Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Letső Elemér szőlőbirtokos. * 1863 Szamosdob. Ősi magyar nemesi család sarja. Nyolc évi közigazgatási szolgálat után az Államvasutak szolgálatába lépett. 1924-ben vonult nyugalomba. Verseit hazafias ünnepségeken szavalják. Neje: Nánássy Jolán.

Léderer Bernát földbirtokos. * 1895 Békésszeutandrás. Középiskoláit Budapesten végezte. Itt érettségizett 1913- ban. 1915-ben bevonult a 101. h. gy. e.-hez. 1916-ban mint gazdaságvezető a kát. szóig, alól felmentést nyert.

1917-ben ismét behívták s résztvett az orosz harcokban 1918-ban újból felmentették s mint hadapródjelölt szerelt le. 1930-ban Békés megyében gazdálkodott s még ez évben vásárolta meg mai tápiógyörgyei 710 holdas gazdaságát nővére: Alberti Ervinnéval. Állattenyésztés, dohány- és cukorrépa termeléssel foglalkozik. Alkalmazottak száma: 36 konvenciós cseléd, 7 dohánykertész, 6—8 hónapos és 24 pár arató. Felesége: ómoravicai Unger Aliz.

Léderer Dezső kereskedő. * 1880 Kiskunfélegyháza. Iskoláinak elvégzése után a kereskedői pályára lépett s atyja üzletében segítkezett. Majd az ország különböző városaiban és Németországban fejlesztette tovább szakismereteit. 1914-1 en bevonult a 29. h. gy. e.-hez. Az orosz harctéren fogságba esett s 1918-ban tért haza. Felesége: Váradi Gizella.

Léderer Géza kereskedő. * 1874 Kiskunfélegyháza. Iskoláinak elvégzése után a kereskedői pályára lépett s atyja üzletében segédkezett. 1896 óta önállóan vezette textil üzletét. 1937-ben a vezetést fiára Fülöpre bízta, ki mint cégtárs ma is vezeti azt. 1915-ben bevonult a 30. h. gy. e.-hez. Résztvett a szerb, olasz és román harcokban s az összeomláskor szerelt le. Községi virilis képviselő, Keresk. Egyl. tagja. Felesége: Feuer Rozália.

Léderer József korcsmáros. * 1893 Gyón. Négy polgári elvégzése után Pilisen 1910-ben felszabadult. 1914- ben bevonult és az orosz és olasz hartereken tűz vonali szolgálatot teljesített. Kit.: br. v. é., Kcsk. 1918- ban szerelt le. 1931-ben mint korcsmáros Irsán önállósította magát. Frontharcos szöv. tagja.

néhai Léderer Sándor ny. járásbir. telekk.-vezető * 1859 Kiskunfélegyháza. Középiskolái elvégzése után a kecskeméti jár. bíróságnál kezdte működését, mint díjnok, 1902-ben kinevezték telekkönyvvezetőnek, majd 1910-ben vezető telekk.-vezető lett. 44 évi szolgálat után 1920-ban vonult nyugalomba és 1932-ben hunyt el. Felesége: Klein Szidónia. Gy. Erzsébet és László.

özv. Lénárt Istvánná, szül. Nánnay Juliana fűszerkereskedő. * 1890 Fájsz. Férje * 1880-ban és a világháborúban a 38. h. gy. e. kötelékében teljesített harctéri szolgálatot, majd az orosz fronton hazája védelmében 1916-ban hősi halált halt. özvegye 1926-ban nyitotta meg fűszerüzletét, melyet azóta vezet.

Lénárt József fakereskedő. * 1902 Fiume. Ugyanott tett felsőkereskedelmi érettségit, azóta fatelepeken működik, mint anyagkezelő és fatelep vezető. Működésének főbb helyei: Építőfa értékesítő rt. Budapest, Bicske. Jelenleg Pestszentimrén mint fakereskedő folytatja a pályát. A fakereskedést ez évben kezdte és az önállósítási alapból kapott kölcsön segítségével kezdte meg munkáját. A fatelep 375 □-öl. Felesége: Simka Erzsébet.

Léstár Péter ny. MÁV. főkalauz. * 1884 Komárom. Középiskolái elvégzése után 1903-ban a MÁV. szolgálatába lépett. Budapesten a Keleti pályaudvaron teljestíett szolgálatot, majd 1928 márc. 1-én mint vizsgáló főkalauz vonult nyugalomba. 1932-ben megalapította a Felsődabasi Hitelszövetkezetet, amelynek azóta ü. v. elnöke. A vezetése alatt álló szövetkezet állandóan fejlődik s ma már komoly tényezője Felsődabas közgazdasági életének. 1936 óta ü. v. igazgatója a Hangya szövetkezetnek, melynek ezt megelőzően fel. biz. elnöke volt. 1932-ben a helyi r. k. temetőben saját költségén a temető gondozására kutat fúratott. A NÉP elnöke, MOVE titkára, levente és testnevelési biz. alelnöke. Ősrégi nemesi családból származik. Felesége: Reszeli Adél.

