Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
A város határa és földje
18 beülteti és ezen plágát az előbbeni tulajdonos mindaddig vissza ne kaphassa, valameddig a beültetésnek költségeit és fáradtságait meg nem téritl. ' A megye ezt az utasítást az 1830.évi országgyűlésre küldött követeinek is megismétli. Az ugyeri homok gyors terjedésének meggátlésáról 1808- ban hozott határozat gondos előkészítés után 1815-ben került megvalósitásra. Ekkor veszi kezdetét a gerjei homoknak szőlővel leendő beplántálása azon a területen, amely a közlegelőből szakasztódik e 1A beültetésre szánt terület talajtani szempontból olyan volt, mint az Uradalomnak jutott közlegelő, amelyet a mellékelt térkép szemléltet. Ez a térkép eredetiben szines, nagyléptékű és mérnöki felmérés alapján készült.80^ Futóhomok, kákás, vizjárta sovány legelő és valószinüleg a legendás királydinnye volt legelterjedtebb növénye. Az ugyeri szőlőtelepit ők fáradságos és küzdelmes munkájáról képet alkothatunk a városi tanács jegyzőkönyve alapján: „A mindennapi tapa-sztalás bizonyltja, hogy a Gerjei homokoknak szőlővel leendő beplántálása, mely temérdek munkában és költségben kerüljön a midőn a szél horta siván nagy terméketlen homok halmokat el tériteni»másoknak ismét viz állásos és nádat s kákát termő lapossaikat óriási munkával messzünnen hordandó homokkal bé tölteni szükséges, és a midőn illy fáradságos munkával ekképpen elkészített földjüket szőllő vesszőkkel bépléntálják: vagy az essőtől és a földből fölfakadó víztől vagy a rettenetes széltől munkájok egyszerre semmivé tétetik úgy hogy bármennyi trágyát is adjon is ezen földnek: találkoznak olyan helyek, hogy öt-hat esztendőbe sem mehet annyira,hogy csak egy tőkét is tudjon nevelni. Ilyen kedvezőtlen viszonyok ellenére is meggyökereztek az ugyeri szőlők.Ezzel a földesúri korszakban egyetlen szervezett szőlőte‘1 epitési akcióval a város szőlőterülete az 1715. évi 521, majd az 1789. évi 1061 holdról az 1820. évre 3 159 holdra növekedett.8^/
