Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)

Cegléd kültelki népessége

lappangó ás csavargó Lakosokat magok .Tanyásokon /kiemelés tőlünk/ n e tartamnak,legalább minden hátén kétezer vizsgáltassák eőket és ha valami olly csavargókat ottan találnak, azonnal fogassák ás küldjék H. Vármegye tömlöozébe"5/ Általában as állam még a XII. száladban Is csak azért foglalkozik a tanyákkal, azért Íratja haste as «ttanl lakosokat, mert az oda menekült szökött katonák és betyárok ellenórlzásére a klnnlakók ssemélylelráaára szüksége van.

Az 1758. évben kezdődött el Cegléd és Szele között a határper, amelynek aktái között melléklet volt az a kéziratos térkép, amit fénykép-másolatban közlünk. Tudomásunk szerint a magyar tanyákról az alsó Ilyen dokumentum.10/ ügy, ahogyan Erdei a XVIII, századi tanyákról Írja: itt Is s s á 1 1 á s nak hívják ezeket az állattartással {j88zefUggó épületeket.11/ A térkép nem hagy kétséget as lránt, hogy ezeken as egymástól valóssinUleg árkokkal elhatárolt birtokokon nemcsak oserény ás karám,, hanem szilárd épület - aedifioium - volt.Pápai Páriz szótára szerint abban az Időben a latin nyelvben - a térkép latin nyelven készült - a „cserény" » crates vlminea - vesszőből font kerítés.12/ A ceglédiek által használt vitás birtokon tehát ssllárd épületek - aedlficia ezstructa - voltak, amelyek állandó lakásra is alkalmasak. A még 1763-ban Is tartó per kihallgatási anyagában fennmaradt vallomások szerint es a terület „gyepbOl állott és csak marha élelmezésre való föld volt."13/ Ezek szerint a szállásokon nem birkát, hanem ökröket és tehenet tartottak. A vallomások azonban arra la rámutatnak, hogy ezek a szállások csak a pásztorok tanyája asszonyok nélkül, ziert a szállásokra .ételt küldtek".14/ A vitán felül ceglédi területen, ahol a térkép nem jelez épületeket szántó földek voltak. A kihallgatott pásztorok szerint arra kellett vigyázniok .nehogy a ceglédi busába menjen a marha.»15/

A pásztorok,mint ahogyan a vándorlási tér67