Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
államrendőrség kötelékébe lépett. 1922- ben vonult nyugalomba. Az 0. K. H.nál állását 1931-ben foglalta el. Képv. test. tag. Neje: Csete Julianna. Tóth Gábor szikvízgyáros (soffőr). * 1904 Dunaszentbenedek. Iskolái elvégzése után a soffőrséget és az autószerelést tanulta ki. 1928—1931-ig magánkocsija volt és ezzel fuvarozott. 1931—1936-ig Budapesten dolgozott. 1938-ban hazament Dunaszentbenedekre és azóta ott vezeti szikvízüzemét. Az üzem 1925-ben alakult, Tóth és Kozó néven. Csak a község szükségletét látja el. Napi termelés 60—80 üveg. Felesége: Tabu Mária. Gy. Zsuzsanna. Tóth M. Gábor szikvízgyáros, gazdálkodó. * 1873 Tura. Iskolái elvégzése után gazdálkodással kezdett foglalkozni. 1924-ben lett önálló gazda 5 holdon, melyet feleségével együtt 10 holdra gyarapított. 1898- ban lépett a MAY. szolgálatába, hol 1920-ig működött, mint üzemi altiszt vonult nyugalomba 21 évi szolgálat után. 1926-ban szikvizgyárat alapított. 8 gyermeke van, közülük 4 fia vasutas, 1 gazdálkodó, 2 leánya férjnél van, egy otthon. Tóth L. József a háborúban szerzett betegségében halt meg 1 gyermek hátrahagyásával. Tóth György ny. csendőrtiszthelyettes. * 1876 Csákány. Katonai szolgálatot a 44. gy. e.-nél teljesített és innen közvetlenül a csendőrség kötelékéhe lépett. Pályáját a budapesti I. számú csendőrker. parancsnokság, nál kezdte, majd mint őrsparancsnok Bácstóvároson, Yersegen, Békésszentmihályon működött. A kommunizmus után betegsége miatt nyugalomba vonult. Szolgálata alatt 3 ízben nyert dicsérő oklevelet és több szóig, kerszttel lett kitüntetve. Felesége: Gömböc Erzsébet. Gy. Erzsébet, férj. Szűcs Sándor kereskedővel. hőgyészi Tóth Gyula malombérlő. * 1905 Szentgál. A technológiát Budapesten végezte és iparában 1923-ban Tárnokon szabadult fel. Segédéveit Dunaföldváron és Szabadszálláson töltötte. 1931-ben Szolga községben lett először önálló, majd Drégelypalánkon és Nagyoroszin lett főmolnár. 1938 óta bérli -az Első Budavidéki hengermalmot, melynek önálló vezetője is. A főmolnárok Orsz. Szöv.-nek tagja. A családjuk 1600-ban kapta a nemességet. Felesége: Boros Irén. Özv. Tóth Gyuláné sz. Waldhauser Julianna, kereskedelemi virágkertészete. A kertészetet fia néhai ifj. Tóth Gyula létesítette 1924-ben 300 □öl területen. Ma 1600 d-öl, 4 fedett üvegházzal, fűthető kemencékkel. Üzletköre: Monor, Pilis, Irsa, Kispest és Pestszenterzsébetre terjd ki. A kertészetet fia: Tóth János vezeti önállóan. * 1911 Monoron. Iskoláinak elvégzése után a vas- és fűszer szakmában képezte ki magát, majd 1927-ben a családi kertészetet veszi át s azóta vezeti. Felesége: Pető Ilonka. Gy. János. Tóth Ignác földbirt. * 1885 Dömsöd. Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte el, majd bevonult az 1. h. gy. e.-hez. A világháború kezdetén 1914-ben az első mozgalmak alkalmával a 24. gy. e.-nél teljesített szolgálatot. Szerb fronton harcolva hazája védelmében hősi halált halt. Volt k. bíró. Részt vett a község minden hazafias és társadalmi megmozdulásában valamint elődei is. Házasságából egy gyermek született Julianna, ki 1935-ben ref. theológiát végzett. A birtok öszesen 264 hold, mely családi vagyon. Felesége: Kun Eszter. Tóth Imre géplakatos. * 1897 Üllő. Szakmáját Budapesten tanulta ki, majd egyévi segédeskedés után 1915-ben katonai szolgálatra vonult be. Orosz és olasz harctéren küzdött és fogságba esett. 1919-ben tért vissza, majd szakmájában dolgozott és később Üllőn önállósította magát. Tagja a k. képv. test.-nek, rk. körnek, legényegyletnek, ügyv. elnöke az iparosok sport és önképzőkörének és volt elnöke az üllői iparos és olvasókörnek, melynek megszervezése az ő érdeme. Felesége: Stancsik Mária. Gy. Ilona és Klára. Tóth Imre vegyeskereskedő. * 1902 Baja. Iskoláit Baján végezte. Kitanulta a kereskedői ipart és mint segéd több helyen működött. 