Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Dr. Pálházy Endre: Pestvármegye főispánjai és alispánjai
PESTVÁRMEGYE FŐISPÁNJAI ÉS ALISPÁNJAI* írta: dr. Pálliázy Endre vármegyei tb. főjegyző. I. Főispánok. A főispán alkotmányjogi helyzete a Szent Korona Tan tételeiből nyeri magyarázatát; a megyei alkotmány és jogtörténeti kutatások bizonyítják, hogy minden vármegyének tulajdonképpeni főispánja a király. A királyban központosul, egyesül minden hatalom, mint a Szent Korona letéteményesében. Ezt az alkotmányjogi helyzetet legjobban Pest vármegye közigazgatási fejlődése bizonyítja, mert Pest vármegyének Szent István korától kezdődőleg évszázadokon át nem voltak főispánjai, hanem ezt a tisztet a király jogi helyettese, a nádor gyakorolta, annyira, hogy a vármegye igen sok közgyűlésén maguk a királyok vagy a nádorok elnököltek, csak ha a nádori szék betöltetlen, akkor látunk más, rendszerint igen magas hivatalt betöltő közjogi méltóságokat a főispáni székben; csak példaképpen jelölöm meg Szelepchényi György hercegprímás később királyi helytartónak (1647— 1681), továbbá Lotharingiai Ferenc kir. helytartónak (1732—1740) főispáni működését. Pest-Pilis- és Solt vármegyék egyesítése után nádori főispánok voltak: 1660—1667-ig Wesselényi Ferenc, 1684—1713-ig herceg Esterházy Pál, 1714—1732-ig gróf Pálffy Miklós, 1741—1751-ig gróf Pálffy János 1751—1765-ig gróf Batthyány Lajos. 1790—1795 Sándor Lipót főherceg és nádor. 1795—1847-ig József, majd 1847—1848 szeptemberéig István főherceg voltak az ország nádorai, illetve a vármegye főispánjai. Megemlítésre érdemes, hogy Mária Terézia uralkodásának második felében az ország törvénye ellenére Albert hesseni herceg, a királynő veje / lett a királyi helytartó és következésképpen főispán. Figyelemreméltó jelenség, hogy egyes nádorok önmaguk helyett adminisztrátorokat tartottak. Ilyen lehetett 1659-ben gróf Balassa Imre. Pálffy nádor idejében gróf Grassalkovich Antal. Batthyány Lajos, Fekete György (1751—1757) és gróf Batthyány József. 1791-ben Brunszvik József, 1795-ben Nagy József, 1802-ben Barkóczy Ferenc, 1821-ben Szögényi Zsigmond, 1832-ben Somssich Pongrác, 1837—1846-ig: Prónay Albert, 1848-ban id. Földváry Gábor és gróf Károlyi István. A jozefinistikus időkben főispáni helytartók állottak a vármegye élén. így: 1780-ban Ürményi József, 1782-ben gróf Zichy Ferenc, * Forrásmunkák: Dr. Borovszky Samu: Pest-Pilis - Solt-Kiskun vármegyéről szóló műve; az Országos Monográfiái Társaság kiadása. Galgóczy Károly: Pest- Pilis- és Solt törvényesen egyesült megye monographiája. Pest megye közönségének kiadása 1876. Fest- vâTmegvehâxa. a,’ (jrajuvtéro* úisxáBart.