Lévai István ny. MÁV. altiszt. * 1877 Kiskundorozsma. Iskolái elvégzése után 8 évig tényleges katonai szolgálatot teljesített a 46. gy. e.-nél és a VI. kerületi csendőrségnél. 1908- ban lépett a MÁV. szolgálatába Szegeden, mint vonatkísérő, majd Kiskunmajsán 1924-ben történt nyugalomba vonulásáig működött. Felesége: Fekete Lidia.

Lichtig Sámuel kereskedő. * 1882 Magyarhomorog. Iskoláit Nagyváradon és Budapesten végezte, majd a kereskedői pályára lépett. Felszabadulása után, mint segéd Budapesten fejlesztette szakismereteit. 1908-ban Fejérmegyében önállósította magát. A mozgósításkor bevonult és az összeomlásig az orosz, román, szerb és olasz tűzvonalban teljesített szolgálatot. Kcsk. tulajdonosa. Leszereléskor ismét visszakerült Tápiószelére és tovább vezeti üzletét. Az izr. hitközség elnöke és a k. képv. test. tagja. Felesége: Strasser Irma.

Lichtner Miksa vendéglős. * 1899 Irsa. Ugyanitt tanulta ki szakmáját édesatyja üzletében és 1918-ban önállósította magát. A világháborúban az orosz és szerb frontokon harcolt, háromszor sebesült és 25 °/o-os rokkantként szerelt le. Az Ö. T. E. daloskor, P. L. E. és Frontharcos szöv. tagja.

néhai Lieber Sándor gazdálkodó. * Kiskunlacházán, tőrzsgyökeres helyi családból. Egész életét a szorgalmas munka jellemezte és haláláig 12 holdas birtokát művelte. Tagja volt a k. képv. test.-nek, a ref. egyház gondnoka volt. 63 éves korában halt meg. Özvegye: Fülöp Erzsébet, két gyermekük és négy unokájuk van.

kakucsi Liebner József földbirtokos. * 1879 Kakucs. Iskoláit Budapesten és Münchenben végezte. Iskolai tanulmányai befejezése után a miniszterelnökségen szolgált, ahonnan Fiúméba a kormányzóság elnöki osztályára lett vezényelve. Itt teljesített szolgálatot 1905—1909-ig, majd megnősült és Angliába ment és ott gazdálkodott felesége birtokán 1914-ig. A háború kitörésekor az angolok internálták és 1918-ban szökése után Budapesten, mint a Vöröskereszt megbízottja, kapitányi rangban teljesített szolgálatot. A forradalom alatt Kakucson volt és ott gazdálkodott és 1925 óta pedig Pilisen folytat gazdálkodást. Régi történelmi család, de a nemességet csak 1896-ban kapta meg édesapja. Édesatyja cs. kir. asztalnok volt. A pápai Szent Gergely rend lovagja, polg. é. rend. II. o. és az országos Méhész egyesület elnöke volt. A birtok, amelyen most saját maga gazdálkodik, 504 k. holdból áll. R. k. egyház kegyura, járási gazdatanács tagja, törv. hat. biz. póttag.

Lier Frigyes gazdatiszt. * 1894 Kossuth. Középiskolái elvégzése után a gazd. képesítést magánúton szerezte meg. Lipcsében, Mödlingben Veremben mint gazd. gyakornok működött. Báró Hatvány Deutsch nagytelki, Domonyi Móric domonyi, Holitscher Károly csetényi és Kanenda Lajos bényei birtokán pedig mint gazd. tiszt volt állásban s ma is Bényén teljesít szolgálatot. 1914-ben vonult be a cs. és k. ulánus ezredhez. Részt vett az olasz és bukovinai harcokban. 1917- ben szerelt le. Felesége: Molnár Katalin.

vitéz Ligeti Mihály gazdálkodó. * 1883 öregcsertő. Ugyanott végezte iskoláit. Ifjúkorában a család földjén gazdálkodott. A világháborút több fronfronton szolgálta végig. Számos hadikitüntetése alapján 1929-ben avatták vitézzé. Neje: Morvái Borbála.

Lilcy János fűszer- és vegyeskereskedő. Pestújhelyen 1913-ban telepedett le és azóta vezeti jelenleg is fennálló fűszer- és vegyeskereskedését. Tagja a k. képv. test.-nek és egyik vezetője a kereskedők egyesületének. A világháborúban a 12. h. gy. e. köte-114