Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
I. Az iskola története
parasztok ivadékait kíméletlen harc elé állította a kapitalizmus kora. Szerencsére a város vezetői jókor felismerték, hogy a felnövő nemzedéknek korszerű magasabb műveltségre van szüksége boldogulásához. A polgári iskola felállításával országosan élenjártak a haladásban, mint azt elődeik már többször megtették nagy történelmi fordulatok idején. Eötvös törvényének megjelenése után egy évvel Budán hozták létre az első polgári leány-, Nagyváradon az első polgári fiúiskolát, Cegléden pedig mindenkit megelőzve az első teljes polgári fiú-leánv iskolát. A továbbiakban kimondta a határozat, hogy a közgyűlés elfogadja a polgári iskolára vonatkozólag a közös oktatás elvét: nem valamelyik vallásfelekezet, hanem maga a város fogja fenntartani, ahol közösen tanulhat minden ceglédi vallási hovatartozástól függetlenül. „Minthogy pedig a helybeli népiskolák eddig a vallásfelekezeti községek által tartattak fenn és a többször idézett törvénv által a vallásfelekezeteknek ezen joga fenntartatott: az iránt szabadon rendelkeznek, fenn akarják-e tartani a felekezeti iskolákat, vagy pedig ezen jogukról lemondván, készek azoknak közös iskolává leendő átalakításába beleegyezni.” Vallásfelekezeteink alsó szinten nem fogadták el a közös oktatás elvét, így Cegléden az elemi iskolákat egészen a felszabadulásig az egyházak tartották fenn, minden felekezetnek saját iskolája volt. A városnak első községi, majd 1885-től első állami iskolája a polgári iskola volt. 1890- től kezdve állami kezelésben nyíltak meg sorban a külterületi iskolák, me- Ivek a hatalmas tanyavilágot kapcsolták be a közművelődésbe. A polgári iskola felállítására vonatkozó határozat szó szerint a következő: „Miután a közgyűlés azon meggyőződésen van, hogy: mind a város jövőjét, úgy a jövő nemzedéke vagyoni állapotát azáltal legjobban biztosítja, hogy a nép magasabb oktatásáról mielőbb gondoskodik elhatározza: a törvény által körülírt polgári iskolát fog felállítani.” Az 1868. évi XXXVIII, t.c. ui. vagy felsőbb népiskolát, vagy polgári iskola felállítását tette kötelezővé. Népünk azonban a felsőbb népiskolát nem tekintette többnek, magasabbrendűnek a régebbi négyosztályos elemi iskolánál, a népiskola felső tagozata helyett a polgári iskola vonzotta az ifjúság tömegeit. A ceglédi városatyák is felismerték a polgári iskolában rejlő jóval nagyobb lehetőségeket és megszavazták felállítását, mielőtt az állam 1873- ban kötelezővé tette volna minden 5000 lakosnál nagyobb lélekszámú község számára polgári iskola létesítését. 1869. október 16-án nyílt meg a polgári iskola a Vasút utcában az egykori Havorka-féle házban.27 A második évben került át a mai helyére, az egykori Megyeháza térre (ma Eötvös tér). „Itt volt a Nagykaszárnya és a Csendbiztosság, mindkettő megyei tulajdonban a XVIII, század vége óta, s a tér innen vette a nevét. A kaszárnya nem a mai értelemben vett katonai szállás volt, csupán a városban állomásozó lovasosztály parancsnoka lakott benne segédtisztjével, udvarán állott egy nagy lóistálló, az őr19
