Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
Göbölyös Mihály gazdálkodó, szikvízgyáros. * 1898 Üllő. Iskoláit helyben és Monoron végezte. Atyja mellett tanulta a gazdálkodást, 1920-ban lett önálló. 1925-ben megalapítja szikvízgyárát, melyet a mai igényeknek megfelelően szerelt be. Résztvett a világháborúban, 1918-ban szerelt le. Számos helyi intézmény tagja. Felesége: Boda Erzsébet. Gyökeres Sándor földbirtokos és nagybérlő. * 1874 Dömsöd. Iskolái elvégzése után gazádálkodni kezdett. Szorgalmas és kitartó munkával teremtette meg mai birtokát, amely 120 holdból áll és ezen kívül 250 holdas bérletét önállóan vezeti. Juhtenyészete ismert az egész környéken. Ref. egyház presbitere és számos helyi intézménynek vezető tagja. Felesége: Szendi Julianna. H gyóni és dabasi Halász Péter földbirtokos. * 1876-ban Gyónón. Budapesten jogot hallgatott, majd 1896-ban átvette a birtok vezetését. Gazdasága 15 családnak nyújt állandó megélhetést. A mezőg. biz. tagja, a tatárszentgyörgyi gazd. egy. elnöke sth. Neje: kakucsi Libner Iona. Hello Sándor magán állatorvos. * 1911 Cegléd. Középiskoláit Cegléden az egyetemet Budapesten végezte. 1935-óta Üllőn, mint magánorvos működik. Felesége: Gross Mária. néhai Herz Gábor az Angyal gyógyszertár volt tulajdonosa. * 1892 Balkányi. Okeveiét Bpesten szerezte meg. Mint gyógyszerész több helyen működött. 1928-tól 1933-ig önálló gyógyszerész volt Csepelen. A gyógyszertár fejlesztése nevéhez fűződik. Világháborúban katonai szolgálatot teljesített. Felesége: Ebstein Erzsébet. Hercz Lajos vállakozó és fakereskedő. * 1871 Újpest. Iskoláit Újpesten végezte, majd a faszakmát tanulta ki. Újpesten 25 éven keresztül volt alkalmazásban, majd 1919-ben megalapította jelenlegi építési anyag és fatelepét, melyen két tisztviselőnek és három munkásnak nyújt megélhetést. Felesége: Fischer Adél. Gy. Pál és Jolán. Höchstem Mihály vendéglős. * 1899 Soroksár. A pincéri ipart Soroksáron tanulta ki. Egy ideig ott működött, majd gazdálkodó lett Soroksáron. 1928-tól vendéglős, 1934-től szőlőbirtokos Csepelen.. Számos intézménynek vezető tagja. Felesége: Bieber Mária. Gy. Mihály. I Ince Gyula Hangya üzletvezető. * 1890 Brassó. Résztvett a világháborúban, a szerb fronton küzdött, ahol megsebesült. Kit. II. o. e., br. v. é., Kcsk., háb. e. é., seb. é. 1928-óta van a Hangya kötelékében. 1938-ban került Vecsésre mint Hangya üzletvezető. Felesége: Vida Mária. Izsó Antal asztalos művezető. * 1877 Kisjenő. Iskoláit Kisjenőn végezte, az ipart Pankotán tanulta, mint segéd több helyen működött. Katona évei leszolgálása után ismét folytatta iparát. Résztvett a világháborúban, a szerb, orosz, román fronton küzdött, egyszer sebesült. Kit. II. o. ezüst, a koronás vaskereszttel, mint őrmester szerelt le. 1909-óta az ifj. Weinberger Lajos féle ablakredőnygyárban, mint munkavezető működik. Számos intézmény vezető tagja. Felesége: Kalmár Julianna. J Jancsi Mihály fehérnemű tisztító. * 1869 Ujgyarmat. Iskolái elvégzése után Budapesten tanulta ki a szakmáját. 1898-ban megalapította tisztító üzemét, mely géperőre van berendezve a mai kor igényeinek megfelelően. 3 embernek nyújt megélhetést. Felesége: Nyári Róza. Gy. László, Margit, Mihály. Jávorcsilc József háztulajdonos. * 1872 Nádasd. Kitanulta a lemezhengerész ipart, Nádasdon. Mint segéd 5 évig működött, utána Amerikába vándorolt. 