Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Romsics Károly gazdálkodó, da­rálómalom túl. és méhész. * Homok­mégy. 1903. Iskolái végeztével szülei birtokán gazdálkodott, majd 1937-ben daráló malmot vásárolt, mely szívó­­gázmótoros (16 HP). Nyáron gabonát darál, télen olajzúzást végez. A gaz­dakör elnöke. Felesége: Tóth Teréz oki. szülésznő. Romsics László gazdálkodó. * 1914 Homokmégy. Bátyjával együtt gazdál­kodott. 1937-ben bevonult a 4. híradó oszt.-hoz 2 évi szolgálatra, megbete­gedett s a pécsi csapatkórházban ápolják. Felesége: Romlodi Ilona. ifjú Romvai Ferenc vegyeskeres­kedő. * 1890 Zagyvarékás. A világ­háborút végig szolgálta. Kit. br. v. é., Kcsk. 15 éve áll. útkapró. Az üzletet felesége vezeti, szül. Polgár Julianna. Gy. Julianna, Ferenc, József, Sándor és Erzsébet. Ronczay Ernő városi tisztviselő. * 1902 Mogyoród. Középiskoláit Magyar­óváron és Újpesten végezte. Kertészeti szakvizsgát a Bpesti Országos Ker­tészeti Egyletnél tett 1917-ben. Győr­ben kezdte pályáját, majd a veszprémi püspöki uradalomnál működött és Új­pesten 1923 óta a temetői kertészetben van beosztva, 1933 óta temetőgond­nok. Felesége: Fritz Katalin. Gy. Sán­dor, Paula és Ernő. Rosenbaum Gyula fakereskedő. * 1904 Kisvárda. Ugyanott végezte is­koláit. Elvégezte az izr. theológiát. Később elsajátította a szakmát. 1917- ben megalapította üzletét. Neje: Fried­mann Jolán. özv. lovag Rosenbaum Gyuláné. * Csongrád. Az óvónői oklvelet Hódme­zővásárhelyen az áll. képzőben sze­rezte meg. Működését Gajáron kezdte meg, hol 1910-ig volt, majd onnan Szigetújfalura került, ahol 21 éven át teljesítette a hivatását. 1931—38-ig Budapesten az Auguszta-telep állami óvodájában, mint óvónő munkálkodott. 1938-ban 27 évi szolgálat után nyuga­lomba vonult. A Kőbányai Vörös­­kereszt E. vm. tagja, a X. ker.-ben a NÉP. női csoportjának az elnöke. Az Országos Kisdedóvó Egyesület vm. tagja. Szigetújfalun ünnepélyeket rendezett, melynek célja a magyarosí­tás volt. Néhai atyja Sántha János, mint kántortanító működött. Rosenberg Henrik az őrangyal gyógyszertár társtulajdonosa. * 1899 Budapest. Oklevelét 1924-ben Szegeden szerezte. Mint gyakornok Baján mű­ködött, 1936-tól Csepelen társtulajdo­nosa az Őrangyal gyógyszertárnak. Rosenberg József fűszerkereskedő. * 1901 Kiskövesd. Felsőkereskedelmi iskolai érettségit 1918-ban Sátoraljaúj­helyen tett. Utána az Angol-Magyar Bank r.-t.-nél működött, majd szak­máját budapesti gyarmatáru cégnél sajátította el és 1924 óta Újpesten sa­ját fűszerüzlete van. Felesége: Malcz Ilona. Gy. István és Klára. Rosenberg Zsigmond kereskedő. * 1875 Szeged. Iskolái után a kereske­dői pályára lépett és abban Szege­den szabadult fel. Mint segéd több éven át működött, majd Sveicban gyarapította szakismereteit. 1900-ban alapította meg divatárú üzletét Kis­kunfélegyházán és azóta vezeti. Négy állandó alkalmazottat foglalkoztat. 1915-ben hadba vonult és 1918 végén szerelt le. A kereskedő t. alapító és vm. tagja. Felesége: Kohn Jolán. Gy. Margit, Hona és Rudolf, aki dok­torátus után Makón könyvkereske­dést nyitott. Rosenfeld Géza bor- és pálinka­bizományos. * 1904 Gyoma. Iskolái után a kereskedői pályára lépett, 1936- bar. kapta iparigazolványát. Évi for­galma 1500—5000 hl. bor. A keresk. kaszinó tagja. Rosenfeld István kereskedő. * 1889 Nagykőrös. Ugyanott végezte iskoláit, majd szakmájában felszabadult. Egy évig Budapesten volt önálló, majd a mozgósításkor bevonult a 26. h. gy. e.-hez és rövid frontszolgálat után, mint segédszolgálatos vett részt a vi­lágháborúban. Leszerelése után Fülöp­­szálláson nyitott üzletet, mely ma a község legnagyobb textil üzlete. Fe­lesége: Fleischer Hona. Egy örökbe­fogadott gyermekük van Ibolya, aki­nek atyja a világháborúban hősi ha­lált halt. Dr. Rosenfeld Pál ügyvéd. * 1906 Miskolc. Középiskoláit Kiskunhala­son, jogi tanulmányait Bpesten a Páz­mány Péter tudományegyetemen vé­gezte s itt nyert ügyvédi diplomát. 1936-tól Kecelen önálló ügyvéd. A kath. olvasókör tagja. Rosenthál Miklós gabonakereskedő. * 1898 Cegléd. Iskolái után a keres­kedő’ pályára lépett. 1916-tól katonai szolgálatot teljesített az albán és olasz harctereken. Kit.: br. v. é., Kcsk. Az összeomláskor mint szakaszvezető sze­relt le. 1920-tól önálló gabonakeres­kedő. Felesége: Feuerstein Márta. Rozgics Gergely szikvízgyártó és vendéglős. * 1887 Tököl. Iskolái el­végzése után az apai földön kezdett gazdálkodni, 1923-ban lett önálló. Ugyanakkor vendéglőt is nyitott, majd 1926-ban szikvízgyártó üzemet létesí­tett, mely egy töltő állomással műkö­dik és naponta 500 üveget képes elő­állítani. A világháborút olasz, orosz és oláh harctereken küzdötte végig és őrmesteri rangban szerelt le. Fivére néhai R. András, a világháborúban hősi halált halt. Kft.: br. v. kor. é. k., Kcsk. 15 évet volt önk. tűzoltó test. parancsnoka, tagja a MOVE választ­mányának, Gazdakörnek és NEP- nek. Felesége: Szilágyi Matild. Róbert Jenő a Guttmann Béla cég utóda, úri és női divatárú üzlettulaj­donosa. * 1878 Nagykároly. Debre­cenben végezte iskoláit. A szakmáját néhai atyja üzletében tanulta ki és mint segéd 8 évig működött ott. 1911- hen önálló lett Nyíregyházán és on­nan került Csepelre 1921-ben, ahol üz­letét a kor szellemének megfelelően ki­fejlesztette. Résztvett a világháború­ban. Az orosz, román és szerb harc­téren küzdött, mint őrmester szerelt le. Kit. Kcsk. Felesége: Schulzer Olga. Gy. Váradi Lászlóné. Dr. Róder Béla orvos. * 1901 Ve­­csés. Budapesten a P. P. Tudomány­­egyetemen nyert okleevelet. 1931 óta Vecsésen működik, mint magánorvos. MÁV és OTI orvos. Felesége: Szé­kely Margit. Gy. Béla. Rónai János magánzó, volt bádogos mester. * 1855 Cegléd. Iskolái elvég­zése után atyja mellett kitanulta a bá­dogos ipart, majd külföldön gyarapí­totta szakismereteit. 1881-ben önálló­sította magát Szolnokon, ahonnan 1883-ban áthelyezte üzemét Cegléd­re. Több nagyobb városban végezte a bádogos munkát a középületeken és bérpalotákon. Számos ipari kiállításon résztvett, 1932-ben ezüstéremmel lett kitüntetve. A Kormányzó Ur őfőmél­­tósága az 50 éves ipari működéséért Sig. Laud.-dal tüntette ki. Felesége: őszy Julianna. Gy. Irén Dr. Piskoty Istvánnó, Izabella Flégner Gézáné, János hősi halált halt. Jenő neje Kroger Metta, Jolán vitéz Molnár Ist­vánná. Róth Imre sütőmester. * 1891 Nyír­­barkány. Szakmáját Debrecenben ta­nulta ki és abban több helyütt műkö­dött. Külföldön Bécsben és Berlinben, valamint Grácban gyarapította szak­tudását. A világháborút végig küz­dötte. 1930-ban Újpesten önállósította magát. Felesége: Grosz Luszi. Róth Kálmán isk. ig.-tanító. * 1888 Siklós. A tanítói oki. Baján 1906-ban nyerte el. Pályáját Aszódon kezdte meg és 1933-ban igazgatóvá válasz­tották meg. 1914-ben bevonult a cs. és kir. 52. gy. e.-hez és annak köte­lékében az olasz frontra került. Kit.: Signum Laudis a kardokkal, II. o. e. v. é., br. v. é., Kcsk. 1920 óta a tanonciskola igazgatója. A légvédelmi Liga parancsnoka, Nemzeti Munkavé­delem vezetője, a Polgári kör és a Pest-vármegyei ev. Tanítóegyesület elnöke és több intézmény vezetője és tagja. Felesége: Perényi Margit ev. tanítónő ugyancsak Aszódon. Két gyermekük van. Róth László teherfuvarozó. * 1909 Cegléd. Szolnokon érettségizett; u. ott 163 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom