Sárkány József: Cegléd az irodalomban - Honismertető munkálatok (Cegléd, 1943)

frankos koszorút helyezett. 1882-ben New-York városában a szegedi vízkárosultak javára nagy koncertet adott. Nemes tettéért az amerikai Magyar Önsegélyző Egylettől szintén aranyérmet kapott. Hegedű játékát Reményi Ede is többször meghallgatta és megdicsérte.

A Lyra zenekara. 1923-ban, az oly sok jószándékú kezdeményezés idején, dr. Fiilöp László, Teszner Vince egykori tanítványa, megszervezte a MÁV Lyra fúvós zenekarát. E nemes vállalkozás mutatja a háború utáni ifjúság tettiekészségét. Mindenki örömmel üdvözölte e város lelki finomítására irányuló szeretetnek értékes bizonyságát.

Darab Lajos ref. kántor megzenésítette a ceglédi Kossuth-emléktábla szövegét. Sok dalszerzeménye messze földön ismertté és kedveltté tette szerzőjének nevét.

Szerdahelyi János gimnáziumi tanár, zeneszerző, ceglédi diák volt. Operettjeit sokfelé éneklik. Szerzője a »Pajtás, pajtás jössz-e v eleme zeneszámnak.

Horváth László egykori ceglédi diák írta a »Jóska lelkem elküldöm Tenéked« című háborús dal szövegét. Dallamát dr. Egyed Miklós szerezte. Horváth L. e műfaj termékeny művelője.

Zenei élet. Nagy teljesítményű, villanyos szélnyomású orgonája van a r. kát. egyháznak, 2 játszóasztallal és 2.700 síppal. Szeged után ez az Alföld legnagyobb orgonája. Az Ipartestületi Dalkar és a Máv. Dalkar nem egyszer nyertek országos pályadíjakat. A r. kát. Cecília Énekkar, a ref. Vegyeskar mellett már itt is megszólalt az Éneklő Ifjúság. A kér. ifj. egyesület Szalonzenekara, a Tárogató-hatos, a levente Egyesület fúvós- s a Kossuth Gimnáziumban működő vonószenekar jószándékát és buzgóságát mindenki ismeri. Többször bizonyságát adták, hogy működésükkel nemcsak tagjaik gyönyörködtetésére, har.en Cegléd város jóhímevének emelésére is törekszenek.

A Kultúrház. Nagy haladást jelentett a város életében, hogy az Ipartestület otthont adott a ceglédi kultúrának. Rónay János és Kovács Lajos elnökök képviselik azt a szellemet, amely e jelentős alkotást létrehozta s azt a városias jelleg látható kifejezéseként a közművelődés szolgálatába állította.

Könyvtárak. A ceglédi nép szeret olvasni, inkább megveszi a könyveket, minthogy kölcsönkérje. A városi könyvtár s a társadalmi körök könyvtárai elégítik ki, a jelentkező szükségleteket. A városi könyvtár vezetője és szervezője, dr. Hühner Emil. Személyes ügyének tekinti a könyvtár jó hírnevét, melyet az meg is érdemel.

cfa. ehS hírlap

Forgács Endre Az első újság Cegléden című cikkében, mint annak egykori szerkesztője, ekként rajzolta meg a »Czegléd« című lielvi lap megjelenését és kiadásának előzményeit:

1878-ik év nyarán Lesska Nándor telepedett le. Ceglédre. Igaz, hogy már akkor is nagyon komyadozott s a pápista harangozó már messziről kinézte belőle a számára nemsokára hekövetkező jövedelmei, de azért tele volt számítással, tervekkel a jövőre és tömérdek önbizn- 23 -