Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
szaadták. Ekkor építették az apácák a sekrestyét és a tornyot a templomhoz. A jelenlegi templom 1821-től 1825 decemberéig épült és 1828 aug 31-én Nádasdy püspök szentelte fel. Költségei 50.293 fr. tettek ki. 1777 és 1828-ban történt Canonica Visitatio. Egyike a legrégibb autonomikus magyar egyházközségnek. Kegyura a vallásalap, hívek száma 20.432. Ceglédi Bortermelők Szövetkezete, Cegléd. Ügyvezető igazgatója: Kratochwilla Aurél. * 1871 Udvard. Iskoláinak elvégzése után a kereskedői pályára lépett s 3 évig az Unghvárycég kertészetét cs bor-üzletét vezette. 1889-ben megszervezi a ceglédi bortermelők első pinceszövetkezetét, mely igazgatósága alatt 1921-ig működött. Ez idő alatt a szövetkezet a gazdák igényeit teljesen kielégítette, forgalma az évi 30—40.000 Hl-t is elérte. 1921-ben a szövetkezet a Ceglédi Hitelszövetkezet birtokába jutott, mely a pinceszövetkezetei 1930-ban teljesen beszüntette s a hordókat kereskedelmi cégeknek adta bérbe. A gazdák ezen súlyos sérelme 1932-ben nyert orvoslást, amikor a Ceglédi Bortermelők Szövetkezete újból megalakult s az első pinceszövetkezet teljes berendezését a Hitelszövetkezettől bérbe vette. A szövetkezet ma is fennáll, tagjai kizárólag bortermelő kisgazdák és szőlőbirtokosokból áll. Üzletköre: Cegléd, Nagykőrös és a Tápióvölgyében elterülő községek. Ez a szövetkezet életszükséglete a környék bortermelő községeinek s állami támogatása elsőrangú szociális követelmény. -— Mai forgalma 2000—2500 hektoliter. gróf Coronini Cronfeld János Ferenc földbirtokos. * 1905-ben Yallonbrosaban (Firenze tart.) Goerzban érettségizett. Becs mellett Klosterneuburgban felsőipariskolai tanulmányokat folytatott. Tanulmányai befejeztével friauli birtokán gazdálkodott. 1935 óta Úriban gazdálkodik. Ősi német család sarja. Neje: gr. Kinsky Alexandra. Ceglédi Hitelbank Rt. Alakult 1892. A gazdatársadalom földszerzési vágyainak kielégítésére és a gazdaságok felszerelésére szükséges kölcsönök folyósításával foglalkozik. Az intézet teljesen keresztény és nemzeti alapon áll, saját székházában működik, amelyben a Kossuth múzeum is el van helyezve. Igazgatósága: Füle József elnökigazgató, Csákó Mihály, dr. Farkas Mihály, Füle Dániel, Füle Ferdinánd, Füle Lajos, Horváth József, Lakos József, dr. Raffay Géza, Római János, Végh Sándor dr. Véli Zsigmond, Zsadony József ig. tagok. A felügyelő bizottság elnöke dr. Szaniszló János. Ceglédi Központi Tejszövetkezet, Cegléd. A szövetkezet 1934-ben alakult a helyi gazdatársadalom kezdeményezésére. A „Budapesti Központi Tejcsarnok“-kal áll üzleti összeköttetésben. Napi forgalom 8—10.000 liter tej. Alkalmazottainak száma: 8 munkás és 4 tisztviselő. Ügyv. igazgató: Ecser János. Chinoin gyógyszer és vegyészeti termékek gyára Rt., Újpest. 1910-ben néhai dr. Kereszty György és dr. Wolf Emil alapította. Az akkori kis laboratóriumból nőtte ki magát hatalmas gyárrá, mely 800 alkalmazottnak, köztük 70 főiskolát végzettnek ad kenyeret. A gyár a belföldi forgalmon kívül jelentős exportot fejt ki Európa valamennyi országába, ezenkívül Észak- és Délamerikába, Kínába, Japánba, Perzsiába és Indiába. Ügyv. alelnök dr. Farkas Béla, vezérigazgató dr. Wolf Emil, vezérigazgató h. dr. Ungár Endre, ügyv. ig. Walkó Gyula. A vállalat alkalmazottai jóléte érdekében több szociális intézményt vezetett be, így nőmunkásai napi 1 1. tejet kapnak, munkások gyermekeit karácsonykor felruházzák, rendkívüli esetekben segélyt utalnak ki az alkalmazottaknak, a tisztviselők részére méltányos áron ebédet adnak, sport egyesületet tartanak fenn stb. Chvosztéh József ny. r. k. tanító. * 1872 Nagyszombat. Középiskoláit és a tanítóképzőt Nagyszombaton végezte. Működési helyei: Pöstyén, Majláth, Péterfalu, Kishartyán, Csókányháza és Üjszász. Itt tagja volt a község képv. test.