Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
(seit. Á theológiát Kalocsán végezte. 1915-ben bev. és a 76. gy. e. kötelékében az orosz, román, szerb és olasz fronton harcolt, mint tart. hadnagy szerelt le. Kit.: a. é. kér. a vit. é. szalagján, vöröskereszt e. é. a hadiépítménnyel, a magy. hadi e. é. és Kcsk. Leszerelése után pályáját, mint káplán Madarason kezdte meg és azután még több helyen működött, mint káplán és hitoktató. 1933-tól Géderlak plébánosa. K. képv. test. tagja, Mezőgazd. biz. és Levente Egyl. elnöke, Iskolánkívüli Népművelési gondnok, stb. Schneider Mátyás erdőközbirtokossági elnök. * 1868 Ostád. Győrött érettségizett és az egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1893-ban Budapesten tanári diplomát nyert a magyar és német szakon. 1894-ben Nagykőrösön megválasztották az Arany János gimnázium tanárává, hol nyugalomba vonulásáig működött, 36 éven keresztül. 1931-ben hívta meg az erdőközbirtokosság, ahol először mint pénztárnok, jegyző, majd 1935- ben elnökévé választotta meg. A községi polgári iskolaszék elnöke, a ref. egyház tanácsosa. A múltban a „Nagykőrösi Jótékony Nőegyletnek“ 26 évig volt titkára, majd főtitkára, város képv. test.-nek hosszú éven át volt a tagja, valamint a Községi Takarékpénztárnak 20 éven át felügy. biz. tagja. Felesége: Gáspár Mária elhalálozott, oki. polgári isk. tanár volt, aki 27 éven át helyben működött. Gy. Gábriella és Gyöngyike. Schneller József gyáros. * 1884 Eger. Iskoláit Újpesten végezte; ugyanott tanulta ki a szakmát. 1910-ben Budaoesten lett önálló. Üzemét 1323- ban Újpestre telepítette. Hosszú frontszolgálatot teljesített és meg is sebesült. Tizedesi rangban szerelt le. Schrank Pál autófuvarozó vállalkazó. * 1904 Nagykőrös. Iskolái elvégzése után a műszerészséget tanulta ki, mely szakmában, mint önálló mester is dolgozott. 1930-tól autófuvarozó vállalkozó. Vállalatát egy kocsival kezdte, jelenleg 5 kocsi tulajdonosa. Felesége: Kalovics Rozália. Gy. Pál. Schreiber Henrik ecetgyáros. * 1885 Újpest. Iskoláit Újpesten végezte, majd hosszabb ideig külföldön tartózkodott. Itthon átvette atyja gyárát. A világháborúban megsebesült. Több hadikitüntetést szerzett. Az UTE örökös díszelnöke, városi képviselőtestületi tag, az ecetkartel alelnöke. Neje: Schreiber Olga. Schreiner Antal sütőmester. * 1879 Pozsony. Budapesten végezte a középiskolát, a szakmát ugyanott sajátította el. 1927-ben alapította üzemét. Az újpesti Ipartestületi Széknek elnöke. Neje: Schön Aranka. Schinerch Ferenc vendéglős. * 1891 Budapest. A mintaasztalos szakma elsajátítása után külföldi tanulmányúton volt. Később a Ganz Danubius cégnél helyezkedett el. Visegrádon levő vendéglőjét felesége vezeti. Neje: Scheili Erzsébet. Schuck József hentes- és mészáros. * 1884 Pilisszentiván. Iskolái elvégzése után Budapesten 1900-ban szabadult fel szakmájában és 8 évig, mint segéd dolgozott. 1908-ban Pilisszentivánon jelenleg is fennálló hentes- és mészáros üzletét nyitotta meg. 1905- ben a 32. h. gy. e.-nél tényl. kát. szóig, teljesített, majd a mozgósításkor ezredével az orosz és később az olasz harctérre vezényelték. Kit: II. o. e. és br. v. é. (kétszer), Kcsk., háb. e. é. és kétsávos seb. é. Tagja a k. képv. test.-nek és mint ilyen résztvett a község önálló megszervezésében, az egyházközség felállításában. Az ipartestület választmányának, tűzoltó e.