S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
A református iskola kezdete s kifejlődése
26 török magyarul is megtanult. Különösen megértette és pártolta a török a szegény jobbágyságot.78 Ily körülmények között Cegléd városa, lakóinak elpusztíthatatlan, életereje és propagatív képessége következtében, népességre nézve folyton szaporodott, gazdaságilag pedig gyarapodott' és erősbödött. A város lakossága kívülről is növekedett a közelben elpusztult falvak (Nyársapáti, Paládics stb.) betelepült népével. Nagy arányokat öltött a szarvasmarha- és juhtenyésztés, úgyszintén a szőlőművelés. Ez újra fölélesztette a széleskörű kereskedelmi forgalmat. A török birodalommal való állatkereskedés virágkorát élte, de kiterjedt a délnémet városokra, Lengyel- és Oroszországra, délen pedig Dalmáciára és Velencére.79 A kereskedelemmel együtt emelkedett a város ipara. A törökök számára az iparcikkeket a magyarok készítették. Cegléden fontos iparágak keletkeztek, ezek sorában legelői a faipar (asztalos, kádár, kerékgyártó, faragó), azután mások (kovács, csizmadia, szabó, szűcs, takács, molnár, szíjgyártó, kötélverő). Nagy jelentőségre tett szert a salétromfőzés, sőt a méhsörgyártás is.80 Egyes iparosok kezdettek céhekbe tömörülni. Mindez a város művelődését természetszerűleg vonta magp után. A kereskedők, főként a tőzsérek, kiváló pártfogói a tanításnak és az iskoláknak. A deákok nagyrésze ugyanis a kereskedői pályára ment, ahol járásuk-kelésük, világlátottságuk, élményeik és iapasztalataik folytán a műveltség és tudomány iránt fogékonyságot, sőt sarkaló ösztönt kaptak s városukat is igyekeztek a nevelés és oktatás által a kultúra magasabb fokára emelni. „Az Alföldön — ahogy Takáts Sándor írja — az iskoláknak és eklézsiáknak támogatói javarészt a magyar tőzsérdeákokból kerültek ki.“81 így törekedtek ezek a ceglédi iskolát is továbbfejleszteni A kis trivialis latin iskolából tehát magasabbrangú iskola lett, melyben már togátus deákok is tanultak. Magasabbrangú intézetté fejlődését bizonyítja az, hogy a Matricula Scholaeban 1721-ben a togatus deákok beiratkozása ezekkel a szavakkal kezdődik : „In oppido Czegléd studiosi Togati esse de novo ceperunt, quorum subscriptio hac serie proditur.“ (Cegléd városában újból togatus tanulók kezdettek lenni, kiknek beiratkozása ilyen renddel történik.) Az újból szó azt mutatja, hogy volt előbb is togatus iskola. Minthogy pedig a törökök kiűzése után 1686-tól 1724-ig eltelt idők — mint később látni fogjuk — éppenséggel nem mozdították elő az iskola fejlődését, ellen
