Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
A város határa és földje
23 egyéni kezdeményezéssel települt szőlők tö ténetét - megfelelő adatok hiányában - évről évre nem tudjuk nyomon kBvetni. Az Uradalom egykor bérelt, majd parcellázásra került területeinek betelepítése azonban jő képet nyújt a kisebb telepítésekről is. KülBnben az uj telepítésű homoki szőlők legnagyobb része ezeken a parcellákon ültetődött. A szőlőtelepítés első nagyobb állomása az Alapítványi Uradalomtól bérelt Csemői erdő parcellázása volt. Ez a most Öreg Csemőnek nevezett határrész a Bállá dűlő környékével. Bizonyos,hogy a már néhány évtizede művelés alá fogott Kisteleki puszta, majd az Alsó-erdő helyén települt szőlők szomszédságában gazdasági anakronizmus volt, homokbuckás, vizállásos gyér erdőség. „Itt-ott egy-két nyárfa, klrálydinnye uralták a halmokkal és homokdombokkal céltalanul beszórt vidéket" - irta az egykori krónikás.Az egész vidék mindössze 35-50 forint árendát hozott az uradalomnak."'’^ Az 1300 holdas csemői erdő 1894-96-ban került parcellázásra 1100 négyszögöles holdakban, holdanként 79 forintért A körtére cikkíró megjegyzi, hogy „sajnos: a vevők nem a vagyontalanabb szegények sorából, hanem a pénzzel inkább rendelkező vagyonosabb emberek közül kerültek ki."^^ Pedig a 79 forintos vételár nem volt magas. Abban az időben 8 forintért adtak 1 q búzát, a bornak pedig 10-15 forint hl-je. A 4-5 éves beállott szőlő 35-40 hl mustot, 6-700 forint ára csemegeszőlőt adott.A csemői szőlők láttán az újságíró igy lelkendezik: „Itt láttam, hogy a kincs, melyért a mai ember fut, amelyet boldog-boldogtalan ember könnyűszerrel halomba szeretne rakni, a csemői homokban feltalálható csak úgy, mint Kalifornia tájaiban."99/ Az akkori munkabérek mellett a legköltségesebb művelés sem került holdanként többe 80-100 forintnál. Marad évenkint 200 forint tiszta jövedelem.A hetedik évre már ingyenben marad a telepitett szőlő.100'' Az amerikai méretű gazdagodás amerikai méretű „
