Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
Cegléd népe és népessége
42 • tárgyban tartózkodásra és kritikára intő állásfoglalását ,2/ Hág a csoportosan előforduló helynevek alapján sem lehet eldönteni azt: szláv-beeenyó nemzetiségűek voltak-e az itt lakó - tatárjáráskor elpusztult - népek, szláv nyelvi hatás alá kertilt besenyő népek vagy szlávokkal együtt lak ó török-besenyő népek. Szláv vagy besenyő-töröktez a kérdés már 1908-ban felmerült Karácsonyi János és Nagy Géza vitájában.^ Bizonyos az is, hogy a X.században a Megyer törzs seálláshelys körül megt-lspedett besenyő - túlnyomóan várjobbágyokká lett - népek a Balkán felől jöttek, ott pedig nyilván jelentős szláv nyelvi hatás érte őket.*/ Anélkül, hogy különösebb bizonyító erőt tulajdonítanánk az adatnak megemlítjük, hogy a Somogy megyei Cegléden is szlávoknak mondott népek laktak.-’/ Melich szláv névnek tartja K R AK 6-t6/ - az egyik osatornázott ceglédi vizmeder neve le. Egy 1250-ből való oklevél szerint Krakó comes Iwachln fia: Iwaohin pedig minden kétséget kizáróan besenyő néy. Érdemes volna behatóan megvizsgálni, hogy a ezláv-besenyő nyelvi ée népességi kérdésben nem olyan történeti jelenséggel állunk-e szemben, mint a török-magyar kölcsönhatás kérdésében. A Cegléd és Cegléd-környéki besenyő nevek közül kétségen kívül a két törzsnév ÉRTEM és KOPPÁNY - KAPPAN 7/ a legjelentősebb. „Kappan" mér az 1368. évi határjáráskor előfordul, „Értem* említése későbbi: nyilván azért, mert ez a határrész a XIX. század végéig futóhomokos közlegelő: Így birtoklása körül vita, használatáról összeírás - ezek az okleveles említések leggyakoribb okai - nem volt. A oeglédl határ közvetlen szomszédságában elterülő BESENYŐ - egykor tsmplosMS falu - valószínű az Értem és Kappan törzs szálláshelyének keleti szélét jelentette, mint ahogyan általában a megtelepülések határán jelentkeznek a Besenyő-Besenyő helynevek.8/ így van ez a mi vidékünkön is. A várostól északra fekvő romtemplomoknak saját nevük van: Csske, Székegyháza, Begyesegyhása. A besenyő mellettiek:Téglaegyház, Kőegyhás, Töröttsgyhás. Lehet, hogy azért,mert a királyi uradalom épl-