Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
II. Az iskola szerepe a város művelődéstörténetében
fiúk számára is, de legfőbb oka az volt, hogy akik a polgári iskolában kezdték középfokú tanulmányaikat, eleve gyakorlati pályákra készültek, érdeklődésüknek és polgáriban szerzett előképzettségüknek a humán gimnázium nem felelt meg. így aztán a polgárit végzett ceglédi fiatalok százai a szomszédos városok szakközépiskoláiban szereztek magasabb szakmai képzettséget. Nézzük meg részletesebben a helyi továbbtanulás arányát: a Kossuth Gimnázium anyakönyvei szerint 1940-ig mindössze 2 tanuló jött a IV. polgári elvégzése után a helyi gimnáziumba mint rendes tanuló és 4 leány, mint magántanuló. Ennél ugyan több polgáriból jött növendéket találunk az anvakönyvekben, de ezek a szomszédos Abonyból és Monorról jöttek. Érthető, hogy odahaza végezték el a polgárit, s amikor már felserdültek, akkor vállalták szüleik, hogy idegenben helvezzék el őket a kollégiumban, vagy bejáró tanulók legyenek, akik naponta utaztak Ceglédre. 1940-ben már módosult a helyzet e tekintetben: beindult a gimnáziumban a reáltagozat, ide már nem kellett a latin különbözeti, 1940. és 1945. között már 3 fiú és 15 leány lépett át a IV. polgáriból az V. gimnáziumi osztályba. Felszabadulás után - amikor az általános iskola még nem bocsátott ki végzett tanulókat - ugrásszerűen megnövekedett a polgáriból a gimnáziumba jövők száma. Év Leány Fiú 1945-46 13 5 1946-47 13 3 1947-48 5 6 1948-49 18 5 Az 1949-50-es tanévben vették föl az első I. osztályos gimnáziumi tanulókat az általános iskola VIII. osztályát végzett növendékekből. A továbbtanulók aránya igen magas a ceglédi polgári iskolában. Ezek a gyerekek mind a legtörekvőbb családokból kerültek ki, ahol volt erő, kitartás és tehetség a följebbjutásra. Hogy mennyire nem elégedtek meg ezek a fiatalok a középfokú műveltségükkel, amelyet a polgári iskola meg tudott adni nekik, a boldogulásukért mennyire küzdeni tudó értékes emberanvag volt ez a réteg, bízom ltja az a ténv, hogy a felszabadulás után a Dolgozók Gimnáziumának padjait elsősorban a négy polgárival rendelkező férfiak és nők töltötték meg éveken át. 1945-46-os tanévben a beiratkozott 77%-a jött polgári iskolai bizonyítvánnyal és 23%-a egyéb négyosztályos középiskolai végzettséggel. 1949-50-ben pedig, amikor már az általános iskola is kibocsátotta első tömegeit, a tanulók 5()%-a polgári, 50%-a általános iskolai végzettségű volt. 59
