Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
A növendékek száma 182. Öt rendes és egy helyettes tanár működik. Igazgatónője Tinay Istvánná, ki tanulmányait Budapesten az Erzsébet nőiskolában végezte. Pályájának első állomáshelye Bonyhád volt és 1907 óta Rákosszentmihályon, mint a polgári leányiskola igazgatónője működik. Rákóczi gyógyszertár Monor. Régi gyógyszertár, melyet 1907-ben személyi jogcímen Hajtsy Lajosnak adományoztak. 1908-tól Schuhmann Bódog vezetése alatt áll. Vásárló köre: Vasad és Monor. Munkatársa: Antal József oki. gyógyszerész. Rákóczy János gazdálkodó. * 1902 Kecel. Iskoláit Kecelen végezte, majd szülei gazdaságában segítkezik. 1932 óta önállóan vezeti 27 k hold földjét. Belterjes gazd. mellett drótsövények fonásával is foglalkozik. Tejszövetk. ügyv. ig. és pénztáros. Felesége: Schuszter Erzsébet. Rátay (Ráday) Dénes, a Nemzeti Színház ny. rendezője. * 1887 Nagybarosnyó. Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön, egyetemi tanulmányait Budapesten végeze. Színművészi oklevelét Budapesten a Színművészeti Akadémián szerezte az 1912—13-as évben. Utána a Nemzeti Színház tagja lett és 1936-ig, mint az ország első színháza tagja működött és 12 éven át rendezője is volt a színháznak. Több nagy siker fűződik nevéhez. 1924-ben Gyömrőn családi villát vásárolt s azóta részese a község társadalmi és kulturális életének. Tagja a Baross Szövetségnek. Felesége: Erdélyi Olga. Ráth László szfővárosi tisztviselő. * 1898 Budapest. Ugyanott érettségizett. 1919 óta a főváros s zolgálatában áll. Számos hadikitüntetés tulajdonosa. Rátkai és Társai R. T. Dunavecse. A cég 1905-ben alakult Ruhig Lipót kezdeményezésére, fakereskedés és cementárúk gyártására. Később R. T. alakult. Cégtársak dr. Pető Árminná igazgató, dr. Rátkai Árpád 1915-ben hősi halált halt és Rátkai Zoltán, aki szintén a háborúban szerzett betegségében hunyt el. Ref. Egyház Csepel. 1988-től áll fenn. 1931-ben épült, a temploma román stílusú. Az egyház lélekszáma kb. 5000. Világi elnöke vitéz Gönczy János. Többszáz kötetes könyvtára van. Első lelkésze Kardoss János volt. Reggel Miklós gazdálkodó. * 1894 Cegléd. Iskoláit ugyanott végezte, majd a gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el. 1922-ben átvette a birtok önálló vezetését. A világháborúban 1915-ben vonul be és az olasz harctéren küzdött, egyszer megsebesült. Az összeomlás után a nemzeti hadseregben is teljesített szolgálatot. K. képv. test. virilis tagja és résztvesz községe minden ügyében. Felesége: Végh Zsuzsanna. Reggel Sándor lakatosmestr és bércséplő. * 1895 Cegléd. Ifjú korában a lakatos iparban képzte ki magát, 1925- ben önálló lett. 1930 óta bércséplő is. Résztvett a világháborúban, az orosz és olasz fronton küzdött, 18 hónapig orosz fogságban volt. Az ipartestület tagja. Felesége: Juhász Erzsébet. Regős Ferenc vendéglős. 1906 Pécs. Iskoláit ugyanott és Bpesten végezte, majd a vendéglősipart tanulta ki. 1938 május 1-én Rákosszentmihályon önálló és azóta vezeti 5 teremből és kerthelyiségből álló vendéglőjét, mely 3 alkalmazottat foglalkoztat. A ház és telektulajdonosok, Keresztény Közs. Párt, Testedzők stb. tagja. Reich Miklós nagybérlő. * 1881 Kalocsa. Középiskoláit ugyanott, a kereskedelmi akadémiát Budapesten végezte, gazdasági oklevelet Magyaróváron szerzett. A 16. huszár e.