Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Az óbudai hajógyár vezetője: Blandl Rezső mérnök, központi felügyelő. A bánya igazgatóságának székhelye Pécsett, Mária-u. 9. sz., bányaigazgató: Szabolcs Rezső m. kir. hajózási főtanácsos.

Első Dunavidéki Takarékpénztár, Kiskőrös. Alapíttatott 1873. Igazgatóság: br. Jeszenszky Ignác elnök, Csöngös Ferenc vezérigazgató, Fenyvesi Jenő, dr. Földes Ödön, Font Ádám, id. Font Henrik, Kürti Gusztáv, dr. Szekeres Gyula, dr. Vámos Gyula ig. tagok. Felügyelő bizottság elnöke: Linmayer Károly. A takarékpénztárnak Soltvadkerten és Kecelen működik fiókja.

Első Dunavidéki Takarékpénztár Fiókja, Soldvadkert. Az intézet 1873- ban alakult. Székhelye előbb Apostag volt, majd később Kiskőrös lett. A soltvadkerti intézet a főintézet hatásköre alatt áll, részvénytársasági alakulat, a soltvadkerti gazdaközönség tulajdonában mintegy 1500 drb részvénnyel. Jelenlegi vezetője Andricska István cégvezető. Évi átlagos forgalma 15 millió pengőre tehető.

Első Kiskőrösi Ecetgyár R. T. 1924- ben báró Jeczenszky Ignác, Gottlieb Ignác és dr. Krausz József alapították. Szénerőre működik és szivattyúberendezéssel van ellátva. A megalapításkor 36 képzőkáddal, 10 drb. egyenként 100 hl-t meghaladó tartánykáddal, a szesz és cefre denaturálásához szükséges 6 drb. káddal rendelkezik. Üzletköre a környékre is kiterjed. Igazgató: Gottlieb Ignác, felelős üzemvezető: Gottlieb Sándor.

Első Magyar Bélyegzőgyár Klassohn A. Budapest, V. Tükör-u. 2. Mechanikai Műhely- Vésnöki Műintézet Ruggyanta Bélyegzőgyár. A Magyar Ipartestület kitüntető okmánya 1847-ik évből Kossuth Lajos és gr. Batthyány aláírásával, ezenkívül 38 bel- és külföldi kitüntetés.

Első Magyar Film és Lemezgyár, Sashalom. 1935-ben létesült, alapítója Szenes László. Film és lemezgyártással foglalkozik. 52 helyiségből áll, saját helyiségében működik, 120 személynek ad kenyeret. lg. elnök: Dr. Bornemisza Béla, ü. v. ig. Szenes László, ig. tagok: Szenes Márton és Bárdi Henrik, cégvezető Tutzker Hugó, főképész Schönfeld Marcel. Külföldre és belföldre dolgozik.

Első Magyar Szövő- és Kötőgyár R. T. Vác. A gyár 1883-ban alakult. Trikóárú, harisnya, kesztyű és sportcikkek gyártására van berendezve. 1500 munkást foglalkoztat. Gyárigazgató: Műnk Róbert.

Enderli János üzemvezető. * 1874 Zürich. Iskolai tanulmányait Svájcban végezte. Szakismereteit Olasz- és Franciaországban szerezte. Hazánkba

1933-ban jött s azóta a Salzmann és Tsa R. T. váci fonógyár vezetője.

Endrődy Zsigmond ny. m. kir. tűzéralezredes. * Újvidéken 1873-ban. Középiskoláit Temesváron végezte, majd egyéves önkéntes lett s mint továbbszolgáló aktivált a 134. t. é.-nél. A háború alatt 46 hónapig küzdött a szerb, orosz, román és olasz harctereken. Kit.: Vaskoronarend, III. o. k. érd. kér, e. 2-szer és br. v. é., Sig. Laud., Kcsk., német v. k. és seb. é. Casino elnöke, „Nép“ kerületi elnöke és választott k. képviselő stb.

Engel Jakab bőr- és textilhulladék nagykereskedő. * 1872 Budapest. Budapesten végezte a középiskolát és tanulta ki az aranyműves szakmát. Jelenlegi cége 1913-ban alakult. Neje: Hecht Malvin.

vitéz Eördögh György k. rendőrbiztos, irodatiszt. * 1892-ben. Iskoláinak elvégzése után, mint irodai rajzoló működött. A háború alatt a huszárokhoz vonult be s részt vett a szerb, orosz, olasz és oláh harctereken, 4 ízben sebesül. Kit: I. o. e., II. o. e., br. v. e., Kor. a. érd. k., Kcsk., seb. érem 4 sáv, III. szóig, k., háb. e. é., német becs. rend, 1912—13. mozgósítási osztrák háb. e. é., 1921. magy. érd. é. zöld szalagon. Önk. tűzoltó parancsnok, „Move“ s a Kér. Polg. Kör s a Vörös Kereszt tagja. Felesége: Gáspár Julia.

néhai jakabházi Eötvös Sándor földbirtokos. * 1894 Nagykőrös. Ősi nemesi familia. A gazdasági iskolát Palicsán végzte. Résztvett a világháborúban, ahol megsebesült. 280 holdas britokán gazdálkodott 1935-ben bekövetkezett haláláig. Jelenleg a birtokot üzvegye vezeti. Felesége: Illés Mária. Gy. Lívia, Mária.

