Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

drótszegek, csavarok és szegecsek, tűáruk, nyomógombok, stb. stb. Az 1929. évben a gyár elsőnek rendezkedett be a kerékpárgyártásra, amit 1930 évben a varrógépgyártás követ. 1928-ban alakul meg a repülőgép- és motorgyár, amely különböző repülőgépmotorok, utas-, sport- és iskolagépek előállításával foglalkozik. Az 1935-ben üzembe jött a gyár telepén az aluminiumgyár, amely a belföldi szükséglet ellátásán kívül már jelentős exportszállításokat is lebonyolít. A gyár a belföldi piac ellátásán kívül telmészetszerűen rendkívül nagy súlyt helyez az exportpiacok felkutatására, művelésére és ennek megfelelően az utódállamok majdnem mindegyikében saját önálló szervezetei útján dolgozik. Nagyarányú exportja lebonyolításra Európa majdnem valamennyi országában, úgyszintén a tengerentúli államokban is, gondosan megválasztott képviseleteket tart fenn.

Weiss Manfréd fémművek r.-t. gyári kórháza, Csepel. Alakult 1916- ban. Első orvosa dr. Rév Miklós csepeli orvos volt, aki 1936-ban bekövetkezett haláláig vezette a kórházat. 1924—29-ig a kórház nyilvánossági jogot nyert, 1929 óta újból magánkórház, melynek minden költségét a csepeli Weiss Manfréd Művek viseli. A kórházi ápoltak száma

1937-ben: 2043, ápolási napok száma: 35845. A kórház jelenlegi igazgatója dr. Borbély Ferenc v. egyet, tanársegéd, a gyermekosztály főorvosa Preisich Kornél dr. egyetemi magántanár. 15 orvos áll még ezenkívül a kórház szolgálatában.

Weisz Manfréd R. T. Napközivel kapcsolatos óvodája. 1918-ban létesült, alapította Weisz Manfréd és Weisz Daisi. Az óvoda modern, higiénikus. A gyermekek száma állandóan emelkedik. Vezető óvónő Liszkay Erzsébet, beosztott óvónő Adamovits Jolán.

Weisz Manó földbirtokos. * 1867 Apostag. Érettségit a budapesti kér. akadémián tett, azóta gazdálkodással foglalkozik, melyben 1889 óta önálló. Birtoka 166 k. hold. Virilis tagja a képv. test.-nek, a közs. mezőgazdasági bizottság, áll. iskolai gondnokság és Nép t. Volt izr. hitközségi elnök. Felesége: Blau Lenke.

Weisz Miksa fakereskedő. * 1889 Győrsziget. Iskoláit Újpesten végezte. Ugyanott tanulta ki a szakmát. Telepét 1920-ban nyitotta meg. Kcsk. tulajdonosa. Másféléves frontszolgálata van. Fivére, Weisz László a társas cég beltagja. Neje: Kálmán Blanka.

Weisz M. Mór a Weisz és Fried aprítóanyag kereskedelmi, kft. beltagja. * 1884 Nagyszeben. Iskolái után atyja mészárszékében dolgozott és

19Ö6 óta pedig apósa tulajdonát képező fakereskedésben, mint beltag működött. 1938-ban fenti cég társtulajdonosa lett. A világháborúban résztvett.

Weisz Pál épület és fakereskedő. * 1902 Budapest. Ugyanott tett kereskedelmi érettségit, majd tisztviselő lett.

1934-ben Foton mgalapította épületfa kereskedését. Felesége: Braun Klára. Gy. Zsuzsanna

Weisz Sámuel vegyes- és gabonakereskedő. * 1891 Foktő. Iskoláinak elvégzése után a textil szakmát tanulta ki és 1907-ben szabadult fel. Segéd idejét Pakson és Várpalotán töltötte. 1912-ben vonult be az 1. h. gy. e.-hez. majd a 30. gy. e.-hez került. Résztvett a szerb- és orosz harcokban, s 11 hónapi tűzvonal szolgálat után mint tiz. orosz fogságba került. Kit.: Bronz v. é. Kcsk. A kalocsakörnyéki ellenforradalomban tevékeny részt vett. Tagja a Frontharcos Szövetségnek. Öccse, József a világháborúban hazája védelmében hősi halált halt.

Weisz Sándor vegyeskereskedő. * 1872 Garamszentgyörgy. A felsőkereskedelmi iskolát Budapesten végezte el, mint tisztviselő kezdte pályáját. Budapestről került Pécelre, mint önálló kereskedő. 1914—18-ig szatócs volt, a bolsevisták hazafias magatartásáért letartóztatták. Esküdt volt, k. képv. test. tag. Felesége: Weisz Blanka. Négy gyermeke van.

