Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Dr. Koncz János: A száz éves Csepel
Csepeli hősi emlékmű. kirchner Lipót (1888), Uitz István (1900), Feuer Ádám (1903), Szeltner János (1906), Beck Lőrinc (1909), Hauschid Lipót (1918), Niederkirchner Ferenc (1921), Versitz András (1927), Schmidt Mihály (1930), Schaffer József (1936). Amint a község népesedése növekedett, közigazgatásának berendezése is a szerint vált terjedelmesebbé. A rohamos fejlődés különösen népességben az 1914—18. évi világháború alatt éreztette hatását, mert a hadigyártás és a hadiszolgáltatás igen sok embert tömörített a község területére. A mai Szent Imre-téren 1897-ben megépült az új községháza, amelyben a főjegyző lakása is volt. Majdnem 30 évig szolgálta ez a községház a maga férőhelyeivel a közigazgatást. A közfeladatok megoldása ez alatt a 30 év alatt hol nyugodt, hol viharos mederben folyt és a község anyagi erejéhez mérten állandóan igyekezett a lakosság szolgálatára lenni. Amíg a község mezőgazdasági jellege egységes és tömör volt, természetesen a mezőgazdaság érdekeit szolgálta leginkább a község. Az akkori mezőgazdasági jellegű község hangulata az okos gazdálkodásban és a nemzéti ügy szolgálatában csúcsosodott ki. Később a bevándorlásszerü népességi szaporodással és a világháború alatt a hadigyártás által kívánt munkaerők letelepedésével mindinkább ipari jellegűvé vált a község és lassanként az 1910-es évek baloldali agitációja a község képviselőtestületét is a régitől merőben eltérő egyedekből alakította ki. Ebben az időben a világháború alatt hadakozott egymással az anyagi erő áldozatkészsége azoknak a társadalmi rétegeknek községfejlesztési igyekezetével, akik alig járultak hozzá a község terheinek viseléséhez. A népességben és ennek összetételében egy állandó változás igyekezete volt észlelhető, amely a világháború utolsó éveiben nagyrészt a bololdali és marxista elvek vallóit helyezte el a község tanácskozó termében. így adódott az a helyzet, hogy az 1919 évi úgynevezett proletárdiktatúra alatt Csepel községben különlegesen is kifejlődött a baloldali uralmi irányítás. Az úgynevezett direktórium a maga terv nélküli munkálkodásával jóformán semmiféle községfejlesztési tevékenységet nem tehetett állandóvá, ellenben a község megmaradt és általuk átvett anyagi erőit elprédálták. Amikor aztán az úgynevezett proletárdiktatúrának vége volt, a község kasszája teljesen üresen maradt. Ekkor az 1920-as években kellett úgy az egyeseknek, mint a községnek hangulatát a keresztény nemzeti irányzatra váltani és megfeszített erővel gondoskodni arról, hogy a község új anyagi erőre kapjon. Lassanként ennek sikere mutatkozott is és a községi alkotások, valamint a közfeladatok megoldásai tervszerű mederbe kerültek. Átalakult a község képviselőtestülete és elöljárósága teljesen nemzeti irányban és a törvényszerű választási küzdelmek állandó fölényes erőt mutattak a keresztény és nemzeti szellemben való működésre. A községi alkotások és közfeladatok terén a község elöljáróságai és képviselőtestületei állandóan fokozódó lendületet mutattak úgy az anyagi erő keresésében, mint a lakosság igényeinek kielégítésében szinte versenyezett a képviselőtestület és az elöljáróság a lakosság kívánságaival. A községi közigazgatás munkájának szaporodására nézve elég legyen annyit felemlíteni, hogy van olyan része a községi igazgatásnak, amelyben a munkatöbblet 26.000 °/o-al növekedett. Természetes, hogy ezen alól van 11.000, 4100, 2700, 1640, 500 és 100°/o-os emelkedés is. Nagy számokban a községi alkotásoknak értékét is összeszedtük a községi számadásokból, vagy községi költségvetésekből és ez az összeg 1917-től 1937 év végéig terjedő 20 év alatt 4,009.573.— pengőt tesz ki; ha pedig 1893-tól 1916-ig terjedő időszakra nézve is hozzáadjuk a mintegy 252.000.— pengőt kitevő beruházásokat, akkor az utolsó 45 év alatt 4,261.573.— pengőnyi beruházással szolgálták a mindenkori elöljáróság és képviselőtestület a lakosság közigényeinek kielégítését. 168
