Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

államrendőrség kötelékébe lépett. 1922- ben vonult nyugalomba. Az 0. K. H.­­nál állását 1931-ben foglalta el. Képv. test. tag. Neje: Csete Julianna. Tóth Gábor szikvízgyáros (soffőr). * 1904 Dunaszentbenedek. Iskolái el­végzése után a soffőrséget és az autó­­szerelést tanulta ki. 1928—1931-ig ma­gánkocsija volt és ezzel fuvarozott. 1931—1936-ig Budapesten dolgozott. 1938-ban hazament Dunaszentbene­­dekre és azóta ott vezeti szikvízüze­­mét. Az üzem 1925-ben alakult, Tóth és Kozó néven. Csak a község szük­ségletét látja el. Napi termelés 60—80 üveg. Felesége: Tabu Mária. Gy. Zsu­zsanna. Tóth M. Gábor szikvízgyáros, gaz­dálkodó. * 1873 Tura. Iskolái elvég­zése után gazdálkodással kezdett foglalkozni. 1924-ben lett önálló gaz­da 5 holdon, melyet feleségével együtt 10 holdra gyarapított. 1898- ban lépett a MAY. szolgálatába, hol 1920-ig működött, mint üzemi al­tiszt vonult nyugalomba 21 évi szol­gálat után. 1926-ban szikvizgyárat alapított. 8 gyermeke van, közülük 4 fia vasutas, 1 gazdálkodó, 2 leánya férjnél van, egy otthon. Tóth L. Jó­zsef a háborúban szerzett betegségé­ben halt meg 1 gyermek hátrahagyá­sával. Tóth György ny. csendőrtiszthe­lyettes. * 1876 Csákány. Katonai szolgálatot a 44. gy. e.-nél teljesített és innen közvetlenül a csendőrség kötelékéhe lépett. Pályáját a budapesti I. számú csendőrker. parancsnokság, nál kezdte, majd mint őrsparancsnok Bácstóvároson, Yersegen, Békésszent­­mihályon működött. A kommunizmus után betegsége miatt nyugalomba vo­nult. Szolgálata alatt 3 ízben nyert dicsérő oklevelet és több szóig, ke­­rszttel lett kitüntetve. Felesége: Göm­böc Erzsébet. Gy. Erzsébet, férj. Szűcs Sándor kereskedővel. hőgyészi Tóth Gyula malombérlő. * 1905 Szentgál. A technológiát Buda­pesten végezte és iparában 1923-ban Tárnokon szabadult fel. Segédéveit Dunaföldváron és Szabadszálláson töl­tötte. 1931-ben Szolga községben lett először önálló, majd Drégelypalánkon és Nagyoroszin lett főmolnár. 1938 óta bérli -az Első Budavidéki henger­malmot, melynek önálló vezetője is. A főmolnárok Orsz. Szöv.-nek tagja. A családjuk 1600-ban kapta a nemes­séget. Felesége: Boros Irén. Özv. Tóth Gyuláné sz. Waldhau­­ser Julianna, kereskedelemi virágker­tészete. A kertészetet fia néhai ifj. Tóth Gyula létesítette 1924-ben 300 □­­öl területen. Ma 1600 d-öl, 4 fedett üvegházzal, fűthető kemencékkel. Üz­letköre: Monor, Pilis, Irsa, Kispest és Pestszenterzsébetre terjd ki. A kerté­szetet fia: Tóth János vezeti önállóan. * 1911 Monoron. Iskoláinak elvégzé­se után a vas- és fűszer szakmában képezte ki magát, majd 1927-ben a csa­ládi kertészetet veszi át s azóta vezeti. Felesége: Pető Ilonka. Gy. János. Tóth Ignác földbirt. * 1885 Döm­­söd. Ifjú éveit édesapja gazdaságá­ban töltötte el, majd bevonult az 1. h. gy. e.-hez. A világháború kezdetén 1914-ben az első mozgalmak alkalmá­val a 24. gy. e.-nél teljesített szolgá­latot. Szerb fronton harcolva hazája védelmében hősi halált halt. Volt k. bíró. Részt vett a község minden ha­zafias és társadalmi megmozdulásá­ban valamint elődei is. Házasságá­ból egy gyermek született Julianna, ki 1935-ben ref. theológiát végzett. A birtok öszesen 264 hold, mely csa­ládi vagyon. Felesége: Kun Eszter. Tóth Imre géplakatos. * 1897 Üllő. Szakmáját Budapesten tanulta ki, majd egyévi segédeskedés után 1915-ben ka­tonai szolgálatra vonult be. Orosz és olasz harctéren küzdött és fogságba esett. 1919-ben tért vissza, majd szak­májában dolgozott és később Üllőn önállósította magát. Tagja a k. képv. test.-nek, rk. körnek, legényegyletnek, ügyv. elnöke az iparosok sport és ön­képzőkörének és volt elnöke az üllői iparos és olvasókörnek, melynek meg­szervezése az ő érdeme. Felesége: Stancsik Mária. Gy. Ilona és Klára. Tóth Imre vegyeskereskedő. * 1902 Baja. Iskoláit Baján végezte. Kita­nulta a kereskedői ipart és mint segéd több helyen működött. 