Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)

I. Az iskola története

A két világháború közti korszakban a ceglédi polgári iskoláknál három jelentős változásról kell beszámolnunk. A felső tagozat végleges elvetése után a nevelői kar igyekezett más úton minél jobban felkészíteni a tanulókat a gyakorlati életre. Ezzel a céllal hozta létre Pavetits Manó igazgató 1929-ben a polgári fiúiskola keretében az első intézményes zenei tanfolyamot Cegléden. Magánoktatók már a múltban is működtek, de ők nem tudtak ebben a mezővárosban semmiféle zenei kultúrát teremteni. A polgári iskola keretében működő államilag engedélyezett „zeneiskolában" vonós hangszereket és zongorát tanítottak városszerte jól ismert és köztiszteletben álló tanárok: Pavetits Manó, Dobó Zoltán és Krisztich Béla.72 Működésük a város egy ik legégetőbb kulturális gondját enyhítette. Hosszú az út, méh a felszabadulás után elvezet a mai Erkel Ferenc Zeneiskoláig.

Az 1902-ben Tarczah Endre által életre hívott kézimunka-tanfolyam 1929-ben megszűnt. Hely ette 1937-ben Megy ery Károly, az állami polgári leányiskola igazgatója megszervezte a kétéves kereskedelmi szaktanfolyamot. Az iskola 1941-42. évi Értesítője így fejti ki a szaktanfolyam célját: „A 4 polgárit végzett leányok ne töltsék idejüket tétlenül, hanem a kereskedelmi szaktanfoly am elvégzésével oly an ismeretek birtokába jussanak, amellyel a kereskedelmi és gazdasági életben mint kenyérkereső nők helyezkedhetnek el, s később a családi életben is hasznát veszik.

Nagy szükség volt ez iskola felállítására városunkban, mert a fiatal lányoknak a polgári iskola IV. osztály ának az elvégzése után nem volt módjukban továbbtanulni. A 40000 lakosú városban csak néhány szülő tudja nagy any agi áldozatok árán a fővárosban, vagy más vidéki városban a lányát taníttatni. Akinek ez az anyagi nem adatott meg, vonaton voltak kény telenek a hajnali órákban átjárni Kecskemétre, Szolnokra a kereskedelmi iskolába, s késő délután jutottak haza. Ennek hátrányos voltát, amidőn serdülő lányok nap-nap után kénytelen vonaton utazni, külön nem is hangoztatjuk. Nagy áldás volt tehát, hogy a város vezetőségének jóindulata és any agi támogatás birtokában a nm. VKM Ur szaktanfolyam megnyitását 48.756/1937. V. 2. számmal az 1937-38. tanévre engedélyezte”.

A szaktanfolyam 1937-ben az I. osztállyal 31 tanulóval indult, a következő évben már 56 növendéke volt, az igény erre a képzésre nyilvánvalóan bebizonyosodott.

Az oktatott tantárgyak: hittan, magyar nyelv, kereskedelmi ismeret, kereskedelmi levelezés, köny vvitel, kereskedelmi számtan, kereskedelmi földrajz és áruismeret, gyorsírás, gépírás, szépírás, testgyakorlás, egészségtan. A szaktanfolyamból különbözeti vizsgával át lehetett menni a felső kereskedelmi iskolába. Az iskola igazgatója mindvégig Megveri Károly volt, első főállású szaktanára Márfai Emília gyors- és gépíró tanító, a többbi tanárt általában a gimnáziumból és polgári iskolából szerződtették óraadói minőségben.

36