Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Gáll Imre: Mezőgazdasági élet Pestvármegyében
Kakucs, Ladánybenő, Ócsa, Örkény, Sári, Tatárszentgyörgy, Ujhartyán, Aszód, Bag, Boldog, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Hévízgyörk, Iklad, Tura, Yerseg, Albertfalva, Bia, Budakeszi, Budaörs, Budatétény, Nagykovácsi, Nagytétény, Páty, Torbágy, Tinnye, Perbál, Tök, Törökbálint, Zsámbék, Cegléd, tanyaközpontjai, Apostag, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunavecse, Harta, Ordas, Solt, Szalkszentmárton. Csömör, Gödöllő, Dány, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Pécel, Rákoscsaba, Rákosliget, Szada, Vácszentlászló, Zsámbok, Gyömrő, Maglód, Úri, Bátya, Drágszél, Dunaszentbenedek, Dusnok, Érsekcsanád, Foktő, Hajós, Géderlak, Homokmégy, Miske, Nemesnádudvar, öregcsertő, Szakmár, Szeremle, Úszód, Kalocsa, Akasztó, Bocsa, Császártöltés, Csengőd, Kecel, Kiskőrös, Páhi, Prónayfalva, Soltvadkert, Soltszentimre, Alpár, Jakabszállás, Jászszentlászló, Kiskunmajsa, Ökécske, Űjkécske, Szánk, Kiskunhalas és annak 6 tanyai központja. Kispest, Cinkota, Csepel, Soroksár, Bodakutpuszta, Fülöpszállás, Izsák, Kerekegyháza, Kunszentmiklós, Orgovány, Szabadszállás, Tass, Alberti, Bénye, Káva, Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Gomba, Irsa, Monor, Nyáregyháza, Pilis, Üllő, Vasad, Vecsés, Farmos, Kóka, Nagykáta, Pánd, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápiósáp, Tápiószecső, Nagykőrös és 11 tanyai központja, Békásmegyer, Csobánka, Kisoroszi, Piliscsaba, Pócsmegyer, Pomáz, Tahitótfalu, Üröm, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Pereg, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Taksony, Rákospalota, Szentendre, Újpest, Ácsa, Csornád. Csővár, Dunakeszi, Főt, Örszentmiklós, Püspökszilágy, Vácbottyán, Veresegyháza, Vácduka, Kisnémedi, Váchartyán, Váckisújfalu, Vác 2, Kecskemét és 6 tanyaközpontja, összesen: 210. Ezekből nőttek ki a Hangyabolyok, melyekből a legkisebb forgalmú is évenként 30.000, a legnagyobb forgalmú pedig Halason 10—15 millió pengőt forgalmaz. Innen nőttek ki a községi hitelszövetkezetek, melyeknek mai száma 152, összefogva a vármegye minden községét, majd a tejszövetkezetek, melyeknek száma 95 és a legkisebb havonként 2000, a legnagyobb naponként 15.000 liter tejet forgalmaz, köztük a gödöllői járási tejszövetkezet havi 120.000 liter tejforgalmával, amiből a tejszövetkezet évi 230.400 pengőt fizet ki kisgazda tagjainak az átvásárolt tej árában. Hogy mit jelentenek a kisgazdaélet szempontjából a fogyasztási-, hitel- és tejszövetkezetek, annak értéke fel nem becsülhető. Vármegyénk egyébb gazdatársadalmi intézményekben is a főváros révén gazdagabb, mint a többi vármegye. Itt székel a vármegyei gazdasági egyesület, mely történelmi múltjával és ősi patinás működésével mintegy 800 nagy-, közép- és kisgazda érdekvédelmét szolgálja. Az Alföldi Zöldmező Szövetség, melynek működése a szántóföldi takarmánytermelés fokozásánál nagy előnyökhöz juttatta a vármegye gazdáit. Budapest és Kecskemét székhellyel működik a a Gazdák Biztosító Szövetkezete, mely intézményünk mind nagyobb és nagyobb teret nyer a kisgazdatársadalomnál. Ugyancsak Budapest, Abony, Aszód, Kalocsa, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Nagykörös, Szalkszentmárton, Ujhartyán, Ujszász, Zagyvarékás székhelyekkel működik a Futura, mint a Magyar Szövetkezeti Központok Árúforgalmi R.-t. a búza és rozs értékesítése, felvétele céljából. Országos hatáskörrel Budapest székhelyen működő társadalmi szervezeteink. 1830-ban alakult az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE), melynek első elnöke gróf Széchenyi István volt. A Tejtermelők Országos Szövetsége, a Baromfitenyésztők Országos Egyesülete, a Dohánytermelők Országos Egyesülete, Haszonbérbeadó Földtulajdonosok Országos Egyesülete, a Falu Magyar Gazda és Földműves Szövetség, a Magyar Földbérlők Országos Szövetsége, a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete, a Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság, Országos Erdészeti Egyesület, Országos Kertészeti és Országos Méhészeti Egyesületek, Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete, Magyar Országos Állatorvosi Egyesület, Keresztény Szociálista Földmunkások és Földművesek Országos Szövetsége, a Futura, mint a Magyar Szövetkezeti Központok Árúforgalmi Részvénytársasága, a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége, az Országos Tejszövetkezeti Központ, mint Szövetkezet, az Országos Központi Hitelszövetkezet, a Gazdák Biztosító Szövetkezete, a Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Fruktus Gyümölcsértékesítő, Szeszfőző Szövetkezet Központja, mint Szövetkezet és az 1883-ban alakult Központi Általános Tejcsarnok R.-t. és több nagy vásárcsarnok. Mindezen intézmények működése elsősorban a közelfekvőségnél fogva vármegyénk mezőgazdasági életére hatnak ki, sajnos, szűk terünk nem teszi lehetővé, hogy egyenkint. ezek működését ismertessük. A gyógynövény gyűjtők részére még átváltó közintézményünk nem szerveztetek. A vármegyének Abony, Akasztó, Alpár, Aszód, Bátya, Budafok, Császártöltés, Gyón, Jászkarajenő, Kerekegyháza, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunszenmiklós, Nagykovácsi, Nagytétény, Örkény, Pesterzsébet, Püspökhatvan, Sári, Soltvadkert, Szakszentmárton, Újpest, Újszász, Vác községeiben, illetve e városokban csak magánkereskedők működnek és váltják át a gyűjtött gyógynövényeket a falvak legszegényebb sorsban élő embereitől. Bárha a 77
