Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
br. v. é., Kcsk., seb. é., koronás e. érd. kér. Volt k. elöljáró, gazdakörnek alelnöke, a róm. kath. egyháztanács t. Régi Örkényi család leszármazottja. Welesége: Jori Anna. Swoboda Árpád asztalosmester. * 1901 Újpest. Iskolát Budapesten és Pécsett végezte. 16 éven át főkönyvelő volt. Közben kitanulta az asztalos mesterséget és önállósította magát. Neje: Tuma Karolin. Sch Schack József üvegesmester. * 1867 Grác. Budapesten szabadult a Winkler Sándor üvegkereskedőnél, mint segéd több magyar városban működött, majd önálló is volt közben Kolozsvárott. 1911-től helyben önálló. A helyi Iparosok és Kereskedők körének egyik megalapítója, 1930-tól elnöke. Felesége: Schwarcz Linka. Dr. Schaub Mihály róm. kath. plébános. * 1888 Nagymaros. Középiskoláit és a theológiát Turinban végezte. 191S-ban pappá szentelték. Pappá szentelése után a „Szalézi Értesítő“ szerkesztőjeként működött, majd a Szalézi rend péliföldszentkereszti intézetének vezetője volt 1917-ig. A világháború ideje alatt az olasz hadifogoly táborok lelkésze volt 14 hónapig. Háború után több helyen, mint káplán működött. 1929-ben Pestszentimréden mint kihelyezett lelkész töltötte be a hivatását és 1930 óta mint a község plébánosa folytat léleknemesítő munkásságot. Róm. kath. Társaskör ügyv. elnöke, a TESz és a MOVE társelnöke, Pestszentimrei Hitelszövetkezet elnöke. Schaffer József községi bíró. * 1883 Csép. Budapesten érettségizett. Pályáját a Ganz Danubius gyárban kezdte, mint tisztviselő. 1914-ben hadbavonult, az orosz és román fronton küzdött és 1918-ban, mint főhadnagy szerelt le. Kit.: kát. érdemkereszt, Kcsk., Sig. Laud. Községi pénztáros volt, 1936-tól bíró. Nevéhez fűződik számos középület építése. Minden helyi intézmény vezető tagja. Felesége: Niederkirchener Olga. Scheibl Mátyás gazdálkodó, k. bíró. * 1888 Hajós. Szülei birtokán gazdálkodott, majd 1914-ben résztvett a világháborúban, előbb a szerb harctéren majd az olasz fronton küzdött. Kit.: II. o. e. v. é., Kcsk. Egy éve a község bírája. A frontharcos szöv. tagja, takptár ig. tag. Felesége: Arnold Katalin. Schick Mátyás kereskedő. * 1901 Csömör. 3 polgári iskola elvégzése után a kereskedői pályára lépett és abban teljesen kiképezve magát Üjhartyánon, 1928-ban fűszerüzletet nyitott. Jómenetelű üzlete vezetésén kívül 18 holdas birtokán folytat gazdálkodást. Felesége: Erich Rozália. Schieszl Miklós kocsmáros. * 1913 Üröm. Iskoláit Budapesten végezte. Szülőfalujában a hentes- és mészárosipart tanulta. 1935-ben kocsmát nyitott. A helyi egyletek tagja. Neje: Koller Mária. Schiffler Rezső sütőmester. * 1899 Bánhida. Iskolái után a sütőipart tanulta ki. A világháborúban az összeomlásig teljesített szolgálatot, majd mint segéd tovább fejlesztette szaktudását. 1936-ban önállósította magát Vácott. Schlk Jenő ügyvezető igazgató. * 1901 Budapest. Iskolai tanulmányait ugyanott végezte. Pályafutását 1918- ban a Furnér és lemezműveknél Újpest, mint tisztviselő kezdte el, ahonnan 1938-ban az akkor alapított Lőwy Dávid és Fiai Kft. céghez, mint ügyvezető igazgató került. Felesége: Kertész Piroska. Gy. Erika. Schilh'an Béla kir. kertészeti intéző. * 1877 Somogyvár, ősei lengyel nemesek voltak. Középiskoláit Kaposvárott, a kereskedelmi akadémiát Sopronban, a felsőgyümölcsészti és szőlészeti főiskolát Eisgrupban végezte. Pályáját atyja mellett kezdte el, 1919- ben az udvar szolgálatába lépett, 1930 óta a kormányzósági kastély gondnoka és a kertészet vezetője. A világháborút mint tábori csendőr küzdötte végig