1922-től Csepelen önálló vegyeskerereskedő. Számos in­tézmény tagja. Felesége: Szontagh Má­ria. Gy. Imre, Ibolyka. Tóth István Hangya ii. v. * 1911 Balatonalmádi. Iskolái elvégzése után. mint köztisztviselő működött. 1936 óta Nyáregyházán, mint a Hangya üzlet­vezetője folytatja pályáját. Felesége: Ruril Ilona. Gy. István. Tóth István ny. tanító. * 1866 Jász­­alsószentgvörgy. Kgzépiskoláit Jász­berényben, a tanítóképzőt Nagyvára­don végezte és 1896-ban nyert okleve­let. Pályáját Jászkarajenőn kezdte meg a Jenő pusztai iskolában és ott 35 éven át megszakítás nélkül folytat­ta nemzetnevelő munkásságát. Olvasó­kört alapított, melynek veztője és jegyzője volt és több népművelési elő­adást tartott. Felesége: Tóth Etelka. Gy. Béla meghalt, Gyula, Sándor, Ist­ván, Ilona és Etel. Tóth István prépost-esperes a ka­locsai főszékesegyház plébánosa. * 1876. 1900-ban szentelték pappá. Pá­lyáját Miskén kezdte meg, majd mű­ködött Bácsmadarason, Jánoshalmán és 1912-től Kalocsán. 1931-ben nyerte préposti kinevezését. Tóth János Alajos műszaki tisztvi­selő. * 1893 Ráckeve. Kecskeméten vé­gezte a reáliskolát. Iskolái elvégzése után leszolgálta katona éveit és utána mint tisztviselő több helyütt működött. Résztvett a világháborúban, szerb, len­gyel, orosz harctéren küzdött. Kétszer sebesült. Kit. Kcsk., magyar érdemke­reszt háb. német vaskereszt. 19 év óta a W. M. gyár tisztviselője. Számos in­tézmény vezető tagja. Felesége: Csiz­­mazia Angéla. Tóth János ny. csendőr törzsőr­mester. * 1889 Mahl. Középiskoláit Lúgoson végezte. 1909-ben bevonult a 4. h. gy. e.-hez, majd 3 évi katonáskodás után onnan leszerelve a csendőrséghez helyeztette át magát és a szegedi kerü­letnél kezdte meg szolgálatát. 1914-ben, mint tábori csendőrt az orosz frontra vezényelték, ahol súlyosan megsebesül­ve, hosszú ideig kórházban feküdt. Felgyógyulása után a csendőr kerület­nél a nyomozó osztályon teljesített szol­gálatot. 1935-ben vonult nyugalomba. Kiskunmajsán 1922 óta él és egy és negyed hold szőlejét és 7 holdas gaz­daságát műveli. Kit. II. o. e. v. é., Kcsk.,, seb. é., szóig, kereszt, jubileumi eml. é. és háb. eml. é. A NÉP és Egyházközség tagja. Felesége: Lengyel Vanna. Tóth János ref. lelkész. * 1890 Hódmezővásárhely. Középiskoláit és a theológiai akadémiát Budapesten és a heidelgergi egyetemen végezte. A böl­csészeti fakultást 1925—27-ig Buda­pesten. 1916-tól 1925-ig Szlavóniában, mint missziói lelkész működött. 1925-től Alagon látja el a lellcészi és hitoktatói tendőket. 1914—1915-ben a losonci ka­tonai megfigyelő állomáson teljesített szolgálatot. Élénk és tevékeny részt vesz a község kultúrális és társadal­mi életében. Felesége: Koch Borbála. Tóth József borkereskedő, ipartes­tületi elnök, cipőfelsőrészkészítő. * 1892 Dánszentmiklós. Iskoláit Dán­­szentmiklóson végezte és szakmájában Irsán szabadult fet. A felsőrószkészí­­tési szakmát Budapesten tanulta ki. 1918-ban önálló bőrkereskedő is. 1914- ben bev. az 1. h. gy. e.-hez. Az orosz, francia és a román fronton harcolt és egyszer megsebesült. Kit. Kcsk. 1920 óta az ipartestületnek vezető tagja és 1936 óta elnöke, a róm. kath. egyház­­tanácsnak a tagja. stb. sth. Felesége: Baranyi Margit. Tóth József darálómalom tulajdo­nos. * 1903 Nagykőrös. Géplakatos szakmájában szülővárosában szabadult fel. Felszabadulása után a helybeli da­rálómalomban volt mótorkezelő, s ott gyarapította szakismereteit. 1926 óta van helyben önálló üzeme, melyet szor­galmas munkájával szerzett. Ezenkívül még egy daráló malma is van, a két malom napi teljesítménye teljes üzem­nél 35—40 q. tabajdi Tóth József gazdálkodó, k. bíró. * 1873 Szabadszállás. Iskoláinak elvégzése után atyja birtokán kezdett 203

Next

/
Oldalképek
Tartalom