-nek, a Hangya Szöv. ig., az O. K. H.-nak könyvelője, az Űri Caszinó és Tűzoltó Test. tagja stb. 42 évi tanítói szolgálat után nyugalomba vonult. Élénk és tevékeny részt vesz a község kultúrális és társadalmi életében. Cinkota-Arpádföldi áll. elemi népiskola. 1909-ben létesült és az első években bérelt helyiségben működött. 1926-ban épült fel mai formájában 6 osztállyal. 2 tantermes és 3 tanerős. A növendékek száma 130. Cinkotai m. kir. állami tanítónőképző intézet. 1871-ben kezdte meg működését Pozsonyban. 1896-ig első igazgatója Uhrl Józsa volt. Utódja Yollmonn Elma országos hírnévre emelte az intézetet. 1914-ben került a tanítónőképző élére Tabódy Ida. 1919 jan. 1-én a csehek megszállták Pozsonyt és július 8-án karhatalommal kényszerítették Tabódy Idát az intézet átadására, mert önként erre nem volt hajlandó. 1919 okt. 18-án hozta el a Szent István hajó a mindenéből kifosztott tanítónőképző intézet tanári karát és növendékeit. Tabódy Ida nagy eréllyel fogott hozzá, hogy a nagymultú intézetet megmentse. A magyar gazdaaszonyok országos egyesülete a cinkotai nevelőintézetet adta át a Pozsonyból kiüldözött tanítóképzőnek. A Cinkotán elhelyezett intézet rövidesen felvirágzásnak indult és a tanítónőképzőt két vonás jellemzi: Az erős nemzeti szellem, mely elsősorban Pozsony emlékeiből és visszaszerzésének hitéből él és az, hogy főként faluk számára nevel tanítónőket. Az intézet folyosóit, termeit az ősi koronázó város képei díszítik. Évente ide zarándokolnak a pozsonyi kör tagjai, hogy megemlékezzenek városukról. Tabódy Ida 21 évi igazgatás után 1935-ben vonult nyugalomba, amikor a kormányzó Signum Laudissal tüntette ki. Jelenlegi igazgatója Medgyessy Zsófia. Tanári testület száma 20. Növendékek száma 160, melyből 140 az intézetben lakik. 1938 szeptemberétől a tanítóképző fokozatosan leányliceummá alakul, mely négy éves érettségi vizsgálattal fejeződik be. A leányliceumhoz fog kapcsolódni a két éves tanítónőképző intézeti akadémia. Hisszük, hogy mire e sorok megjelennek, az ideiglenesen elhelyezett pozsonyi tanítónőképző intézet ismét az ősi iskola falai között fog működni. Czakó András cséplőgép és darálómalomtul. * 1901 Nagykáta. Iskolái elvégzése után a gépkezelői, majd a molnári szakmát tanulta ki. 1930-ban mint cséplőgéptulajdonos önállósította magát és 1937 óta mint darálómalomtulajd. dolgozik. 1923-ban bevonult az 1. h. tűzérosztaghoz, ahol tényleges katonai szolgálatot teljesített. A nagykátai Kossuth kör, Ipartestület és NÉP tagja. Felesége: Lengyel Rozália, gyermekei Károly és Rozália. Czakó Károly földbirtokos. * 1867 Kiskunfélegyháza. Ősrégi félegyházi család sarja. 1908-tól önállóan gazdálkodik, 35 holdon kezdte, ma 450 holdat művel. Szemesterményeken kívül cukorrépát, dohányt is állandóan termel. A képv. test. virilis tagja, a gazd. egylet alapítótagja. Neje: Nagy F. Mária. Czakó Bálint gazdálkodó. * 1887 Nagykőrös. Iskolái után a gazdálkodást atyja birtokán sajátította el, majd 1908-tól 11-ig tényleges katonai szolgálatot teljesített a 38. gy. e.-nél. Résztvett az 1913. balkáni mozgósításban, majd a háború kitörésekor ismét bevonult ezredéhez és végigküzdötte a háborút, közben 18 hónapig orosz fogságban volt. 1919-ben önálló gazdálkodó. Jelenleg 118 k. holdat művel, ebből 30 hold bérelt föld, 18 hold pedig szőlő és gyümölcsészet. A vm. th. biz., városi képv. test. tagja, a háromhelyi gazdasági e. elnöke. Családja évszázadokba visszamenőleg szerepelt egyháza anyakönyvében. István öccse hősi halált halt a világháborúban. Felesége: Módra Ilona. Gy. Ilona. Czakó Endre hentes és mészáros m. * 1910 Jászszentlászló. Isk. elvégzése után a hentes és mészáros ipart tanulta ki és abban felszabadulva Budapesten, mint segéd 12 éven át gyarapította szakismereteit. 1938 márc. 3-án nyitotta meg Kiskunmajsán üzletét, amit önállóan vezet. Az ipartestület t, Édes-28