Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)

II. Az iskola szerepe a város művelődéstörténetében

karékpénztárakról Bp. 1881., A három tornyú vár Bp. 1882., Eredeti mesék az ifjúság számára Cegléd, 1884.77) Legtöbb szabad idejét az újságszerkesztés foglalta le. Szerkesztője először a „Czegléd”-nek, majd a Czegléd-Abonv lapnak. Hogy milyen haladó szellemű író volt, ékesen bizonvítja az a körülménv, hogy amikor Táncsics Mihály kiábrándulva elhagyta Ceglédet, mindössze két embertől búcsúzott el: Dobos János ref. lelkésztől és Mokos Károlvtól, az újságszerkesztő tanártól.

Mokos 1885-ben a nagvrőczei polgári iskolába került, innen pedig 1896-ban a pancsovai felső kereskedelmi iskolába. 1897. december 15-én Budapesten hunyt el.

Molnár János tanár szerkesztője volt egy ideig a Czeglédnek, majd nézeteltérések miatt kilépett innen és dr. Molnár Albert városi ügyésszel megalapította a Ceglédi Újságot. Az első szám 1899. márc. 26- án jelent meg. Tiszteletreméltó a fiatal szerkesztő hitvallása, melyben megindokolja, miért hagyta el a régi lapot: „Nem a papiros és nem a nyomdász teszi az újságot, hanem az emberek, akik azt csinálják”.78

Az újság hasábjain heves vitákat folytattak a „Czegléd”-del várospolitikai ügyekben. Legszenvedélyesebbé ez a harc a gimnázium ügyében vált, mert Molnár János egy mezőgazdasági középiskola felállítását tartotta helyesnek a latinos gimnázium helyett. Meggyőződése miatt súlyos sértéseket kellett elszenvednie a személyeskedésbe csapó sajtóvitában.

Simon Béla középiskolai diplomával rendelkező tanára volt a polgári iskolának. Szakmai téren kiváló tanár volt, - így emlékeznek rá tanítványai, - de mint nevelő kissé elzárkózott az ifjúságtól, többnyire „előadott" a katedrán. Rendszeresen írt cikkeket a helyi lapokban, ő írta többek között az első ceglédi helvtörténeti tanulmányt. O lett első igazgatója az 1884-ben alapított Iparos tanonciskolának. 1893-ban a beregszászi reáliskolába helyezték, ekkor az ugyancsak gimnáziumi képesítésű tanártársa, Pau 1 o vi ts Károly vette át az iparos iskola vezetését.

Paulovits után pedig egymást követve Pavetits Manó, Tóhl József és Oroszváry Gyula töltötték be az igazgatói tisztet egészen a felszabadulásig. Az oktatók között kezdettől fogva mindig volt egv-két polgári iskolai tanár. Ennek nem az volt az oka, hogy a tanonciskola a polgári iskola épületében volt elhelyezve, hanem az, hogy felkészültségüknél fogva a polgári iskolai tanár volt a legalkalmasabb az iparos utánpótlás elméleti oktatására.

A Nvitra megyéből származó magas zenei képzettséggel rendelkező Molnár Vincze tanár 1898-tól 1900-ig tanított a polgári fiúiskolában. Földrajz szakosként több találmánya volt, pl. a vakok számára készített térképet és földgömböt, melyért nemzetközi elismerésben is részesült. Bekapcsolódott a korabeli zenei oktatásba is, de az iskola megszüntetésével több tanárt át kellett Ceglédről helyezni, köztük ezt a sokoldalú, kiváló képességű nevelőt is.

40