S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
Elemi vagy népiskola. Kísérlet a gimnázium fölélesztésére
141 mégis állított fel az eleminél magasabb képzettséget nyújtó iskolát, t. i. a polgári fiúiskolát latin fokozattal, mely 1899-ig működött. Ennek létesítésére különben törvény is kötelezte a várost. Dobos János lelkész, aki a gimnázium újra felállításának főtényezője volt, imígy parentálta azt el: „Öt évi nyavalygás után a két szomszéd gimnázium mellett ismét elenyészett. De mégis jó volt ez a kis gimnázium annyiban, hogy igen jeles fiúk kerültek ki belőle Nagykőrösre, mint pl. a két Unghvári, Farkas Sándor stb.“21 Könyvtára a központi fiúiskola levéltári szobájában egy zárt szekrényben van elhelyezve. Áll 115. sz. alatt 119 drb műből, mely leginkább latinnyelvű, de van közte német és francia is. Vegyesen tudományos- és tankönyvek. Leltárukat 1925-ben állította össze Nagy Sándor igazgató-tanító. Középiskolájának hiányát nehezen szívelte a város, melynek népessége egyfelől belső nagy propagatiójával, másfelől a külső beköltözésekkel szinte feltűnő arányban szaporodott. Csak a református lakosok száma 1835-től 1880-ig több mint 3000-rel, az egész városé pedig 9 ezerrel nőtt. Ekként a magyaroszági nagyobb városok sorában hovatovább feljebb emelkedett. A tengődő református gimnázium sorsa még megszűnése előtt azt a gondolatot költötte fel a város némely vezető embereiben, hogy maga a város vegye át a gimnáziumot és lépjen, mint fenntartó, a református egyházközség helyébe. Bartha Ferenc városi képviselő, a későbbi polgármester, 1878-ban indítványt is terjesztett elő ilyen irányban, melyet a városi közgyűlés tárgyalás és javaslattétel végett egy bizottságnak adott ki.22 Az indítvány azonban ennél a bizottságnál megfeneklett s a városi közgyűlés sem sürgette. De a középiskola utáni vágyakozás tovább élt a lelkekben. 1884-ben arra a hírre, hogy a kecskeméti reáliskolát megszűntetik, Szabó Gábor városi képviselő tüstént indítványt tett, hogy a város ennek a reáliskolának Ceglédre leendő áthelyezése iránt haladéktalanul tegyen lépéseket.23 De a hír nem bizonyult valónak s így ezt az esetet is csak mint a lelkeket eltöltő óhajtás példáját említhetjük fel. Végre 1899-ben megnyílt a mostani állami Kossuth-gimnázium, melynek létesítésére döntőleg hatott Dobos János mérnöknek, a református egyház tiszteletbeli főgondnokának, 100 ezer forintos fejedelmi alapítványa.2* Amely munkát végzett tehát a városban évszázadokon keresztül a kis református particula, majd gimnázium, azt teljesíti most, — mint magasba emelkedett
