Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
Cegléd népe és népessége
55 nem a környék szükségleteiről gondoskodtak. A három görög kalmár kereskedő mellett már 15 marhakereskedő le ál a Táro8han. Hág figyelemre méltóbb azonban as e tény, hogy as összeírást közvetlenül megelőző Időben 212 felnőtt férfi, 107 felnőtt asszony, 127 kiskorú páeztorfiu, 63 kiskora leány ál szolga sorban?®2/ A hatvanas évek óta a kb. 18.500 holdra tehető őszi ás tavaszi vetés - a szántó egyharmada minden esztendőben ugaron maradt - 1782-ben 61.200 mérő rozsot, 2080 busát és 34.800 mérő árpát termett. A földek gondos megművelése az lgás állatok - elsősorban a lovak - számának emelkedése a század eleji másfél-kétszeres termés átlagot öt-hatszorosára emelte.8**/ A marha kereskedők mellett ott feltűnnek a városban a gabona kereskedők la. Feltűnően >melkedlk a száraz malmok száma is.®^/a A gazdasági élet ilyen változása magával hozza a 1 «gelőigényes számos állatok fokozatos háttérbe szorulását. A marha és ménes ló helyett a sokkal igénytelenebb juh tenyésztés vesz nagy lendületet. Húsz esztendő alatt - 1777 és 1797 között - az anyajuhok száma megkétszereződik - 5320-ról 12.809-re növekszik - ugyanakkor a tehén és járatos ökör ménss lovak száma önökké A XVIII, század kilencvenes évei és a század forduló népmozgalmi adatairól nincsenek összeírásaink. Annál gazdagabb a XXX. század első felének any . 1804-re a város lanövekedése magával hozta a jobbágytelkek elaprózódását és a zaellérek számának további emelkedését. Húsz esztendő alatt 697-ről 1442-re emelkedett: tehát meg kétszereződött. Ahogy a XVIII, század hetven-nyolvanas éveiben kialakul a zsellér-osztály, úgy most a nagy számú zsellérság az iparban helyezkedik el. Kialakul az összeírások szerint a »POLGÁR ÉS MESTERSÉG" osztálya. Az 1804. évi öszszelrások szerint számuk még mlndöBeze csak 20 /az ipartörténet nyilván magyarázatot ad majd arra, hogy az 1784-ben kosainak száma 10.383-ra emelkedik