1904-ben hazajött, mint mester Nadrág községben működött 17 évig. 1923-ban került Csepelre a W. M. gyárba, szintén mint mester. 1931- ben nyugalomba vonult. Felesége: Pászitky Zsuzsanna. Jézus Szive fiú Otthon Szalézi intézet 1927-ben létesült. Dr. Hanauer István megyéspüspök dr. Csík rk. apátplébános meghívására telepedtek le. Növendékei száma 50. A bentlakó növendékek csak iskolába járnak ki. Napközi otthon is van az intézetben. A növendékek hazafias és erkölcsös nevelésben részesülnek, állandó felügyelet alatt állnak. Van játszótere, saját mozi és színház. 8 rendházi tag látja el az intézetet. Igazgatója Blaskovics József. * 1903 Budapest. Olaszországban végezte a theológiát. Több helyen működött. 1937 óta Újpesten. K Kalocsai Ügyvédi Kamara. 1924- ben alakult. Addig a bpesti kamarához tartozott a kerület. Elnöke: dr. Nyáry Béla korm. főtan., az érseki uradalom ügyésze; elnökhelyettese: dr. Máté-Tóth Jenő; titkára: dr. Baranyai Lajos; ügyésze: dr. Leszich János; pénztárnoka: dr. Szekeres Gyula; ellenőre: dr. Lakatos Albert. vitéz Kalocsay Kálmán. * 1894 Budapest. Négy középiskolát és ipariskolát végzett. Atyja budapesti vállalkozását, annak elhalálozása után folytatta. 1926-ban Vecsésen megcsinálta a község villanyvilágítását, ebben társtulajdonosként is benne volt. 1937-től a Trust-nál van alkalmazásban. Résztvett a világháborúban, az orosz, román és olasz fronton küzdött, ahol megsebesült. Kit.: I. o. ezüst, II. o. ezüst, br. v. é., Kcsk. Seb. é., Háb. e. é. Felesége: Röszler Ilona. Gy. Kálmán. Kardos Ede Weisz Manfréd gyári főtisztviselő. * 1876 Nagyvárad. Iskoláit Nagyváradon és Budapesten végezte. Elvégezte még az Orsz. Magy. Kir. Színművészeti akadémiát is. Mint színész 7 évig működött, majd Győrött tisztviselő lett. 1910- től állandóan Csepelen tisztviselő a W. M. gyárban. Az izr. hitközség elnöke és több intézménynek tagja. Felesége: Beck Helen. Karpelecz Ede fűszer- és rövidárú kereskedő. * 1862 Fehérkút. Iskoláinak elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Gyöngyösön szabadult fel s mint segéd Losonc és Eger városokban működött. 1888-ban Félegyházára költözött s megalapította mai üzletét. Felesége: néhai Politzer Gizella. Jenő fia 1914-ben a szerb harctéren hősi halált halt. Kertész Farkas Miklós cipészm. * 1889 Kiskunmajsa. A cipészipart kitanulva Budapesten, Bécsben, Párisban, Straszburgban, Zürichben, lseidben és Münchenben, valamint Szombathelyen gyarapította szakismereteit. 1914-ben bevonult a 38. gy. e.-hez, amellyel végigküzdötte a világháborút, majd a nemzeti hadseregben is szolgált. Műhelyét 1914- ben alapította meg és azt ma is vezeti. 2 alkalmazottat foglalkoztat. Felesége: Urbanek Júlia. Gy. Gyula, Imre, József és Zoltán. Kiskőrösi ág. h. ev. elemi népisk. Az 1830-as években létesült. Jelenlegi helyén mindig iskolai célokat szolgált. Eleinte 4 tanterme volt, mely fokozatosan fejlődött ki a jelenlegi 8 tanteremre, egy udvaron 8 tanerővel. A tantermek higienikusok, tiszták, gondozottak, világosak. A felszerelés kielégítő. Beírt tankötelesek száma 400. Lassú csökkenést mutat. Az isk. könyvtár 400, tanítói és ifjúsági 350. Az ev. ifj. egyesület vezetője az igazgató. A tantestület tagjai: Solti János isk. igazgató, körzeti isk. felügyelő, Mendelényi János tanító, tanoncisk. igazgató, Lenvári Zsigmond tanító, Meskó György tanító, Lányi Irén tanítónő, Mikes János tanító, Varga János tanító, — 230 —