1922-től Csepelen önálló vegyeskerereskedő. Számos intézmény tagja. Felesége: Szontagh Mária. Gy. Imre, Ibolyka. Tóth István Hangya ii. v. * 1911 Balatonalmádi. Iskolái elvégzése után. mint köztisztviselő működött. 1936 óta Nyáregyházán, mint a Hangya üzletvezetője folytatja pályáját. Felesége: Ruril Ilona. Gy. István. Tóth István ny. tanító. * 1866 Jászalsószentgvörgy. Kgzépiskoláit Jászberényben, a tanítóképzőt Nagyváradon végezte és 1896-ban nyert oklevelet. Pályáját Jászkarajenőn kezdte meg a Jenő pusztai iskolában és ott 35 éven át megszakítás nélkül folytatta nemzetnevelő munkásságát. Olvasókört alapított, melynek veztője és jegyzője volt és több népművelési előadást tartott. Felesége: Tóth Etelka. Gy. Béla meghalt, Gyula, Sándor, István, Ilona és Etel. Tóth István prépost-esperes a kalocsai főszékesegyház plébánosa. * 1876. 1900-ban szentelték pappá. Pályáját Miskén kezdte meg, majd működött Bácsmadarason, Jánoshalmán és 1912-től Kalocsán. 1931-ben nyerte préposti kinevezését. Tóth János Alajos műszaki tisztviselő. * 1893 Ráckeve. Kecskeméten végezte a reáliskolát. Iskolái elvégzése után leszolgálta katona éveit és utána mint tisztviselő több helyütt működött. Résztvett a világháborúban, szerb, lengyel, orosz harctéren küzdött. Kétszer sebesült. Kit. Kcsk., magyar érdemkereszt háb. német vaskereszt. 19 év óta a W. M. gyár tisztviselője. Számos intézmény vezető tagja. Felesége: Csizmazia Angéla. Tóth János ny. csendőr törzsőrmester. * 1889 Mahl. Középiskoláit Lúgoson végezte. 1909-ben bevonult a 4. h. gy. e.-hez, majd 3 évi katonáskodás után onnan leszerelve a csendőrséghez helyeztette át magát és a szegedi kerületnél kezdte meg szolgálatát. 1914-ben, mint tábori csendőrt az orosz frontra vezényelték, ahol súlyosan megsebesülve, hosszú ideig kórházban feküdt. Felgyógyulása után a csendőr kerületnél a nyomozó osztályon teljesített szolgálatot. 1935-ben vonult nyugalomba. Kiskunmajsán 1922 óta él és egy és negyed hold szőlejét és 7 holdas gazdaságát műveli. Kit. II. o. e. v. é., Kcsk.,, seb. é., szóig, kereszt, jubileumi eml. é. és háb. eml. é. A NÉP és Egyházközség tagja. Felesége: Lengyel Vanna. Tóth János ref. lelkész. * 1890 Hódmezővásárhely. Középiskoláit és a theológiai akadémiát Budapesten és a heidelgergi egyetemen végezte. A bölcsészeti fakultást 1925—27-ig Budapesten. 1916-tól 1925-ig Szlavóniában, mint missziói lelkész működött. 1925-től Alagon látja el a lellcészi és hitoktatói tendőket. 1914—1915-ben a losonci katonai megfigyelő állomáson teljesített szolgálatot. Élénk és tevékeny részt vesz a község kultúrális és társadalmi életében. Felesége: Koch Borbála. Tóth József borkereskedő, ipartestületi elnök, cipőfelsőrészkészítő. * 1892 Dánszentmiklós. Iskoláit Dánszentmiklóson végezte és szakmájában Irsán szabadult fet. A felsőrószkészítési szakmát Budapesten tanulta ki. 1918-ban önálló bőrkereskedő is. 1914- ben bev. az 1. h. gy. e.-hez. Az orosz, francia és a román fronton harcolt és egyszer megsebesült. Kit. Kcsk. 1920 óta az ipartestületnek vezető tagja és 1936 óta elnöke, a róm. kath. egyháztanácsnak a tagja. stb. sth. Felesége: Baranyi Margit. Tóth József darálómalom tulajdonos. * 1903 Nagykőrös. Géplakatos szakmájában szülővárosában szabadult fel. Felszabadulása után a helybeli darálómalomban volt mótorkezelő, s ott gyarapította szakismereteit. 1926 óta van helyben önálló üzeme, melyet szorgalmas munkájával szerzett. Ezenkívül még egy daráló malma is van, a két malom napi teljesítménye teljes üzemnél 35—40 q. tabajdi Tóth József gazdálkodó, k. bíró. * 1873 Szabadszállás. Iskoláinak elvégzése után atyja birtokán kezdett 203