Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

szaadták. Ekkor építették az apácák a sekrestyét és a tornyot a templomhoz. A jelenlegi templom 1821-től 1825 de­cemberéig épült és 1828 aug 31-én Ná­­dasdy püspök szentelte fel. Költségei 50.293 fr. tettek ki. 1777 és 1828-ban történt Canonica Visitatio. Egyike a legrégibb autonomikus magyar egy­házközségnek. Kegyura a vallásalap, hívek száma 20.432. Ceglédi Bortermelők Szövetkezete, Cegléd. Ügyvezető igazgatója: Kra­­tochwilla Aurél. * 1871 Udvard. Isko­láinak elvégzése után a kereskedői pályára lépett s 3 évig az Unghváry­­cég kertészetét cs bor-üzletét vezette. 1889-ben megszervezi a ceglédi borter­melők első pinceszövetkezetét, mely igazgatósága alatt 1921-ig működött. Ez idő alatt a szövetkezet a gazdák igényeit teljesen kielégítette, forgalma az évi 30—40.000 Hl-t is elérte. 1921-ben a szövetkezet a Ceglédi Hitelszövetkezet birtokába jutott, mely a pinceszövet­kezetei 1930-ban teljesen beszüntette s a hordókat kereskedelmi cégeknek adta bérbe. A gazdák ezen súlyos sérelme 1932-ben nyert orvoslást, amikor a Ceglédi Bortermelők Szövetkezete új­ból megalakult s az első pinceszövet­kezet teljes berendezését a Hitelszö­vetkezettől bérbe vette. A szövetkezet ma is fennáll, tagjai kizárólag bor­termelő kisgazdák és szőlőbirtokosok­ból áll. Üzletköre: Cegléd, Nagykőrös és a Tápióvölgyében elterülő községek. Ez a szövetkezet életszükséglete a kör­nyék bortermelő községeinek s állami támogatása elsőrangú szociális köve­telmény. -— Mai forgalma 2000—2500 hektoliter. gróf Coronini Cronfeld János Fe­renc földbirtokos. * 1905-ben Yallon­­brosaban (Firenze tart.) Goerzban érettségizett. Becs mellett Klosterneu­burgban felsőipariskolai tanulmányo­kat folytatott. Tanulmányai befejezté­vel friauli birtokán gazdálkodott. 1935 óta Úriban gazdálkodik. Ősi német család sarja. Neje: gr. Kinsky Alexandra. Ceglédi Hitelbank Rt. Alakult 1892. A gazdatársadalom földszerzési vá­gyainak kielégítésére és a gazdaságok felszerelésére szükséges kölcsönök fo­lyósításával foglalkozik. Az intézet teljesen keresztény és nemzeti alapon áll, saját székházában működik, amely­ben a Kossuth múzeum is el van he­lyezve. Igazgatósága: Füle József el­nökigazgató, Csákó Mihály, dr. Far­kas Mihály, Füle Dániel, Füle Ferdi­­nánd, Füle Lajos, Horváth József, Lakos József, dr. Raffay Géza, Római János, Végh Sándor dr. Véli Zsig­­mond, Zsadony József ig. tagok. A fel­ügyelő bizottság elnöke dr. Szaniszló János. Ceglédi Központi Tejszövetkezet, Cegléd. A szövetkezet 1934-ben ala­kult a helyi gazdatársadalom kezdemé­nyezésére. A „Budapesti Központi Tejcsarnok“-kal áll üzleti összekötte­tésben. Napi forgalom 8—10.000 liter tej. Alkalmazottainak száma: 8 mun­kás és 4 tisztviselő. Ügyv. igazgató: Ecser János. Chinoin gyógyszer és vegyészeti termékek gyára Rt., Újpest. 1910-ben néhai dr. Kereszty György és dr. Wolf Emil alapította. Az akkori kis labora­tóriumból nőtte ki magát hatalmas gyárrá, mely 800 alkalmazottnak, köztük 70 főiskolát végzettnek ad ke­nyeret. A gyár a belföldi forgalmon kívül jelentős exportot fejt ki Európa valamennyi országába, ezenkívül Észak- és Délamerikába, Kínába, Ja­pánba, Perzsiába és Indiába. Ügyv. al­­elnök dr. Farkas Béla, vezérigazgató dr. Wolf Emil, vezérigazgató h. dr. Ungár Endre, ügyv. ig. Walkó Gyula. A vállalat alkalmazottai jóléte érdeké­ben több szociális intézményt veze­tett be, így nőmunkásai napi 1 1. tejet kapnak, munkások gyermekeit kará­csonykor felruházzák, rendkívüli ese­tekben segélyt utalnak ki az alkalma­zottaknak, a tisztviselők részére mél­tányos áron ebédet adnak, sport egye­sületet tartanak fenn stb. Chvosztéh József ny. r. k. tanító. * 1872 Nagyszombat. Középiskoláit és a tanítóképzőt Nagyszombaton vé­gezte. Működési helyei: Pöstyén, Maj­­láth, Péterfalu, Kishartyán, Csókány­­háza és Üjszász. Itt tagja volt a köz­ség képv. test.-nek, a Hangya Szöv. ig., az O. K. H.-nak könyvelője, az Űri Caszinó és Tűzoltó Test. tagja stb. 42 évi tanítói szolgálat után nyuga­lomba vonult. Élénk és tevékeny részt vesz a község kultúrális és társa­dalmi életében. Cinkota-Arpádföldi áll. elemi nép­iskola. 1909-ben létesült és az első években bérelt helyiségben működött. 1926-ban épült fel mai formájában 6 osztállyal. 2 tantermes és 3 tanerős. A növendékek száma 130. Cinkotai m. kir. állami tanítónő­képző intézet. 1871-ben kezdte meg mű­ködését Pozsonyban. 1896-ig első igaz­gatója Uhrl Józsa volt. Utódja Yoll­­monn Elma országos hírnévre emelte az intézetet. 1914-ben került a tanító­nőképző élére Tabódy Ida. 1919 jan. 1-én a csehek megszállták Pozsonyt és július 8-án karhatalommal kényszerí­tették Tabódy Idát az intézet átadásá­ra, mert önként erre nem volt hajlan­dó. 1919 okt. 18-án hozta el a Szent István hajó a mindenéből kifosztott ta­nítónőképző intézet tanári karát és nö­vendékeit. Tabódy Ida nagy eréllyel fogott hozzá, hogy a nagymultú inté­zetet megmentse. A magyar gazda­­aszonyok országos egyesülete a cinko­tai nevelőintézetet adta át a Pozsony­ból kiüldözött tanítóképzőnek. A Cin­­kotán elhelyezett intézet rövidesen fel­virágzásnak indult és a tanítónőképzőt két vonás jellemzi: Az erős nemzeti szellem, mely elsősorban Pozsony em­lékeiből és visszaszerzésének hitéből él és az, hogy főként faluk számára nevel tanítónőket. Az intézet folyosóit, termeit az ősi koronázó város képei díszítik. Évente ide zarándokolnak a pozsonyi kör tagjai, hogy megemlé­kezzenek városukról. Tabódy Ida 21 évi igazgatás után 1935-ben vonult nyugalomba, amikor a kormányzó Sig­num Laudissal tüntette ki. Jelenlegi igazgatója Medgyessy Zsófia. Tanári testület száma 20. Növendékek száma 160, melyből 140 az intézetben lakik. 1938 szeptemberétől a tanítóképző fo­kozatosan leányliceummá alakul, mely négy éves érettségi vizsgálattal feje­ződik be. A leányliceumhoz fog kap­csolódni a két éves tanítónőképző inté­zeti akadémia. Hisszük, hogy mire e sorok megjelennek, az ideiglenesen el­helyezett pozsonyi tanítónőképző inté­zet ismét az ősi iskola falai között fog működni. Czakó András cséplőgép és daráló­­malomtul. * 1901 Nagykáta. Iskolái elvégzése után a gépkezelői, majd a molnári szakmát tanulta ki. 1930-ban mint cséplőgéptulajdonos önállósította magát és 1937 óta mint darálómalom­­tulajd. dolgozik. 1923-ban bevonult az 1. h. tűzérosztaghoz, ahol tényleges katonai szolgálatot teljesített. A nagy­­kátai Kossuth kör, Ipartestület és NÉP tagja. Felesége: Lengyel Rozália, gyer­mekei Károly és Rozália. Czakó Károly földbirtokos. * 1867 Kiskunfélegyháza. Ősrégi félegyházi család sarja. 1908-tól önállóan gazdál­kodik, 35 holdon kezdte, ma 450 hol­dat művel. Szemesterményeken kívül cukorrépát, dohányt is állandóan ter­mel. A képv. test. virilis tagja, a gazd. egylet alapítótagja. Neje: Nagy F. Mária. Czakó Bálint gazdálkodó. * 1887 Nagykőrös. Iskolái után a gazdálko­dást atyja birtokán sajátította el, majd 1908-tól 11-ig tényleges katonai szolgálatot teljesített a 38. gy. e.-nél. Résztvett az 1913. balkáni mozgósí­tásban, majd a háború kitörésekor is­mét bevonult ezredéhez és végigküz­­dötte a háborút, közben 18 hónapig orosz fogságban volt. 1919-ben ön­álló gazdálkodó. Jelenleg 118 k. holdat művel, ebből 30 hold bérelt föld, 18 hold pedig szőlő és gyümölcsészet. A vm. th. biz., városi képv. test. tagja, a háromhelyi gazdasági e. elnöke. Csa­ládja évszázadokba visszamenőleg sze­repelt egyháza anyakönyvében. Ist­ván öccse hősi halált halt a világhá­borúban. Felesége: Módra Ilona. Gy. Ilona. Czakó Endre hentes és mészáros m. * 1910 Jászszentlászló. Isk. elvégzése után a hentes és mészáros ipart tanulta ki és abban felszabadulva Budapesten, mint segéd 12 éven át gyarapította szakismereteit. 1938 márc. 3-án nyi­totta meg Kiskunmajsán üzletét, amit önállóan vezet. Az ipartestület t, Édes-28

Next

/
Oldalképek
Tartalom