állni, ha nem te, hazádért,« felhangzott és körben fut a hazán hatalmasan, tudtul adva barátnakellenségnek, hogy a magyar nemzet őrködik hazája felett. Itt az forog kérdésben, hogy Magyarország magyar ország maradjon-e? Kossuth L. Iratai IX. k. 198. 1.- 30 —
