S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
Az iskola lehanyatlása és újra fölemelkedése
47 részekben mindenekfelett ezeket akarják az új birtokosok megsemmisíteni, hogy ilymódon a magyarság életgyökereit elvágják. A török kiűzésével sem ért véget a hódoltsági magyarság hallatlan szenvedése, sőt történetíróink egyértelműleg állítják, hogy a Habsburg-uralom visszatértével még nagyobb nyomorúság lett osztályrésze.19 Amit a katonai elnyomás és zaklatás hajmeresztő embertelenségeire nézve egy császári, idegen, tehát a magyar néptől távol álló hadbíró katonatiszt (Flämitzer) följegyzésében olvasunk,20 az szinte pokolnak tünteti fel a hódoltsági magyar földet. És lám mégis a ceglédi reformátusok, öt esztendei számkivetésükből visszatérve elhagyott városukba, csodás erővel látnak annak újjáépítéséhez. Hogy hol és miként éltek Nagykőrösön 1683-tól 1688-ig, arról semmitsem tudunk. Lelkészük, Deáki András, aki menekülő híveit vezette, előzőleg(1673—80.között) ott hirdette az igét.21 Ennek tudhatjuk be, hogy nem széledt szét Cegléd népe, hanem a közeli Kőrösön talált menedéket. Kőröst akkor lehetőleg megerősítették s a német katonaság is, oltalmul a török ellen, possidiumot készített ott, ezért menekültek oda sokfelől a szerencsétlen, bujdosó lakosok.22 A ceglédieket, bizonyosan, egy tömegben helyezték el a város valamelyik részén, ahol olyan-amilyen ideiglenes hajlékokat, leginkább földkunyhókat vagy hantházakat készítettek, hogy azokban húzzák meg magukat. E zavaros kor igen érdekes jelensége, hogy Cegléd Nagykőrösön is külön önálló egyházi és városi életet élt.23 Iskolájának növendékei, kétségkívül, a körösi particulában folytatták tovább tanulmányaikat. De a ceglédieknek csak zöme ment Nagykőrösre, többen a várostól délfelé Kecskemétig húzódó ősrégi, hatalmas tölgyerdőben vonták meg magukat, melyet az újabb időben irtottak ki minden előrelátás^nélkül. Némelyek a Tiszántúlra el egész Debrecenig futottak s ott telepedtek meg, mások a szőlők között vertek tanyát örökös félelemben élve.24 Voltak, akik a hegyek között a Mátrában s itt különösen Gyöngyösön találtak otthont. E városnak akkor mintegy felerészét a reformátusok alkották s virágzó iskolát tartottak fenn.25 Ide 1634-ben a jezsuiták is be tudtak jutni és létesítettek ott egy kis gimnáziumot, tudtommal egyetlen kath. középiskolát a hódoltságban. Ebből fejlődött ki idővel a gyöngyösi jelenlegi áll. gimnázium, mely 1934-ben ülte meg fennállásának 300 éves jubileumát. így találjuk meg alapját a szentesi áll. gimnáziumnak is az ottani
