S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
Az iskola lehanyatlása és újra fölemelkedése
50 elosztotta a Losonczit megelőző, s fentebb említett három rektor között. Ilyen egyszerűen azonban nem lehet történetet írni A valószínűség amellett szól, hogy 1689-ben még a ceglédi iskola helyreállításáról aligha beszélhetünk, mert hiszen az új városalapítással elfoglalt ceglédieknek idő kellett, míg annyira juthattak, hogy iskolájukat megnyithatták. Hihető, hogy a régi tönkrement iskolaépületei is egészen át kellett alakítaniok. Ily körülmények között, — ha a régi följegyzést követjük, — a megújult iskola első rektorának azt az Ónodi Istvánt vehetjük fel, aki 1689. június 17-én iratkozott be a debreceni anyaiskolába33 s körülbelől 1695-ben jött Ceglédre. De az sem lehetetlen, hogy a csalárd emlékezetre támaszkodó följegyzés hiányos. Valószínűnek látszik, hogy valamivel előbb nyílt itt meg újra az iskola s Ónodi előtt még volt 1—2 rektor. A többi rektorról és működésük idejéről alább lesz szó. Néhány évig nyugodtan fejlődött Cegléd. Óriási lehetőség állott előtte, hogy hajdani virágzó állapotára jusson és iskoláját is arra emelje. Megfogyott lakossága a körülötte elpusztult községek földjéből is foglalhatván, oly bővében volt a földnek, hogy évenként annak csak egy részét tudta megművelni, másik évben újabb szűztalajt tört fel, mely ontotta a termést.34 Marháit is nagy területeken legeltethette és növelhette. De a rendkívül elszegényedett és kimerült Cegléd nem volt képes e kedvező állapotot kihasználni. Míg mellette a helyén maradt, javaiból ki nem forgatott, népességétől meg nem fosztott Nagykőrös és Kecskemét újabb meg újabb birtokok szerzésével és művelés alá vételével jövendő jólétének és nagyságának alapjait meg tudta vetni, addig Cegléd csak szegényesen, szűkebb körben indíthatta meg életének újabb korszakát. A földesuraság is ellenszegült a város tulajdonjogi igényeinek és birtokszerzésének. A két szomszéd városnak particulái is nagyobb zaklatástól menten, megszakítás nélkül működhettek s magas fokon is állottak, amint azt a nagykőrösi iskola 1693-iki, sőt még előbbi törvényei is mutatják.35 Cegléd annyira aláhanyatlott, hogy az egyházmegyében is elveszítette régi jelentőségét, mondhatni elsőségét. A reformációtól róla nevezett tractus 1713-ban már a tekintélyessé vált Nagykőrösről nyerte nevét, de ez nem sokáig tarthatta azt meg, mert 1731-ben Kecskemét ragadta magához ezt a kitűntető nevet, noha ellene sokáig harcoltak egyes egyházak és lelkészek. Tormássi János halasi (előbb
