Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)

Jegyzetek

90

zetet közli a május 24-1 szám. Foglalkozik a kérdéssel a Ceglédi Kisgazda 1926. évi április 3-i száma is.

112/ Ceglédi Napló 1936. február 23-1 számban.

113/ Ceglédi Közlöny 1933. évi január 8-i számban.

CEGLÉD BELTERÜLETE ÉS TELEPÜLÉSE

1/ Eredetije a városi Kossuth Múzeumban,a hozzátartozó „akiok és kertek" térképe pedig a Városi Levéltár „TÉRKÉPEK" gyűjtőjében

2/ A „hármas útról" Oppel tanulmányában: Kolofont: CEGLÉD

10. 1.

3/ VELICS: I. k. 124. 1.

4/ A város belterületének talajszintl térképe a Városi Levéltár „Caemői Vasút" elmet viselő mappájában.

5/ Pest-Nógrád m.lt.: CEGLÉD Faso.14. Nr.l. Ez a Dellői nádas a török időkben még olyan sUrU volt,hogy a lakosságnak is menedéket adott. Kolofont: CEGLÉD 197. 1.

6/ Oppel tanulmányában Kolofont: CEGLÉD 39. 1.

7/ U.o. 52.1. Legtovább élt a köztudatban a KÖRÖSI KAPU elnevezés. 1819-ből való említése PEST M: CEGLÉD Ceglédi Levelek Nr. 879.

8/ PEST M: Váci PUspöki Gazdasági Levéltár Dec.l.

9/ VELICS: II. k. 710. 1.

10/ A „három város" gazdasági helyzetének változását, a védettebb Kőrös törökkori megerősödését szemléltetően mutatja az ADATTÁR I. táblája.

11/ Pest-Nógrád m.lt.: PEST M. Conscr.Dio.

12/ U.o.