Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Zólyomi Gábor kéményseprőm. * 1900 Pomáz. Ugyanitt végezte iskoláit, majd szakmáját kitanulva 1918-ban szabadult fel. Segédéveit is a pomázi kerületnél töltötte, 1937-ben bízták meg a kerület vezetésével. Ugyanakkor tett kéményseprőmesteri vizsgát. A tűzoltó egyesület oktatója, tűzoltó tanfolyamot 1928-ban végzett. Az iparoskor gazdá­ja. 1937-ben a Nemzeti Munkavédelem dicsérő oklevéllel tüntette ki. Fele­sége: Szabó Ágnes. Zöld József hentes és mészáros­mester. * 1900 Dömös. Iskolái elvég­zése után Dömösön szülei üzletében tanulta a szakmát. 1931-ben Visegrá­­don alapított önálló üzletet. 18 éves korában vett részt a világháborúban. Több háborús emlékérem tulajdo­nosa. Zundl József földbérlő. * 1899 Szil­berek. Négy gimnáziumot Kalocsán végzett, majd szülei mellett a gazdál­kodást sajátította el. 1921 óta 100 k. hold földbérletén önállóan gazdálko­dik. 1917-ben bevonult a 8. cs. k. hu­szár e.-hez, mellyel a román és olasz fronton 14 hónapig küzdött. Olasz fog­ságban 9 hónapig volt, ahonnan meg­szökött. A Duna-Tiszaközi mezőgaz­dasági kamara tagja. Felesége: Ru­­páner Éva. Zwiky Lajos a gombai hengerma­lom társtulajdonosa, temetkezési vál­lalkozó, asztalosmester. * 1897 Gomba. A céget Lukacsovits Alajos neves asz­talosmester alapította 1867-ben. Jelen­legi tulajdonosa 1917-ben vette át azt, a temetkezési vállalattal együtt. Isko­lái elvégzése után az iparos pályára lépett. Szakmájában szülőfalujában szabadult fel. Segédi évei alatt Buda­pesten is működött. 1917-ig önállóan, az első 3 évben társas cég, 1920 óta pedig egyéni cég. Temetkezési vállala­tának üzletköre a járás területére is kiterjed. A cég a szegedi kiállításon aranyéremmel lett kitüntetve. 1935 óta a „Gombai Hengermalom“ társtulaj­donosa. Az ipartestületi vezetőség t., a k. képv. test., a Monori Hitelszö­vetkezet ig., a Manorkerületi Taka­rékpénztár vm tagja és a tanoncvizs­­gáló biz. alelnöke. Felesége: Rózsa Anna. Zs Zsámbéki Tejszövetkezet. 1928-ban létesült. A helyi termelők gazdasági érdekeit hivatott előmozdítani. Elnöke vitéz Szathmáry Antal. kotai Testedzők Köre t., Gazdakör és Legelőbirtokosság jegyzője. 1915. jú­­július 1-én bevonult a 32. h. gy. e.­­hez, majd a tisztivizsga elvégzése után áthelyezték a 23. h gy. e.-hez, mellyel az orosz harctérre vonult. Itt megsebe­sült, majd felgyógyulása után előbb a 104-es, majd 204-es gy. e.-del az olasz és román fronton küzdött. 1918 október végén hadnagyi rangban sze­relt le. A Kcsk és seb. é. tulajdonosa. Felesége: Pokorny Hona oki. tanítónő. Két gyermekük van. nemes Zsembery András földbirto­kos. * 1875 Kiskunmajsa. Ősrégi sze­gedi nemes családból. Atyja Kiskun­­majsán részt vett a község vezetésében és 1901-ben halt meg. Középiskolái után a gazdálkodást a szülői háznál sajátította el, majd a 38. gy e.-nél tény­leges katonai szolgálatot teljesített. 1898-ban lett önálló és akkori 30 hol­das birtokát 100 holdra növelte. Tagja a k. képv. test.-nek, a jászszentlászlói templomépítő biz.-nak, a Hangyának és a központi szeszfőzdének. A világhá­borúban a 30. gy. e.-del a montenegrói és olosz harctereken küzdött és 1918- ban súlyos betegen szerelt le. A Kcsk. tulajdonosa. Felesége: Minké Etelka. _|_ Zsengellér István gazdálkodó. * 1873 Cegléd. Régi ceglédi családból szárma­zik. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. 1907-ben önálló gazda lett. Résztvett a világháborúban, az olasz fronton küzdött. 