Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

az ipari pályára lépett. A technológián a gépész-szakban képezte ki magát, melynek elvégzése után mint gépész az ország különböző helyein teljesített szolgálatot, majd a Lovaregylet szolgálatába állott s innen vonult nyugalomba 1920-ban. Hűséges munkásságáért a Lovaregylettől elismerésben és dicséretben részesült. Felesége: néhai Ledwina Lujza. Dömsödön hunyt el 1938-ban.

Dr. Jantsits Tibor vall. és közoktatásügyi minisztériumi osztálytanácsos. * 1891 Kecskemét. Középiskoláit Kaposvárott végezte, majd a budapesti tudományegyetemen bölcsészettudományi doktorátust és tanári oklevelet szerzett. 1917-ben a jogi és ugyanez óv decemberében az államtudományit is megszerezte. Mint egyetemi hallgató szerepet játszik az ifjúsági életben és elnöke volt a Szentimre körnek. Katonai szolgálatot a 10. huszár e.-nél teljesített. Pályáját az OKH-nál, mint segédfogalmazó kezdte meg majd a vallás és közoktatásügyi minisztériumnál lett közoktató és fokozatosan előlépve 1927 novemberében a minisztérium alapítványi osztályának h. főnöke lett tanácsosi rangban. Sződligeten 1924 óta él és 1926-ban lett a sződligeti rk. egyház világi elnöke. Neki köszönhető a templom felépítése, melynek felszentelésekor Hanauer A. István váci püspök személyesen adta át a pápa őszentsége áfái adományozott Pro Ecclésia és Pontifice arany érdemkeresztet. Felesége: rajnai Emericzy Gabriella. Gy. Tibor és Gabriella.

Janzsó Sándor hentes- és mészáros mester. * Ebergóc (Sopron m.) 1878- ban. Ipari pályáját Sopronban kezdi s itt szabadult fel. Mint segéd Sopronban és Bpesten dolgozott, majij 1905- től mint önálló korcsmáros tartja fenn magát 1925-ig. Ekkor 1933-ig mint hentes- és mészáros működik, majd 1933-tól Dunavecsén van virágzó üzlete. Felesége: Szabó Lidia.

Jákli István ny. állomáselőljáró. * Kajászó-Szentpéteren. Iskolái elvégzése után a Déli-vasúthoz került. Később Kelenföldön, Nagyszombaton, Récsén, Komjáton és Köbölkúton teljesített szolgálatot. Neje: Molnár Julianna.

Dr. kövi-i Ján Géza ügyvéd. * 1902 Titel. Középiskoláit Gödöllőn, egyetemi tanulmányait Budapesten fejezte be. Pályáját Gödöllőn kezdte meg és 1933-ban Túrán nyitott ügyvédi irodát. 1920-ban mint a Prónay különítmény tisztje részt vett az ellenforradalomban. Az O. K. H. ügyésze és különösen nagy érdemei vannak a magyarosítás terén. Tagja a MOVE- nak is. Felesége: Sippos Margit. Gy. Huba és Levente.

Jánosfi István ny. csendőrtörzsőrmester. * 1887 Derecske. Katonai szolgálatot a 14. fiumei bataillonnál teljesített és három év után, mint főhídász szerelt le. Ezután közvetlenül a csendőrség kötelékébe lépett, ahol fokozatosan előlépve, mint h. őrsparancsnok Kerekegyházán 1936-ban nyugalomba vonult. Közben többízben dicsérő okiratot kapott kerületétől és eredményes működéséért nyilvános dicséretben is részesült. A világháborúban, mint tábori csendőr teljesített szolgálatot. Felesége: Erdei Vilma. Gy. István és Piroska.

Járdi Károly bognármester. * 1881 Szabadszállás. Szakmájában szülőfalujában 1897-ben szabadult fel, mint segéd helyben és Nagykőrösön gyarapította szakismereteit. 1907-ben önállósította magát helyben és azóta önállóan dolgozik az iparában. A Faluszövetség kiállításán 1925-ben szép munkájáért elismerő oklevelet nyert. 1910-ben bekapcsolódott az ipari közéletbe, akkor választották meg első ízben az ipartestület vezetőségébe, majd alelnökké választották meg, mely tisztséget 7 éven át töltötte be közmegelégedésre, majd később helyettes elnökké és 1937-ben elnökké választották meg. A világháború alatt az orosz és az olasz fronton harcolt. Kit.: magy. v. érdk. és mint őrvezető szerelt le. Tagja volt a k. képv. testnek. Felesége: Szemes Erzsébet. Gy. Mária és Rózsa.

