S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)

Az iskola a reformáció előtt

JEGYZETEK AZ I. FEJEZETHEZ.

1 Dr. Oppel Jenő: Cegléd 1730-ig. Különnyomat: Magyar városok monográfiája. Cegléd. Szerk. Kolofont József városi főjegyző. Cegléd 1931. 35 skv. 1.

2 U. o. 47 1.

3 U. o. 26 1.

4 U. o. 29 1- és dr. Hübner Emil: Cegléd. Magyarország monográfiájában. (Szerk. dr. Borovszky Samu) Pest Pilis Solt-Kiskun vármegye II. k. 360 1.

3 Dr. Oppel J. i m. 37 1.

0 A Krakóban tanult ceglédi ifjak ezek : 1496. Valentinus de Czegledh, 1501. Stephanus de Czegledh, 1511 —13. Ioannes de Czegledh, Georgius de Czegledh és Mattheus de Zegled, 1513—14. Benedictus de Czegledh. Dr. Schrauf Károly: Magyarországi tanulók külföldön III. k. A krakói magyar tanulók háza lakóinak jegyzéke. Budapest 1893. 115. 1.

7 A bursa tagok zöme igy oszlott meg: Szeged 31, Pest 25, Buda 17, Nagyvárad 15, Gyula, Kassa és Torda 12 — 12, Deés 10, Debrecen és Újlak 8—8, Cegléd, Esztergom és Szikszó 7—7 (Ceglédről 1 már a reformáció korából), Nagybánya és Mezőtúr 6 — 6. Dr. Schrauf K. i. m. XV11I. 1.

8 Dr. Schrauf K.: Magyarországi tanulók külföldön IV. A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve. Budapest, 1902. 135. 1.

9 A népoktatás története Magyarországon 1540 ig. Budapest, 1906. 49 1. Ezt bizonyítja az is, hogy a kath. klérus tagjai között szintén több Czeglédi nevűt találunk, ilyen pl. Czeglédi Egyed, a salvatorianus ferences barátok tartományi főnöke (1505 — 1507), későbbi korban, de még a reformáció előtti iskolából: Czeglédi Vince, a ferencrendiek pápai kolostorában assesszor (1543), János veszprémi (1543) és Lukács esztergomi kanonok (1553).

10 Hornyik János: Kecskemét város története. Kecskemét, 1867. III k. 131 1. és Dr. Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. Budapest, 1922. 526 I.

11 Adám Gerzson és dr. Joó Imre: A nagykőrösi ev. ref. főgymnasium története. Nagykőrös, 1896. 3—4 1.

12 Dr. Békefi R. i. m. 28 skv. 1.