20 holdon kezdte gaz­dálkodását, amit részben öröklés, rész­ben kitartó szorgalmával 38 holdra nö­velt. Felesége: Füle Borbála. Gy. Borbála, Judit, István. lpj •f— Zsengellér Károly vaskereskedő. * 1907 Cegléd. Iskolái után a keres­kedői pályára lépett, melyben 1936-ban önállósította magát. Üzletében három segédet foglalkoztat. A MOVE tagja. Fivére néhai Zs. Sándor a viághábo­­rúban hősi halált halt. Zseránszky Jenő ny. pü. főtaná­csos. * 1873 Nagybánya. Gimnáziumi érettségi után elvégezte a gazd. aka­démiát Magyaróvárott, majd a debre­ceni egyetem jogi fakultását. Pályáját gr. Teleki Lászlónál mint gazdatiszt kezdte, azután lett pü. fogalmazó. Részt­vett, a világháborúban, az orosz és román fronton küzdött, többször se­besült. Kit.: Kcsk., háb. e. é. Háború után visszatért a minisztériumba, ahonnan 1935-ben vonult nyugalomba. Felesége: néhai Róka Róza. Gy. Pál, Rózsa Erzsébet. Zselló Lajos ig. tanító. * 1894 Cin­­kota. Középiskoláit Budapesten a taní­tóképzőt Eperjesen végezte. 1916-ban választották meg Cinkotán tanítóvá és mivel ez időben katonai szolgálatot teljesített, működését 1918 nov. 1-én kezdte meg. 1923-ban nevezték ki igaz­gató tanítóvá és azóta vezeti a 6 osztá­lyos ág. ev. iskolát 5 tanerővel. A MOVE, Lövész E., Hangya ig. Cin-Zsigmond Kálmán ref. kántor ta­nító. * 1899 Székelykeresztur. Ugyan­ott végezte a tanítóképzőt, majd Nagy­kőrösön kántori oklevelet szerzett. 1921-ben Foktőn ref. tanítóvá válasz­tották, majd 1925-ben Beremendre ke­rült kántortanítónak és 1933-ban Úszó­don választották meg. 1916-ban önként vonult be a 62. gy. e.-hez, mellyel az orosz és olasz harctereken küzdött és egyízben megsebesült. Kit.: II. o. e. v. é. és br. v. é., Kcsk., német, po­rosz háb. e. é. A székely hadosztály­ban és a Nemzeti Hadseregben is tel­jesített szolgálatot, tart. zászlós. Szá­mottevő irodalmi munkásságot fejt ki. Levente főoktató, az önkéntes tűzoltó e. parancsnoka, P. L. E. és Front­harcos Szöv. vezető tisztje stb. kiskéri Zsillé István földbirtokos. * 1897 Pécs. A család baranyai ere­detű. A kereskedelmi akadémia elvég­zése után 1923-ban Budapesten a Ki­rályi garázst létesítette, melyet azóta vezet. Ezenkívül 30 holdas birtokon gazdálkodással foglalkozik. Katonai szolgálatot az 1. h. gy. e.-nél teljesí­tett. Zsinkó Emil fatelepvezető. * 1907 Dunaföldvár. Középiskoláit itt vé­gezte el, majd 1922-ben az ottani bank faüzletében kezdte meg pályáját. Mű­ködött még Dunavecsén, ahol a Rátkai és Tsai Rt. faüzletének vezetője volt. 1938 óta a hartai fatelep vezető tiszt­viselője. Felesége: Weszelyi Erzsébet. Zsíros János gazdálkodó. * 1893 Rákoskeresztúr. Kora ifjúsága óta fog­lalkozik a gazdálkodással, amelyben jelenleg önálló. 1914 augusztus 24-én háborús szolgálatra vonult be és 1916 tavaszáig több harctéren küzdött és ekkor, mint rokkant szerelt le. Volt k. elöljáró, képv. test. t., egyházgond­nak, jelenleg egyházi képv. test. és OKH ig. tag. Felesége: Honyicska Zsuzsanna. Gy. István, János, Mária és Katalin. Zsíros József gazdálkodó. * 1891 Kakucs. Ifjú éveit szülei mellett azok gazdaságában és vendéglőjében töltötte el. 1913-ban tényleges katonai szolgá­latra vonult be a 7. vártüzérekhez. Az olasz fronton küzdött és a br. v. é. és Kcsk. tulajdonosa. 1935 óta önálló gaz­dálkodó. Jelenleg 28. hold haszonbér­leten gazdálkodik. Piac és vásárbérlő is egyúttal. Volt k. képv. test. tag. Je­lenleg megyebiz. tag. Felesége: Sur­­mann Mária. Zsoldos Bálint földbirtokos. * 1872 Nagykőrös. Iskolái elvégzése után gaz­dálkodni tanult. 1897-ben önálló gazda lett. 22 holdon kezdett gazdálkodni, amit 130 holdra növelt. Részt vett a vi­lágháborúban. Az orosz fronton, mint tábori lovascsendőr. 1918-ban szerelt le. Ősrégi család sarja. Felesége: Da­­mócsy Mária. Zsoldos Mihály cipészmester. * 1879 Kiscéte. Iparát Nyitrán tanulta ki és abban 1922-ben lett önálló Vácott, ahol 1907 óta dolgozik. Az ipartestület előljárósági tagja. A világháborút vé­gig küzdötte az orosz harctereken. A Kcsk. tulajdonosa. Felesége: Czuken­­tel Mária. Gy. Mária, Valéria, Anna, Mihály és Erzsébet. 227 15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom