Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

kaszvezető szerelt le. 1903 óta a közs. elöljáró, járási takarékpénztári igazgató, ref. egyh. presbiter, iskolaszéki tag, Hangya alelnöke s tagja a vármegye törv. hat. bizottságának. A NÉP helyi elnöke. Felesége: Borbély Észter. Gyerm.: Erzsébet, férje: Heller Ferenc főjegyző, Péter gazdálkodó, Julianna, férje: Dr. Szabó Jenő vm-i aljegyző.

Soós László földbirtokos, m. kir. gazdasági tanácsos. * 1880 Nagykőrös. Itt végezte el iskoláját is, majd szülői birtokán szerezte meg gazdasági szakismereteit. A világháború alatt 24 hónapot szolgált a 29. nfk. gy. e. kötelékében. Jelenleg 2414 k. hold földön gazdálkodik, 320 hold szőlőjéből 160 hold saját telepítés. 1926-ban gazdasági tanácsos lett. Felesége: Szűcs Terézia. Gy. László oki. gazda, Terézia férj. dr. Nyitrai Géza orvos.

Soós László gazdálkodó. * 1876 Őkécske. Iskolái elvégzése után a szülői háznál kezdte el a gazdálkodást, amelyben 1902 óta önálló. Birtoka 39 holdas, amelyből 6 és Va holdon gyümölcs és szőlőtermeléssel foglalkozik. Résztvesz községe közügyeiben és minden hazafias megmozdulásban jó példával jár el. 1916-ban bevonult a 7. huszár e.-hez és a román harctéren küzdött. 1918-ban szerelt le. Felesége: Szürszabó Eszter.

Sopcnyai Gyula a gyömrői Halászkert vendéglő tulajdonosa. * 1903

Bonyhád. A kereskedői pályát Budapesten kezdi s mint ilyen a Berlinitéren csemegeüzletet alapít, majd a Földmívelésügyi minisztérium engedélyével ingatlan forg. vállalatot nyit, azt ma is folytatja. Irodája VIII. kér. József-körút 2. sz. alatt van. 1937. évben megvásárolja Gyömrő község legnagyobb vendéglőjét s a fürdő „Sörkert“-jét. Úgy a vendéglő, mint a „Sörkert“ a község leglátogatottabb szórakozó helye. Azóta élénk és tevékeny részt vesz a község kulturális és társadalmi életében. Tagja a Kaszinónak, a Sport egyesületnek, a NEP-nek, a Fürdő Egyesületnek, az Ingatlan Közvetítők Orsz. Szövetségének és az Ipartestületnek. Felesége: Horváth Mária.

Soroksári alsókörzeti áll elemi fiú és leány iskola. Növendékek száma 811, tanerőké 17, 10 tanterme van, mely 3 épületben van elhelyezve. Az iskola 50 éve áll fenn. Könyvtára 1304 kötetes. Vezető igazgató Bodó Lajos * 1887. Részt vett a világháborúban, az orosz fronton harcolt és a Kcsk., seb. é. tulajdonosa.

Soroksári Gazdakör. Alakult 1918- ban. Első elnöke Féth Sebő volt. Jelenlegi elnöke Kammer József, aki 1933 óta áll a kör clcn. Tagok száma 850, a gazdakör 156 kötetes könyvtárral rendelkezik.

Soroksári Rk. Egyház. Temploma 1758-tól 1761-ig épült, amikor ünnepélyesen felszentelték. Az egyháznak első papja 1743-ban Eliáser Perde szent Ferenc rendi áldozópap volt. Első plébánosa 1762-től 1769-ig Stoikovics János volt. Jelenlegi plébánosa Kovács Antal, aki 1913 óta áll az egyház élén. ő alatta 1925-ben restaurálták a templomot, melynek befogadó képessége 2.500 személy. Az egyházlelkek száma 16.000.

Soroksári Rk. Egyházközség. Temploma 1758-ban épült és 1761-ben fejeződött be. 1779-ben szentelte fel ünnepélyesen a váci püspök. Befogadó képessége 2500. A templom szent ereklyéje Krisztus keresztfájának egy szilánkja, melynek valóságáról egykori okiratok tanúskodnak. Falait több festmény díszíti. Az egyházközség első plébánosa Szoikovits János volt, aki 1762-től 69-ig állt az egyház élén. Jelenlegi plébánosa Kovács Antal 1913 óta vezeti a plébániát.

Soroksári Stefánia Szöv. fiókja. 1927 óta áll fenn. Vezetője Hribik Ilona, főorvosa dr. Szabóki Rezső és dr. Koch József, védőnője özv. Bogár Lajosné. Működési területe Soroksár és Újtelep.

Soroksári textil ipar részvénytársaság. A már 50 éve fennálló és 1919- ben leégett soroksári gőzmalom helyére pamutszövő gyár létesült, mely szerény kezdetből odáig fejlődött, hogy ma már 500 soroksári munkást foglalkoztat.

Sorok sárvidéki Takarékpénztár Rt. Soroksár. 1891-ben alakult. Érdekköre felöleli a bankszakma valamennyi ágazatát. Foglalkozik kölcsön folyósításokkal, bankszámla üzletekkel, házhely parcellázással stb. Az intézetnek 90.000 pengő az eredeti alaptőkéje, de a tartalékok jelentékenyen felülmúlják a tőkét. Összes tőkéje

300.000 pengő. Fiókja Pesterzsébeten van. Igazgatója Smidt Ferenc, tisztviselők száma: 9.

özv. Soumár Józsefné oki. szülésznő. * 1872. Férje gazdálkodó volt. 1909 óta Ujhartyánban oki. k. szülésznő működik. Gy. József és Piroska.

Sóhalmy János ny. kir. járásbírósági elnök, kir. táblabíró. * 1869 Tállya. Középiskoláit Késmárkon, jogi tanulmányait Eperjesen és a budapesti Tudomány Egyetemen végezte, majd a bírói vizsgát tette le. lJtánna joggyakornok lett a törvényszéken, majd a békési kir. járásbíróságon kir. aljegyző, Szászvároson aljárásbíró, Szerdahelyen vezető járásbíró, majd saját kérelmére Kiskunfélegyházára helyezték át, ahol 1913 ban lett vezető járásbíró, 1917-ben táblabíró. 1928-ig a járásbíróság elnöke volt és ekkor saját kérelmére 35 évi szolgálat után vonult nyugalomba. Felesége: Cédli Rozália.

Sólyom Albert ny. orsz. szőlészeti és borászati felügyelő. * 1865 Kézdikővár. Középiskoláit Kolozsvárott, a felsőfokú szőlészeti és borászati intézetet Budapesten végezte. Önkéntesi évét Brassóban abszolválta. 1903-ig magángazdaságban dolgozik, br. Vécsey uradalmában. Ekkor belépett a Földművelésügyi Minisztérium szolgálatába Dicsőszentmártonon, mint gyakornok, Sopronban mint felügyelő működött. 1900-ban Budapestre helyezték át, ahol mint kerületi szőlészeti és borászati felügyelő teljesített szolgálatot. 1931-ben nyugalomba vonulásakor orsz. főfelügyelővé nevezték ki és kormányzói kitüntetéssel, II. fizetési rangosztályban hagyhatta ott pályáját. Működése alatt Pest- és Fehérmegyei körzetében nagy szolgálatot tett a szőlőtermelés fejlesztése érdekében. Több szakelőadást tartott. Nyugalombavonulása óta a nyári hónapokban a nyiresi hegyközségben gazdálkodik. Felesége: Charlotta Munier.

Sólyom János gazdálkodó. * 1887 Szentes. 1907-ben elvégezte Bihardiószegiben a szőlészeti és borászati szakiskolát. 1911-ben megnősült és önállósította magát Örkénytelepen. Birtokának 117 holdján vegyesgazdálkodást, 10 holdon pedig szőlőgazdálkodást folytat. A birtok egy részét családi öröklés folytán, a másik részét pedig kitartó szorgalmas munkával feleségével együtt szerezte. A világháború alatt a szerb fronton harcolt. K. képv. test. és a P. L. E. tagja. Felesége: Kovács Tóth Mária. Gy. János, László, Mária, Imre és Ilona.

Dr. Sólyom B. Zoltán gyárigazgató. * 1888. Tiszafüred. Érettségit 1906- ban Rimaszombaton tett, majd a budapesti műegyetemen 1910-ben vegyész mérnöki oklevelet szerzett. Önkéntesi évét a 6. vártűzér e.-nél töltötte, majd a műegyetemen volt tanársegéd. A mozgósításkor bevonult ezredéhez, amellyel az orosz harcokban vett részt és 1916-ban hadifogságba esett. Innen 1922 március 26-án szabadult meg. Ekkor megszerezte a műszaki doktorátust, majd a Hungária gyár üzemvezető főmérnöke lett és 1924-ben a gyár igazgatójává nevezték ki. 1937- ben a József kir. műegyetem magántanárává nevezték ki. K. képv. test. tag, a ref. egyház főgondnoka stb. Családja nemessége 1618-ig vezethető vissza.

Sőreg Pál lakatos és bércséplő. * 1902 Cegléd. Az iskola elvégzése után a lakatos iparban képezte ki magát, mint segéd 6 évig Budapesten működött. 1923 Cegléden önállósította magát és 1925 óta bércséplő is. Ipartest, tag, az Egyenlőségi Kör és a Bércséplők e. tagja. Felesége: Orosz Judit. Gy. Pál és Dénes.

vitéz Söregi András k. bíró. * 1879 Kartal. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást br, Schosberger uradalma-