S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)

Az iskola változatos élete, középfokú tagozatának megszűnése

128

Tisza mellett lelkipásztorkodott, de 1836-ban ez állását is el kellett hagynia s ekkor tanító lett szülővárosában. Meghalt 1875-ben.43 Fia Károly, Nagykőrös sokérdemű, tanára volt.

3. Márton (Szoboszlai) Gábor 1818—1819. Talán mint ceglédi káplánt hívták meg egy évre ideiglenes professzornak. A Szoboszlai Mihály famíliájából eredt.

4. Varga József 1818—1819. Előbb Lacházán rektor, azután nagykőrösi, majd ceglédi káplán. Mint ilyet alkalmazták egy évre ideiglenes professzornak. Innen Válba (Fejér m.) ment segédlelkésznek.

5. Czeglédi Mihály 1820—1829. Debrecenben, majd külföldi egyetemen tanult. 1818-ban Kecskemétre választották conrectornak, onnan 1820-ban hívták javított fizetéssel Ceglédre. Az itteni rektoroknak, mondhatni, legkiválóbbika s itteni 9 évi működésével hervadhatatlan érdemeket szerzett. Az egyházmegyén is tiszteletben és megbecsülésben részesült. Előbb tanácsbírónak, majd perceptornak választották meg. Tanítása — egyes felmaradt hagyományok és följegyzések szerint — a régi idők túlszigorú, nyers szellemében és modorában történt. Talán az emiatt támadt elégedetlenségben keresendő távozása. 1829-ben rektorprofesszori állását fölcserélte a szentmártonkátai papsággal. Innen szintén csere útján 1839-ben Sárkeresztúrra ment lelkésznek.

6. Szilágyi Péter 1829—1841. Conrector Nagykőrösön 13 évig, azután lelkész Szentmártonkátán. 1829-ben állást cserélt Czeglédi Mihálylyal és Ceglédre jött rektorprofesszornak. Eleitől kezdve ellentétbe jutott az egyház consistoriumával, mert követelte azt a 100 forint pótdíjat, amit Czeglédinek megszavazott az egyháztanács. Ö azt vitatta, hogy az egyház ezt neki is megígérte, amit a consistorium tagadott. Az ügy az egyházmegyét és kerületetet is megjárta. A viszony az egyház és Szilágyi között mindinkább elmergesedett, annyira, hogy Szilágyit presbyteri tisztségétől is megfosztották és tanításával folyvást elégedetlenkedtek. Kívánkozott is Szilágyi valahová papságra, de nem tudott bejutni. Az egyház és közte lévő s az iskola hátrányával járó ellenséges viszonynak és küzdelemnek 1841-ben bekövetkezett halála Vetett véget.

7. Varga Pál ifj. 1841—1846. A hasonnevű ceglédi tanító fia. Született Cegléden 1809-ben, itt végezte a gimnáziumot, azután a debreceni főiskolába ment, ahol tanulmányait, a cég-