Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)

I. Az iskola története

leti Intézet). De Cegléden ez az iskola is megbukott: még a téli hónapok idején is alig jártak be a tanulók, a tavaszi munkák idején pedig valósággal kihalt az intézet.

Hogv Pavetits milyen modernül gondolkodó iskolavezető volt, bizonyítja az az írása, melyet az iskola évkönyvében közölt le, s melyben Czeittler Jenőre, a korszak egyik legkiválóbb közgazdász egyetémi tanárára hivatkozik: „A lateiner osztály általános műveltsége a gyakorlati élettől abszolút elzárkózik, középiskolája, a gimnázium, sőt a reáliskola tanrendje is a való élettől teljesen eltér, s ennek folytán középosztályunk teljesen egyoldalú marad, a fizikai munkát, a vállalkozást és az azzal kapcsolatos önállóságra törekvést nem méltányolja, s amellett a munka szeretetét, az altruizmust, a társadalmi kérdésekkel való foglalkozást nem teszik a tanulók húsává és vérévé. Ez a nevelés csakis olyan műveltséget produkálhat, melynek elsajátítása a kisgazdára nézve szinte erkölcsi lehetetlenség, mert ellentétben áll az egész foglalkozásával, sőt jól felfogott érdekével. A modern műveltség hármas irányú: nemzeti, gyakorlati és demokratikus. Mindezekből a mai középiskolai oktatás csak a nemzeti irányt tartalmazza, míg a közgazdasági és szociálpolitikai ismeretek hiánya nemcsak elhomályosítja az itt végzettek előtt a termelő osztályok nemzetfenntartó hivatásának megbecsülését, hanem többnyire üres gőggel töltik el azokat a termelő osztállyal szemben”.59

Hiába szolgálta azonban ezt a nagyszerű művelődéspolitikát, a fizikai munka megbecsülését, s a nemzet széles rétegeinek művelődését a polgári iskola, 1927-ben Klébelsberg iskolareformja végleg elzárta továbbfejlődésének útját, és így ez az iskola végérvényesen négyosztályos középfokú iskolává vált. Annyi előrelépés azonban történt, hogy kivették a népiskolát irányító tanfelügyelőség kezéből és áttették a középiskolákat felügyelő főigazgatóságok hatáskörébe. Cegléd a Budapestvidéki Tankerülethez került, a polgári iskolák előadója dr. Leidenfrost Gyula egyetemi tanár lett.

1920-ban hirtelen felerősödött Cegléden mindkét polgári iskola nevelőtestülete. A trianoni békeszerződés következtében ui. tanárok ezrei menekültek el az utódállamok területéről. Cegléden kapott állást és ezzel megélhetést fél tucatnyi jól képzett és nagy gyakorlattal rendelkező kartárs: dr. Kisfaludy László és neje Pöstyénből, Mihálvfi Pál Ugocsáról, Vass Erzsébet Nagykikindáról, Opráné Prohászka Ilona Orsováról, Ébert Vilmos Pozsonyból került hozzánk. A helyi gimnázium még több menekült tanárt fogadott be.60

De nemcsak a tanerők létszámának hirtelen megnövekedése, más is jelezte az iskolában az országrendítő változást. Amikor én 1939-ben mint kezdő irodalom szakos tanár átvettem az iskolai könyvtár kezelését, azonnal feltűnt, hogy sok könyvben a Pinkafői Állami Polgári Fiúiskola bélyegzőjét találtam. Ekkor tudtam meg, hogy amikor Burgenlandot Auszt31