Járony István Hangya üzletvezető. * 1912 Jászberény. Iskolái elvégzése után kereskedői pályára lépett. A jászberényi Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezeténél 1926—30-as években kitanulta a kereskedői szakmát, mint segéd a Hangya jászberényi fiókjában fejlesztette a szaktudását. 1934-ben teljesített katonai szóig, a szombathelyi csendőrkülönítménynól. 1938-ban a tápiószelei Hangya főüzlet vezetését vette át. Minden hazafias és kulturális egyesületek aktív tagja.

vitéz Járossy József asztalosmesmester. * 1891 Aszód. Szakmájában 1907-ben szabadult fel, 1919-ben önállósítota magát és műhelyt nyitott.

1913- ban bev. a 32. h. gy. e.-hez és

1914- ben a világháború kitörésekor ezredével az orosz frontra került, hol megsebesült és kitüntetésben részesült, 2-szer br. v. é. 1917-ben pedig az olasz frontra került, hol a nagy piavei áttörésnél vett részt, ahol hősiességéért az I. o. e. v. érmet kapta meg. Csak az összeomláskor került haza. 1926-ban a kormányzó vitézzé avatta. 1919 óta Ipart, elölj, tag és 1934 óta elnöke. Egyben az Iparosotthon elnöke. A k. kópv. test. és vm. th. biz. póttag s számos más egyesület Vezető embere.

Jászkarajenői r. k. plébánia. 1862 május 22-én létesült a plébánia, mely akkor Tószeg filiáléja volt. A templom

1852-ben épült és 1894-ben építették fel az új és jelenleg is fennálló templomot. A kommun alatt az egyház plébánosát és káplánját halálra ítélték és mindketten vértanú halált szenvedtek.

Jászkarajenői Szeszfőzde. 1921-ben létesült Halmay Lóránt kezdeményezésére és azóta az ő vezetése alatt szép fejlődésnek indult. Két üsttel dolgozik és napi termelő képessége 40 hl. 4 alkalmazottat foglalkoztat.

Jászkarajenői Tejszövetkezet. 1932- ben létesült Halmay Lóránt kezdeményezésére. Vezetője a mai napig ugyancsak ő. 20 személyt foglalkoztat és forgalmát Budapesten és helyben bonyolítja le.

Jászóvári Ödön pápai kamarás, kerületi esperes, tanfelügyelő, r. k. plébános. * 1869 Nagyszöllős. 1888- ban Ungváron érettségizett, theológiát Szepeshelyen végezte, 1893-ban pappá szentelték, 5 évig mint káplán működött, majd Batizfalván, mint plébános vett részt az egyház munkájában.

1920-ban Székesfehérvárra kerül a cseh megszállás után, majd Zsámalyban plébános és végül 1921 óta, mint pomázi plábános áll az egyház szolgálatában. 1935 óta pápai kamarás és Szepes vm. törvényhatósági biz. tag.

Jászszentlászlói rk. Egyház. 1913- ig Kiskunmajsához tartozott, mint annak filiáléja. 1902-ben építették fel első templomát, amelynek ma csak tornya áll fenn. Mai temploma 1928-ban épült fel, Szaniszló Ferenc plébános buzgóságának eredményeképp. 1913-ban lett önálló egyházközség. Első lelkésze Szabados Gyula volt. Az egyház lélekszáma 3063. Jelenlegi plébánosa Pálos Pál, világi elnök Szabó András k. főjegyző, egyházgondnoka Révfy Jenő földbirtokos.

Jávor István ig. tanító. * 1894 Budapest. Ugyanott végezte gimnáziumi tanulmányait, míg a tanítói oklevelet Losoncon szerezte meg. Pedagógiai pályájának első állomáshelye Tápiószentmárton volt, ahol az uradalmi iskolában tanított. 1915-ben előbb a 32. gy. e.-nél, majd a 15. vadász zlj.-nál kezdte meg háborús szolgálatát. Harcolt az olasz és orosz tűzvonalban. Emi. hdgy. Kit.: Sig. Laud., II. o. e. v. é., Kcsk., Háb. e. é. Leszerelése után Tápióbicskén folytatta pályáját, majd 1922-ben Tápiószelére került és azóta itt, mint az áll. iskola igazgatója végzi nemzetnevelő munkásságát. Levente oktató, az iparostanonc iskola igazgatója. Tagja a Hangya igazgatóságának és a társaskör választmányának. A vezetése alatt álló iskolához 3 tanyai iskola tartozik. Összesen 8 tanteremben folyik az oktatás, a növendékek száma 716. Felesége: Dánffy Erzsébet.

80