Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
A város belterületének alakulása
38 ▼ételével - itt volt az uradalom középpontja - a többi házak alaprajza a falusi településre olyan jellemző útra merőleges, három osztatu házak építését mutatja. Állattartó házban nem is lehetett másképpen: a keskeny belső telkeken a ház mellett kocsival járható kaput kellett hagyni. A házak külső képéről a Kossuth Muzeum nehány múlt századi metszete és Feszty Árpád ceglédi város-rajza ad némi tájékoztatót. A házak teteje nagyrész z s u p. A városban a nád termés sohasem volt számottevő.^/ Csak az 1886. évből való városi építési szabályrendelet Írja elő, hogy a belső városban - ami nagyjából a középkori város lakott területe - u j építkezések csupán zsindely vagy cserép tetőre engedtetne k.^/ Sajnos az 1874. 1912. és 1921. évi építési szabályrendeletek szövegét nem sikerült megszerezni.különben a város 1937-től már a megyei szabályrendeletet használta, A század első évtizedében pedig a városon átvezető Csernél vasút mentén - Kossuth Ferenc utca, Kossuth tér, Petőfi utca, Csutak Kálmán és Tárkonyt István utca - 117 ház közül 34 cserép, 52 zsindely és 31 szalma tetős ház van. ' A cserép tetős házak zöme - 21 - a Kossuth Ferenc utcában a Széchenyi ut és Kossuth tér közötti szakaszon volt, a város kereskedelmi középpontjában, a szalma tetős házak pedig a mai Petőfi utcában. A város kataszteri felmérése 1886-ban történt. Az akkor készült 124 szelvény ma is a városrendezés alapja. A legújabban készült 1:5000 léptékű kataszteri város térkép is ennek nyomán készült . A város közigazgatási beosztásának első formája az 1779/80. évi adat szerint az öt decaB, ahogyan magyarul mondották: tize d.*^/ A tized beosztás előtt a faliul még mindig szokásos sorszámos házszámozás ▼olt szokásban. Az első hézuzámos összeírás 1774-ben 1002 házat Ír össze, 1777/78-ban pedig 1144-et.^°/ Az öt tized város tlzed-beosztásakor sem volt egyenletes :^/