Weisz Zoltán vendéglős. * 1881 Veresegyháza. Iskoláit szülővárosában végezte. Előbb Gödöllőn asztalosszakmát tanult, később, 1903-ban vendéglőt nyitott. Féléves frontszolgálatot teljesített. A vármegye th. bizottságának tagja. Az Orsz. Vendéglős Egyesület int. biz.-nak és egyéb egyesületnek tagja. Neje: Rehberger Olga.

Weisz Zsigmond terménykereskedő, hentes és mészáros. * 1893 Léva. A hentesipart Budapesten tanulta, mint segéd több évig működött, majd 1925-ben önálló lett, 1936- ban terménykereskedő. Résztvett a világháborúban, az orosz harctéren küzdött. Kit.: II. o. ezüst, br. v. é. Kcsk. Felesége: Méder Erzsébet.

Weiszbach Mihály jockey. * 1913 Újpest. 1913-ban Horthy Jenő alagi istálójában mint lovászfiú kezdte pályáját. Első győzelmeit 1930-ban a megyeri pályán nyerte. Az öszszes nagy versenyeken részt vett és számos győzelmet aratott. 1936-ban vonult be a Bem tüzérezredhez s ott is mint lóidomár működött és több versenyen is részt vett.

ifj. Weiszhás József gazdálkodó és szikvízgyártó. * 1899-ben Üröm. Iskolái elvégzése után szülei gazdaságában segédkezett. Szikvízgyárát

1931-ben létesítette. Neje: Schilk Borbála.

Weiszfeld Jenő Újpesti Községi Lóhúsüzem bérlője. * 1893 Budapest. Ugyanott végezte középiskoláit. Később a húsipari szakmát tanulta.

1930-ban vette bárbe a fenti városi üzemet. A világháborúban 3 évig szolgált. Neje: Riemer Julianna.

Wellersdorf er József kereskedelmi főtanácsos a Magyar Posztógyár Rt. ügyvezető igazgatója. * 1887 Westrában (Németország).

Wellisch Sándor konzervüzem tulajdonos. * 1907 Fót. Iskoláit Kőbányán végezte, az ipart atyja üzemében tanulta. Egy ideig Kőbányán működött és 1935-ben megalapította a helyi üzemét, a kor szellemének megfelelően kifejlesztette, 10 embernek ad kenyeret. Mint motorkerékpár versenyző több serleget és bronz plakettet nyert. Felesége: Dünner Teréz. Gy. Sándor és Rudolf.

Weltin József r. k. isk. igazgató. 1887 Feked. Középiskoláit Szekszárdon, tanítói oklevelét a pécsi püspöki tan. képzőben nyerte. Állandóan Csepelen működött, 1938-tól mint igazgató. 1914-ben hadbavonult, az orosz harctéren küzdött. Kit. br. v. é. Kcsk. é. Felesége: Martinides Margit. Gy. Ferenc, Margit, Etel, Erzsébet.

Wenk Gyula ny. főerdőtanácsos. * 1854 Gönicbánya. Az erdészeti akadémiát Selmecbányán végezte. Működött Ungváron, Gödöllőn, a földmívelésügyi minisztériumban, majd Nagybányán, ahonnan kiutasították. 1928- ban telepedett le Gödöllőn. 39 évi szolgálat után, mint főerdőtanácsos vonult nyugalomba. A ref. egyház főgondnoka, jelenleg tb. főgondnok. Felesége: Pápai Erzsébet.

Widder Miklós divatárúkereskedő. 1894 Salgótarján. Iskoláinak elvégzése után a divatáru szakmára lépett s 1911-ben szabadult fel. Mint segéd Bpesten és Salgótarjánban, atyja üzletében dolgozott, majd 1924- ben Monoron alapítja meg mai üzletét. 1914-ben bevonult a 25. gy. e.hez s 23 hónapot töltött az orosz harctereken. Betegen tért haza, s mint tizedes szerelt le. A Kereskedők Egyes.-nek, a Frontharcos Szöv.nek s a Segély Egyletnek tagja. Felesége: Szemes Emma. Gy. Magdolna, László.

Dr. Wiedemann István orvos. * 1903 Felsőbesenyő. Kalocsán érettségizett, Budapesten elvégezte a P. P. Tud. Egy. orvosi fakultását. 1931 óta Vecsésen működik. Move tag. Felesége: Yudka Teréz. Gy. István.

Wiedemann János k. tanító. * 1913 Kolozsvár. A tanítóképzőt Kolozsváron végezte. 1932-ben. 1935-ben a hajósi r. k. népiskolába került és azóta állandóan itt működik. Közben 1 évig katonai szolgálatot teljesített Kecskeméten. Felesége: Stieber Mária. Gy. Rózsika.

223