Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Vngár Sándor pékmester. * 1882 Sárkeresztes. Csepelen tanulta ki a pékipart, 1910-ben szabadult. 1917- ben bevonult a 17-es honvédekhez, orosz fogságba esett, ahonnan 1918- ban szabadult. Leszerelése óta, mint önálló pékmester működik. Számos intézmény vezető tagja. Felesége: Somogyi Mária. Unghváry László faiskola-, szőlő- és borgazdasági r. t. 1876-ban léte­sült, 1918-ban alakult r. t.-gá. A vállalat Gyónón, Csemőn, Ceglédbe­­dén, Herényben gazdálkodik. Német­országba és Törökországba exportál. Vezérigazgatója Unghváry László, cégvezetője Kunits Antal. Vnterreiner József kőművesmester. * 1878 Nagykikinda. Iskoláit Nagy­­kikindán végezte, képesítést Buda­pesten szerzett. A Weisz Manfréd gyárban kezdte, mint kőművesmes­ter, 1904-től önálló mester. 1914-ben hadbavonult, az orosz harctéren küz­dött, ahol fogságba esett, 1918-ban szabadult. A helyi ipartestület egyik megalapítója, 15 éven át elnöke volt. Felesége: Heszberger Teréz. Unterreiner Miklós ny. MÁV. áll. elöljáró. * 1877 Garabos. Középisko­láit Hódmezővásárhelyen végezte, majd a MÁV. szolgálatába állott. Temesváron kezdte működését, majd katonai szolgálata és a szakvizsga letétele után a Szeged-Rokusi pu., majd később Szakálházán és több he­lyütt működött. Törökkanizsáról a hűségeskü megtagadása miatt Kis­kunfélegyházára menekült, ahol mint irodai s. tiszt teljesített szol­gálatot. Utána Geredáson volt áll. elöljáró, ahonnan visszatért Kiskun­félegyházára és 1928 január 1-én 26 évi megszakítás nélküli szolgálat után nyugalomba vonult. Felesége: Fadgyas Julianna. Unyi Lajos földbirtokos. * 1882 Tiszasas. Jelenlegi birtoka 350 m. hold. Fokozatos tempójú állatenyész­­tést folytat, tehenészete 16 darabból áll, ezenkívül sertés és juh tenyész­téssel foglalkozk. Családja az 1770- es években költözött Magyarország­ra, majd 1820-as években nagyatyja Tiszasason telepedett le, ahol szin­tén földbirtokos volt. Atyja Tisza­sason vm. th. t. és egyházi presbi­ter volt. ő maga virilis képv. test. tag. a Levente e. megalapítója és elnöke, a P. L.-nek, Tejszövetkezet­nek, Gazdakörnek, szintén megalapí­tója és elnöke, iskolaszéknek alel­­nöke, a ref. egyház egyik világi ve­zetője. A világháborúban a 29. gy. e.-del a szerb és orosz fronton har­colt és őrmesteri rangban szerelt le. A Kcsk. tulajdonosa. Felesége: Ba­­koczi Erzsébet szintén ősrégi ne­mesi családból származik. Nemessé­güket 1606-ban kapták. Felesége atyja Bakoczi István táblai tanács­elnök. Uránia Filmszínház Sashalom. A József főherceg-utcában székel. 280 férőhely van benne. Engedélyes: Major Mihályné. 6 embernek ad megélhetést. Előadási napok heten­ként háromszor. Urbán Flórián gazdálkodó II. bíró. * 1889 Kocsér. A gazdálkodást a szülői háznál sajátította el és abban 1919-ben lett önálló. 1928-ban lett a k. képv. test. tagja és 1931 óta közmegelégedésre tölti be a község Il-od bírói tisztségét. Tagja a gaz­dakörnek, népkörnek és 6 évig rk. képv. test. tag volt. Felesége: Pintér Erzsébet. Gy. Flórián, László és Ilona. Urbán János gazdálkodó. * 1876 Kartalon. Iskoláinak elvégzése után szülei birtokán gazdálkodik. 1931 óta önállóan vezeti 27 holdas gaz­daságát, melyből 19 holdat saját szorgalmával szerzett. Belterjes gaz­dálkodás mellett állattenyésztéssel is foglakozik. Saját nevelésű állataival több díjat nyert. Nagy része van a Hangya alapításában, melynek 38 éven át felügyelő- és igazgatósági tagja. Hosszú éveken át tagja a k. képv. test.