Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)

III. Mellékletek

hetőségeinek, de akinek volt megfelelő szellemi kapacitása és igazán akart tanulni, azért megtalálta a felfelé vezető utat és ehhez a polgári iskola ki­tűnő alapot adott. Igényeinket, vágyainkat társadalmi lehetőségeink felső határának megjelölésével együtt fejlesztette ki, így tudtunk lelkileg kiegyensúlyozott emberekként küzdeni boldogulásunkért. Nevelőink emberi nagysága előtt is meg kell hajolnunk, hiszen akkor még nem volt törvény a diákot tisztelni és azok igazát is szem előtt tartani. Ez a tantestület azonban mindenkor emberként kezelt bennünket. Abban a korban ismert mondás volt, hogy „a lélek ugvan kész, de a test erőtlen”. Hogy ez a mi esetünkben ne következzék be, arról Kürti ta­nár úr gondoskodott. Testnevelői munkájával generációk teljesítőképes­ségét erősítette meg Cegléden. Magam is résztvettem a szertornász csapat munkájában. A jelvényszerző versenyeken a legmagasabb fokozat tulaj­donosa lettem, a tanítóképzőben aztán becsülettel megálltam a helyemet testnevelésből is, pedig a mi képzőnkben (Kiskunfélegyháza) Tulit Péter tanár úrnál a testnevelés „fő tantárgy” volt. Ha ma szétnézünk egyre fogyatkozó sorainkban, azt látjuk, hogy igen becsületes, a célt világosan látó és azért kitartóan küzdeni tudó emberek sokaságát adta az életnek ez az iskola. Az egyszerű, de jó szakmunkástól a tervhivatal elnökhelyetteséig ér el ez a lépcső, melyen elindított bennün­ket egykori iskolánk. Ezért idézem befejezésül ismét: „Én iskolám, kö­szönöm tenéked.” Buresch Vencel Várkonyi I. Alt. Isk. ig.h. „A Ceglédi Állami Polgári Fiúiskola tanulója voltam 40 évvel ezelőtt. „Tanulója” voltam és ezt ma büszkeséggel írom le. Nagy család volt a mi családunk - legalább is mai szemmel nézve - és a hat gyerekből hárman tanultunk ebben az iskolában. Mit tanultunk? Nemcsak a tudományokat sajátítottuk el, de kaptunk ezernyi jó tanácsot is. „Vidd át az életbe, amit itt látsz és hallasz” ... hallom máig is kedves osztályfőnököm, Veér László hangját. Egész életemet meghatározó szavak ezek. Nem lettünk mi hárman, a Csendes gyerekek, híres emberek, csak olyan Valakik. Egyszerű, szürke, családszerető, dolgos, másokat is megbecsülő kisemberek. De ezek a „szürke emberek” hogv tudtak húzni! Ahogy csak lehetett, ahogyan kel­lett! Szerencsére ép lélek mellett volt hozzá ép test is. Mert a magyar, tör­ténelem, földrajz mellett a testnevelést szerettük a legjobban mind a hár­man. Az alig várt testnevelési órák, a felejthetetlen sportköri foglalkozá­88

Next

/
Oldalképek
Tartalom