Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)

II. Az iskola szerepe a város művelődéstörténetében

iránvú: testi, értelmi és erkölcsi. Ha harmonikus embert akarunk kialakítani, egyik szükségletet sem szabad kielégítetlenül hagynunk a másik előnyére.

Mégis az történt, hogy a testnevelés a legutóbbi évekig csak mint tantárgy szerepelt csekély óraszámmal, sokszor a legmostohább körülmények között. A rengeteg szellemi ismeret között tornából is bizonyos tananyagot igyekeztünk elsajátíttatni növendékeinkkel, valahogyan azt gondolván, hogy a test kifejlődik magától is.

Pedig a gyermeknek egyik legfőbb éltető eleme a mozgás, melyből nem elég egvszer-egyszer jóllakni, hanem olyan rendszeresen kell végezni, mint az alvást, vagy evést... Különösen szüksége van az ülő életmód mindennapos ellensúlyozására a szellemi túlterhelés mai virágkorában. Nem szabadna egy percig sem szem elől tévesztenünk, hogy a gyermek- és ifjúkoron át a testi fejlődés a legelső és legfontosabb feladat, melynek minden egyéb alá van rendelve. Egészséges testre mindent és mindenkor lehet építeni!”

Ennyire haladó volt a polgári iskola pedagógiája, ilyen modern elveket vallott a testneveléssel kapcsolatban. Más kérdés, hogy az iskola primitív viszonyai között a mindennapos testnevelés nem hozta meg a remélt eredményt, mert az 1940-es években egyidejűleg vonult ki felfrissítő mozgásra az egész intézet: ehhez azonban sem megfelelő hely, sem oktató, sem tisztálkodási lehetőség nem volt. Ezt a gondot sehol sem tudták megoldani. így a korát megelőző rendelkezés nem volt értelmesen megvalósítható, de a mai csongrád megyei kezdeménvezés is elsősorban a gyakorlati megvalósítás lehetőségén áll, vagy bukik.

De míg a polgári fiúiskola ilyen színvonalas sportéletet teremtett, nem mondható el ugyanez a leányiskolákról. Mind az állami, mind a felekezeti iskolában komoly és rendszeres testnevelés folyt, de az itt tanultakról csak az évvégi nyilvános tornavizsgákon adtak számot a nagyközönségnek. A versenysportba az akkori Cegléd lányai iskolai keretekben még egyáltalán nem kapcsolódtak be.

3. Tanulók

A létszám alakulása

Mint már említettük, az iskola megalakulásakor a leánytagozat csak két osztállyal indult. Ezért olyan csekély a létszámuk az 1885. évi államosításig, amikor végre a leányoknál is kiépítették mind a négy osztályt. A fiúk létszáma az ezredéves évfordulóra elérte a 200-at, éppen felért a csúcsra, amikor megszüntették. Ekkor a ceglédi polgári fiúiskola országos viszonylatban is a nagylétszámú fiúiskolák közé számított (lásd a Mellékleteket).

49