-nek. A világháborúban 1914—1918-ig vett részt s mint nép­felkelő szerit le. Felesége: Soós Má­ria. 7 élő gyermeke és 17 unokája van. Urejner György tejüzem tulajdo­nos. * 1913 Szolnok. Katonai szolgá­latot 1935—36 az 1 h. lovas tüzér­osztálynál, mint önkéntes teljesí­tett. 1934-ben alapította ma is fenn­álló tejüzemét. Édesatyja U. Hen­rik végigküzdötte a világháborút és gránátnyomástól súlyosan meg­sebesült. Jelenleg 100 °/o-os rokkant. Proletár diktatúra alatt ellenforra­dalmi tevékenységéért vészbíróság elé állították. A szolnoki atlétikai club elnöke volt. néhai újlaki Utassy Béla földbir­tokos. * 1860 Simontornya, atyja 48- as honvéd volt. A gazdasági akadé­miát Keszthelyen végezte, majd br. Szina gazdatisztje volt, utánna a kor­mány kiküldte Németországba tanul­mányútra és a hallei egyetemen kitün­tetéssel végzett. Budapesten működött tovább, mint gazdasági szakember, majd Soltszentirmén 400 holdas bir­tokát vezette. 1918-ban halt meg, öz­vegye Sch. Blaschkovich Karolin. Gy. Béla min. tan., Adrien, Márta és Lóránt vezérkari őrnagy, washing­toni katonai attasé. Uthy István ny. műegyetemi igaz­gató. Rákoscsaba társadalmi életének egyik vezetője, aki különösen a cser­kész és leventeügyek terén munkál­kodott sokat. Az r. k. egyházközség, képv. test.-nek, r. k. kör., Credo E., MOVE, Levente E. tagja, a rákoscsn bai testgyakorlók tagja, a rákoscs»­­bai Bohém egyesület tagja. A község' légoltalmi h. parancsnoka. Felesége: Dreher Katalin. A világháborúban katonai szóig, teljesített a 33. gy. e.­­nél. 18 hónapig volt a tűzvonalban és főtüzéri rangban, mint a Kcsk. tagja szerelt le. Utschig György hentes- és mészá­ros mester. * 1878 Újpest. Ugyanitt tanulta ki mesterségét. Külföldi munka után 1904-ben megalapította önálló üzemét. Négy évi frontszolgálat alatt számos kitüntetésben részesült. Neje: Szopkó Zsuzsanna. Uwag Magyar Szövőgyár Rt. Po­­máz. Alapíttatott 1924-ben Pfermenges Henrik gyáriparos és lovag Pölking Károly vezérigazgató által. Fonodá­val, cérnázóval és szövőiparral fog­lalkozik. Berendezése a modern köve­telményeknek megfelelően van beál­lítva. összesen 150 géppel dolgozik, átlagosan 250—320 embernek ad ke­nyeret. Tisztviselőkara 20 főből áll. 1927-ben a gyár megkezdte a külföldi exportálást: Németország, Anglia, Délamerika, Kanada, Délafrika, a Balkán államok, Perzsia és Egyptom főpiacai. Gyártmányait a budapesti gyári lerakat és képviselet útján hoz­za a magyar piacon forgalomba. Spe­ciális gyártmányai: olcsó divatárú, angol minta szerint. A gyár körül el­terülő földterületet, mely több holdból áll addig is míg beépítésre kerül, a gyárvezetőség szociális szempontból a szegénysorsú munkásainak díjmen­tes használatra rendelkezésre bo­­esájtja. Üllői Hengermalom R. T. 1892- ben alapította Csik József. Jelenlegi helyén volt állandóan. Berendezése megfelel a mai kor igényeinek. Helyi és környéki közönség részére szállít. Körülbelül 30—40 embernek nyújt állandó megélhetést. Üllői Hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. 1894-óta áll fenn, Straub József községi főjegyző alapította. 1898-ban átvette az O. K. H., saját épületében székel. Tagok száma 608. Elnöke: Székely Ferenc ny. tanító. Üllői Iparos Dal Sport és Önkép­zőkör. 5 éve áll fenn. Alapították Bu­­rián Pál, Nedanacski Simon, Izsó Antal. Tagok száma 320. Jelenlegi elnöke Tóth Gábor. Üllői izr. hitközség. A hitközség több, mint 40 év óta áll fenn, Dr. Pfeiffer főrabbihoz tartozik, tagok szá­ma 70. A szentegylet elnöke Schmertz Adolf, alelnöke Varga Ödön, pénztá­ros Weisz Áron, jegyző Gelbmann Ödön, gondnok Stráner Pál. 211 14*

Next

/
Oldalképek
Tartalom