-nek, MOVE-nek stb. tagja. Felesége: Metzger Mária. Gy. József, Mária és János. Schubert Rezső cukrászmester. * 1902 Budapest. Iskolái után szakmájában 1922-ben szabadult fel és 1930- ban Újpesten, jelenlegi helyén önálló lett. 1938-ban kirakatversenyen díszoklevelet nyert. A cukrász munkások egyesületének titkára volt, jelenleg az újpesti szakosztály elnöke és mestervizsgáztató bizottság elnöke. Az Orsz. Cukrász és Mézeskalácsos Szöv. titkára. Felesége: Sztruzska Rozália. Gy. Rezső. Dr. Schulman Bódog oki. gyógyszerész, gyógyszertártulajdonos. * 1881 Budapest. Középiskoláit s egyetemi tanulmányait és gyógy szerésztudori oklevelét Bpesten szerezte 1903-ban. 1908-ban önálló lett és vezeti Monoron virágzó gyógyszertárát. Községi képv. test. tag s ezenkívül tagja a község kultúrális és társadalmi egyesületeinek. Felesége: Wendl Karolin. Gy. Edith. Schuszter Andor kertész. * 1891 Rákosszentmihály. Iskolái elvégzése után a kertész iparban szabadult fel és 1919 óta vezeti fivérével közösen 3 holdas rákosszentmihályi kertésztelepüket. A telep 1888 óta áll fenn. A világháborút a román, galíciai harctereken küzdötte végig és az összes legénységi kit.-nek tulajdonosa. Schuster Ferenc géplakatosmester. * 1892 Budapest. Tanoncéveit Budapesten töltötte. Felszabadulása után egy ideig külföldön dolgozott, majd Sashalmon önálló műhelyt nyitott, melynek ma is tulajdonosa. 1914-ben bevonult, a szerb, orosz, olasz fronton küzdött. Kit.: br. v. é., Kcsk., seb. é. Felesége: Somogyi Mária. ISchuszter Károly cukrász. * 1891 Dunabogdány. Iskolái elvégzése után a cukrászipart tanulta ki. 1913-ban Dunabogdányon nyitott cukrászdát, melyet azóta vezet. A község közéletében mint k. képv. test. t. vesz részt. Felesége: Pilseck Mária. Hét gyermekük van. néhai Schuster Vilmos asztalosárúgyár tulajdonosa. * 1855 Kercz. Az ipart Erdélyben tanulta ki és külföldön működött. Majd 1886-ban megalapította a helyi üzemet, melyet a község legnagyobb üzemévé fejlesztett. Halála előtt minden jótékony egyesületnek jelentős összeget hagyományozott. Fia István, a jelenlegi tulajdonos * 1888. Iskoláit Budapesten végezte, önálló asztalos. 1921-től a gyár tulajdonosa fivéreivel Vilmossal és Ferenccel. Felesége: Szekeres Anna. Schwab Bertalan kereskedő. * 1888 Soroksár. Szakmáját Budapesten tanulta ki és 11 évi segédeskedés után 1913-ban Soroksáron önállósította magát. A mozgósításkor bevonult és orosz fogságba esett. 1920-ban tért haza, majd mint akalmazott dolgozott és 1926-ban Dunaharasztin nyitott üzletet. Felesége: Andrászi Amália. Gy. János és Bertalan. Schwab Ferenc gyári művezető. * 1898 Kossuthfalva. Iskoláit Kossűthfalván és Csepelen végezte, utána kitanulta a mintakészítő ipart. 1938-tól a Weisz Manfréd gyárban munkavezető. A NÉP helyi propaganda főnöke és számos intézmény tagja. Felsége: Simonsits Borbála. Schwarc Aladár fakereskedő. * 1881 Kecel. Iskoláit Kiskunhalason végezte, majd a fakereskedői pályára lépett. 1910-ig édesatyja fakereskdésében tevékenykedett, 1911-ben Kalocsán lett önálló. A fatelep a város tulajdonát kepező területen fekszik, 5 állandó alkalmazottja van. Résztvett a világháborúban, orosz fogságba esett és 1918-ban szabadult. A keresk. egy. alelnöke, a városi képv. test. test. tag. Gy. Etus, István. Schwarc Ferenc borjúkereskedő. * 1903 Tatárszentgyörgy. A kereskedést édesapja melleU kezdte, majd 1920- tól önálló kereskedő. 1921-től Alsódabason kereskedik, főleg borjúkereskedő. Kizárólag Budapestre szállít. Felesége: Hauser Ilona. Schwarz Gáspár korcsmáros és szatócs. * 1860 Jura. Iskolái elvégzése után a keresk. szakmát tanulta ki. Felszabadult Budapesten 1878-ban, majd Zsámbokon 1885-ben önállósította magát, mint korcsmáros és szatócs. 1880-ban bevonult katonai idejét leszolgálni a 32. h. gy. e.-hez. Bécsbe, és 1883-ban mint tizedes szerelt le. 178