és szakaszvezetői rangban szerelt le. 1937- ben a kormányzó úr őfőméltóságától arany Signum Laudist kapott. Felesége: Jüngling Gizella. Gy. Béla oki. gépészmérnök. iff. Schillerwein János ép. vállalkozó. * 1901 Leányfalu. Iskolái elvégzése után a MFTR szolgálatába állott és mint hajóellenőr működött 3 éven keresztül. Azután az építési pályára lépett, amit 1920-tól önállóan folytat Leányfalun. A Tűzoltó E. vm. t., az Iparoskor elnöke 1938 óta, Szentendre és vidéke ipartesületének vm. tagja. Felesége: Klinoszky Mária. Három gyermekük van. Schlezinger Márton ócskavas- fém és nyersterménykereskedő. * 1889 Mélykút. Középiskoláit Szabadkán végezte, majd a rőfös- és fűszerszakmában mint gyakornok működött Szabadkán. 1914-ben bev, a 30. h. gy. e.-hez. Az orosz fronton 17 hónapig küzdött. Kit.: Kcsk. 1919—-26-ig Kecskeméten volt önálló rövidárú kereskedő. 1927-ben alapította meg a fenti céget, melyet azóta önállóan vezet. Mint nyersterinénykereskedő főleg Budapestre szállít. A Kereskedelmi E.-nek tagja. Felesége: Meitner Ilona. Gy. Andor és Pál. Schlosser Béla gyárigazgató. * 1898 Budapest. Ugyanott végezte iskoláit. 1924-ben a Laczkovits József és társa hajógép és kazánépítő cég tisztviselője lett. 1924 óta igazgatója a vállalatnak. A frontról, mint hadapródőrmester került haza. Schmelczer Ferenc borkereskedő és borbizományos. * 1908 Jánoshalma. Iskoláinak elvégzése után a kereskedői pályára lép s 1932 óta önállóan vezeti borkereskedését, melyben helyi termésű borokat hoz belföldi forgalomba. 1936 óta községi képv. test. t. Hitközségi gondnok. Felesége: Gotteszmann Margit. Schmertz Adolf ny. gazdatiszt, terménykereskedő. * 1872 Vaga. A gazdasági kurzust Kassán végezte. 1906- ban nyert oklevelet. Több községben működött, mint intéző. 1913—1933-ig a Wittmann-féle gazdaságban főintéző, ahonnan nyugalomba vonult. 1935 óta terménykereskedő. Felesége: Mutter Fáni. Schmidt Ferenc a Soroksárvidéki Takarékpénztár rt. igazgatója. * 1886 Soroksár. Középiskolái elvégzése után mint banktisztviselő folytatta pályáját és fokozatosan előlépett, jelenleg a Soroksárvidéki Takarékpénztár rt. igazgatója. A világháborúban az orosz, szerb fronton küzdött és több háborús érem tulajdonosa. Schmidt Ferenc fökertész. * 1881 Stendal (Németország). Iskolai tanulmányait Guetlinburgban, a szakmát ugyanott tanulta. Itt volt segéd 13 éven át majd 1920-ban hazánkba jött s a Magyar Magtenyésztő R. T.-nál, később a Farkas gazdaságban, majd 1927-től Monoron van alkalmazásban, mint kertész. 1914-ben hadba vonult a 27. gy. e. népf. géppuska osztályához. Részt vett a francia és orosz harcokban. Egyszer megsebesült.. Az összeomláskor mint szakaszvezető szerelt le. Kit.: német vaskereszt, seb. é. és több emlékérem. A Frontharcos Szöv. tagja. Felesége: Blumenthál Elza. Schmidt Ferenc lakotosm., bércséplő és daráló. * 1900 Ceglédbercel. Darálómalom- és bércséplésből tartja fenn magát. 1818 januárjában bevonult és 18 hónapig katonai szolgálatot teljesített. Felesége: Bauer Katalin. Schmidt Mihály útépítési vállalkozó. * Csepel. Iskoláit Budapesten végezte. Bel és külföldön működött, majd leszolgálta katona éveit, résztvett a világháborúban, az orosz harctéren küzdött. 1917-ben leszerelt. 1918-tól foglalkozik útépítéssel, 1929-ben községi bíró lett. Minden helyi intézményben jelentős szerepet tölt be, elnöke a helyi hadirokkant e.-nek. Felesége: Niederkirchner Mária. Schneider Ferenc István r. k. plébános. * 1897 Hódság. Középiskolai tanulmányai után a papi pályára lé-Pestvármegye Adattára. IV. rész. 177 12