Epres István ig. tanító. * 1900 Császártöltés. Tanítóképzőt Kalocsán végzett. 1922-ben kezdte meg működését szülőfalujában, majd 1926—34-ig Nemesnádudvaron folytatta pedagógiai munkásságát. Azóta ismét Császártöltésen, mint igazgató-kántortanító működik. 1918-ban bevonult a 30. h. gy.hez és 1919-ben szerelt le mint hdj. őrmester. Vm. th. biz. t.

nemes Dr. Eperjesy Zoltán m. kir. tiszti orvos. * 1897 Szabadka. Zomborban végezte középiskoláit, az egyetemet Budapesten, Résztvett a világháborúban, az orosz, román harctéren küzdött, mint hadnagy szerelt le. Kit.: II. o. e. v. é., br. v. é., Kcsk., a magyar hadi e. é. és német e. é. 1922- től 1937-ig községi orvos Jásznagykunszolnok megyében, 1937-ben tiszti orvos a pestmegyei központi járásban és Budafok megyei városban. Felesége: Schwager Ilona.

Epstein Sándor földbirtokos. * 1869 Fegyvernek. Iskolai tanulmányai befejezése után követte atyját a gazdálkodói pályán. 27 éves korában lett önálló földbirtokos Homorszögön. Akkor 600 holdon, míg most jelenleg 1000 holdas birtokon folytat haszonbérleti gazdálkodást. Ezenkívül 40 holdas saját telepítésű szőllőbirtokon szakszerű szőllőművelést űz. Terméseivel és különösen fajboraival számos díszoklevelet és érmet nyert. K. képv. test. t. Felesége: Vircsaft Fánny.

Dr. Erdélyi Ede ig. főorvos. * 1894 Budapest. Orvosi diplomáját 1917- ben nyerte. Előbb az első számú belklinikán működött, majd a nemzeti hadseregben, mint polgári orvos folytatta pályáját, utána az OTI-nál és a Heim klinikán praktizált. 1923-ban lett az újpesti Stefánia segédorvosa és 1926 óta annak ig. főorvosa. A világháborút végig szolgálta és mint segédorvos szerelt le.

id. Erdélyi Sándor hentes- és mészáros. * 1879 Kiskunfélegyháza.

Előbb gazdálkodással foglalkozott, majd kitanulta iparát Majsajakabszálláson és 1906-ban önálló lett. 1934- ben üzletét Pálmonostorra helyezte át. A világháborúban a 38. gy. e.-del az orosz fronton küzdött és megsebesült. A II. o. e. v. é. tulajdonosa. Felesége: Ferenci Mária. Gy. János, Mariska, Panni, Fánni, Erzsébet.

Erdős István kőművesm. és kereskedő. * 1878 Baja. Ugyanott szabadult fel a kőműves szakmában, melyben Budapesten hat évig dolgozott. Három évig katonai szolgálatot teljesített a 8. huszár e.-nől. 1903-ban alapította meg üzletét Érsekcsanádon, ahol mesteségct is folytatta. 1914-ben bevonult a 30. h. gy. e.-hez, mellyel a szerb és olasz hadszíntéren 44 hónapi szolgálatot teljesített. Ezután, mint főpallért segédszolgálatra az Atlantica hajógyárba osztották be. A község építési szakértője. Felesége: Pálfy Erzsébet. Gy. Julianna és István.

Erhardt József magántisztviselő. * 1884 Bonyhádon. Középiskoláit Budapesten végezte. Érettségi megszerzése után magántisztviselő lett s 1905 óta a Budapesti Parafakőgyár R. T. vezérképviselője. Élénk és tevékeny részt vett a „Zsófia-Kertváros“ rendezésében és felvirágoztatásában. A „Haladás Dalkör“ és a „Kistarcsai Társaskör“ elnöke, „Move“ tagja, valamint elnöke a „Zsófia Egyesületinek s a „Frontharcos szöv.“-nek. Az ág. h. ev. egyház Pesti felső egyházmegyében mint építési szakelőadó hasznos tevékenységet fejt ki. Egyházfelügyelője a fóti- és monyoródi ág. h. ev. egyháznak. Egyház- és kultúrszeretetére vall, hogy a monyoródi ág. h. ev. iskola egész évi fűtési szükségletét évek óta saját költségén biztosítja. Felesége: Schmeiser Erzsébet az ev. nőegylet elnöknője s a szoc. tevékenység lelkes pártfogója.

41