S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
A református iskola kezdete s kifejlődése
40 58 Mokos Gy. i. m. 108. 1. Prot. Szemle 1896. 493. 1. Kiss Á. j. m. 582.1. 715. 1. Később a lelkészek pénzzel és naturaliékkal megválthatták a rektor kosztját. Tóth S. i. m. I. k. 78. 1. 59 Ceglédi ref- egyházi levéltár I. sz. protocolluma. Takács J. műve 61. 1 00 Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában. Budapest 1886. 296. 1. 61 Ádám G.—Dr. Joó I. i. m. 13. 1. Mokos Gy. i. m. 108. 1. «2 Péterfy S. i. m. 60—61. 1. 63 Mokos Gy. i. m. 91. 1. Az evangélikus iskolákban méginkább gyakorolták. L- Oravecz Mihály: A rozsnyói ág. hitv- ev. főgymnasium története- A főgimnázium 1896. évi értesítőjében. 17. 1. 64 Mokos Gy. i. m. 90 1. 65 Bodor István: A rimaszombati egyesült protestáns főgimnázium története. Rimaszombat- 1899. 58. 1. Itt vásárpénznek nevezték. Az ev. iskolákra 1. Payr S. i. m. 871. 1. 66 Balogh Ferenc: A debreceni kollégium története adattári rendszerben. Debrecen. 1904-1914. 394. 1. Dr. Nagy S. i. m. 155. 1. 67 Dr. Barcsa J. i. m. 31. 1. 68 Mokos Gy. i. m. 90 1. Földváry László : Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez. Budapest 1898 I. 144. 1. 60 Payr Sándor: Magyar pietisták a XVIII. században. Magyar Prot. Egyháztörténeti Monographiák- Budapest 1898. I. k. 145. 1. 70 Payr S.: A dunántúli ev. egyházkerület története 870—872 1. 71 Mokos Gy. i. m. 90. 1. Földváry L. i. m. 144. 1. Az ev. iskolákban hosszú ideig fennmaradt. L. Oravecz M. i. m. 17. 1. Az osgyáni ev. iskolában még 1806 ban is megvolt. L- Bodor I. j. rn. 78. 1- De viszont Késmárkon mér 1596-ban betiltották, mert a diákok a kakasok betanításéval foglalkozván, elhanyagolták tanulmányaikat. L. Dr. Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességen. Budapest 1922. I. k. 490. 1. 78 Kiss Á. i. m. 582. 715. 1. Mokos Gy. i. m. 35-36. 1. 73 Kiss Á. i. m. 601. 1. 74 Cegléd 1730-ig. 47. 1. 75 Rajzok a török világból. Budapest 1515—17. III. kötet. Telve levéltári kutatások alapján a török uralomra jellemző és azt érdekesen megvilágító, de a törököknek kissé kedvező adatokkal. 78 Nagykőrösi krónika. Jegyzetekkel és oklevéltórral ellátva kiadták Szabó Károly és Szilágyi Sándor. Kecskemét 1856. 34. 1. I. kiadás II. k. 455. 1. 77 Bunyitay—Rapaics—Karácsonyi: Egyhéztörténeti emlékek. 18 Történeti Szemle 1912.1. sz. 57.1. Takáts S. i. m. I. k. számos helyén. Ezzel szemben a hódoltság rettenetes sorsára 1. Thuri Pál: Idea Christianorum Hungarorum in et sub Turcismo ; Budai Ezsaiás: Magyarország históriája a mohácsi veszedelemtől. 125—126. 1. Mindenekfelett pedig Hóman Bálint és Szekfü Gyula : Magyar történelem II. kiad. 1935. III. k. 402. skv. 1. és 101. skv. 1. 76 Hóman Bálint és Szekfü Gyula: Magyar történelem- Budapest V. k. 1-sőkiad. 50.1. Kaan Károly: A magyar Alföld- Budapest 1927. 34. 1. A magvar kamara hivatalosan jelentette, hogy a parasztok abbahagyták a földmívelést s a több hasznot hajtó kereskedésre adták magukat. Takáts S.: Rajzok a iörök világból I. 359. 1.
