Sárkány József: Cegléd az irodalomban - Honismertető munkálatok (Cegléd, 1943)
Aldor Imre gimnáziumi tanár, történetíró. Jókai Mór »Enyém, tied, övé« c. regénye főhősében Áldorfai Incében az ő alakját rajzolta meg Sokirányú munkásságával a kiegyezés korának egyik jellegzetes alakja. Dr. Oppel Jenő történettudós, gimnáziumi tanár. Cegléd város történeti múltjának fáradhatatlan búvára és életrekeltője. Művei: Cegléd múltja, Cegléd a törökök alatt, A parasztlázadás előjátéka Cegléden, Hutten Ulrich, stb. A ceglédi kaszinó 100 éves alapítását külön füzettel ünnepelte 1942-ben. ScJieilz Emil gimn. tanár, a La Fontaine Társaság tagja, a Katolikus Lexikon munkatársa. Sokszor és szívesen bocsátotta gazdag nyelvismeretét a város társadalmának rendelkezésére. Gubányi Károly a híres keleti utazó, a mandzsuriai vasút építője, gyakran megfordult Cegléden, mint Mihály bátyja vendége. Munkái: Ausztrália, Tengerentúli történetek, Öt év Mandzsuországban. Ujváry Aladár vízgyógyász. Művei: Makrobiotika, Útirajz és kalauz. A meleg, hideg és gőzfürdők előnyei. Az idegesség. Ilosvay Kollár Vilmos írta: Az egy Isten Szentháromság fogalma fejlődéstani és ismerettani szempontból; Az ariszto'e'eszi tudomány rendszer c. műveket. Dr. Szqbó Géza belgyógyász, egészségügyi főtanácsos, a Mone főtitkára, ceglédi diák volt. Az orvosi szaklapokban közzétett tanulmányaival vitte előbbre az orvosi tudományt. Pap Géza szabadszállási ref. lelkész volt ceglédi diák Csendes esték címen a vallásos élet elmélyítésére kedvelt és elterjedt füzeteket adott ki. Dr. Kovács István íef. lelkész műve: A szentmártonkátai ref. egyház története azokra a kapcsolatokra is kiterjed, amelyek ezt a Tápió mentén élő, égő hitű kis gyülekezetei Ceglédhez fűzik. Összefoglaló művek. Kotlái József Cegléd Monográfiája, Jóbai János Cegléd m. város kalauza, Cegléd szellemi életéről és földrajzi viszonyairól ad részletes tájékoztatást. Nyelvészeti művek. Dr. Pais Dezső, egyetemi tanár, Egy fűzfa név c. cikkében meggyőző bizonyítékok alapján megfejtette Cegléd nevét. Azt írja, hogy e város nevét a cégié vagy cigle-fától nyerte. Nagy Lajos és dr. Túri Károly pedig a nyelvjárást elemezték a mai kor tudományos módszereivel. Cegléd a kecskeméti, tiszántúli és palóc tájszólások határán fekszik. Nyelvjárása kevert, de elég közel áll az irodalmi nyelvihez. A kultúra úttörői. A ceglédi köztudat irodalmi munkásságuk alapján nyilvántartja az alább felsorolt értékeinket is. Itt született Széchy (Závodszky) Károly, Zrínyi Miklós méltatója. Pintér Jenő, a nagy teljesítményű irodalomtörténeti rendszerező. Zlinszky Aladár, a magyar stílus kérdések kiváló ismerője. Műveikről bővebb ismertetést az irodalomtörténeti lexikonok nyújtanak. A ceglédi ref. iskolában tanított 1737-ben Losonczy István a Hármas Kis Tükör szerzője. A r. k. iskola »deák tagozalá«-ban tanult meg magyarul Toldy Ferenc. A polg. leányiskolában működött egy ideig 21
