Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Zsivánovits Béla: Pestvármegye és a mezőgazdaság
lédi, nagykőrösi, gyóni, kiskúnhalasi, lajosmizsei, az ókécskei és a többi gazdasági egyesületek ma már önálló életet folytatnak. Eszembe jut egy török közmondás: „Egy atya kilenc gyereket nevel fel, kilenc gyerek egy apát nem tud eltartani. A fiúk nem segítik a nagy munkában szegénnyé lett 150.000 aranykoronát vesztett apát. A tagdíjak nem folytak be, 1915-ig 19.243 aranykorona a régi tagok tagdíjhátraléka. Százezer koronát áldozott a vármegyei gazdasági egyesület a háború idején a haza oltárára hadikölcsönben, 15.000 korona OKH kötvényekben, 15.000 korona aranyjáradékban veszett el. A gazdasági egyesületeknek azonban lesz reneszánsza. El kell jönnie annak a napnak, amikor felragyog az ég a gazdasági egyesületek horizontján. Ezek az egyesületek nem veszhetnek el, nem szűnhetnek meg soha. Van múltjuk, tradíciójuk és jövőjük. Amidőn a vármegyei gazdasági egyesületek tisztikara tisztelgett Mayer János földmivelésügyi miniszternél, búcsúzáskor ezt mondta a miniszter: „Nagy gondom van mindenkor a vármegyei gazdasági egyesületekre. Nem hagyom el őket soha. Nekem is van azonban az urakhoz egy kérésem. Ezt újból és újból ismétlem: Foglalkozzék minden gazdasági egyesület sokat és állandóan a falvakkal, a kis- és nagybirtokossal egyaránt. Egyesítsék a nagy gazdaerőt egy táborba a magyar nemzet szebb, boldogabb jövőjéért.“ A gazdasági egyesületek mindig ezt cselekedték. Ezt cselekszik most is és a jövőben is ezt fogják tenni. Hivatásuk nemes és a tradíciók kötelezik erre. Hogy ezt tehessék, össze kell fogni a magyar gazdatársadalomnak a vármegyei törvényhatóságokkal, az összkormányzatnak, a Pestvármegye létesítette nagy OKH-nak és mindazoknak, akik tudják, mi is az a társadalmi alapon álló vármegyei gazdasági egyesület s mi annak a jelentősége és hivatása az elkövetkezendő időkben? Szoros kapocs létesíttessék minden vármegyében a vármegyei gazdasági egyesület és a mezőgazdasági kamara között. A vármegyei gazdasági egyesület, a körzeti mezőgazdasági kamara, a Faluszövetség, a Zöldmező Szövetség legyen egy érzésben, törekvésben, gondolatban. Szűnjék meg a féltékenység gondolata. Hiszen valamennyi egyért dolgozik: a magyar földért és a magyar nemzet jövendő boldogságáért és nagyságáért. 1938. évtől fáji F á y István főispán és vitéz dr. Endre László Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye alispánja, a Vármegyei Gazdasági Egyesület alelnökei. Kérjük őket, kövessék a nagy elődök példáját. Mert az elődök nevei a magyar gazdasági életben történelmet és alkotást jelentenek. Pestvármegye Gazdasági Egyesület igazgatója a vasadi subás kisgazdák között 1930 telén 84