-nél teljesített tényleges katonai szolgálatot. Pályáját édesatyja birtokán kezdte, majd a 3200 holdas gróf Battyániféle birtokot bérelte, utána a ref. theológia seregélyes! birtokát és 1921- től a Schossberger Viktor Harasztpusztai 2100 holdas birtokát bérli. Fivére néhai dr. Reich Kálmán az orosz harctéren hősi halált halt, másik fivére pedig a fronton szerzett betegségében halt meg. Tagja az O. M. G. E.-nek, Galgahévíz-Tura- és Vácszentlászló képv. test.-nek. Felesége: Leszner Hona. Gy. Zsuzsa, Erzsébet és Katalin. Reich Zoltán az „Újpesti Tarkánszövő és Kikészítőgyár r. t.“ felelős üzemvezetője. * 1909 Újpest. Ugyanott végezte a középiskolát. Textilipari iskolát végzett Reichenbergben. Több gyárban működött, míg 1935-ben vette át a gyár vezetését. Neje: Reisz Márta. Dr. Reiner Sándor sebész, szülész és nőgyógyász szakorvos. * 1901 Budapest. Pápán érettségizett, egyetemi tanulmányait Bécsben, Párisban és Budapesten végezte. 1926-ban Hültl Tivadar prof. mellett, 1928-ban a poliklinikán dolgozott. Neje: Koréin Irén. özv. Reinle Jánosné sz. sajónémeti és bitófalusi Bekény Anna. földbirtokos. Férje Reinle János alezredes * 1861 Irsa. Középiskoláit Weskirchenben végezte s mint hadapród került a 15, később a 13. gy. e.-hez. A világháború alatt mint alezredes szolgált és számos tiszti kitüntetés tulajdonosa. Tápiószelei 600 k. holdas birtokát János fia vezeti nagy szakértelemmel. Belterjes gazdálkodás mellett állattenyésztéssel foglalkozik. Konvenciós cselédek száma 46. Reis és Breth gumiszalag-, szalagfonottárúgyár. Konfekcionálással és selyemszövéssel is foglalkozik. A gyárat Breth Miksa alapította 1923-ban. Az alapító 1936-ban elhunyt. Ezidő óta Breth Ferenc a gyár tulajdonosa. Az üzem gyártmányai: gumiszalagok, gumipertlik, köperszalagok, selyemszalagok, övék, női fűzőszövetek, selyemsálak stb. A gyártmányok legnagyobbrésze belföldön kerül forgalomba. A gyár állandó tisztviselőlétszáma kb. 10, munkáslétszáma kb. 30 férfi, 70 nő. Reisz Jenő kereskedő. * 1874 Kunszentmiklós. Iskoláit Bpesten s a kereskedői szakmát Kiskunhalason tanulta s itt szabadult fel 1890-ben. 1907-ben önálló kereskedő Kunszentmiklóson, hol virágzó rőfös- és fűszerüzlete van. Katonai szolgálatának a 40. h. tüzér e.-nél tett eleget. Felesége: Hertal Regina. Reisz Sándor a Zwack-likőr és rumgyár közp. szeszfőzde vezetője. * 1908 Kunszentmiklós. Iskolái elvégzése után a nyomdai szakmában képezte ki magát, majd ott mint nyomdász és Dunaíöldváron működött. 1923 óta Izsákon mint magántisztv. munkálkodott és jelenleg a Zwack-féle gyár üzemét vezeti. Atyja R. Mór mint frontharcos küzdött a világháborúban, 75 %>-os rokkant. Felesége: Rafael Margit. özv. Reitter Adolfné vendéglős. * 1869 Pilisborosjenő. Férjével 1885-ben lépett házasságra és 1894-ben nyitották meg vendéglőjüket, melyet 1910 óta férje elhalálozása után ő vezetett. Jelenleg Ferenc fia vezeti a vendéglőt. Virilis jogon tagja a képv. test.nek, míg fia a Lvente és Dalkör vm. tagja. Récsey Gyula cukrászmester. * 1887 Debrecen. Iskolái után iparában u. ott szabadult fel, majd mint segéd több helyütt dolgozott. 1914-ben Újpesten lett önálló és azóta folytatja üzemét. Nyolc alkalmazottat foglalkoztat. A világháborúban a 65. h. gy. e.-del az orosz fronton harcolt. A Kcsk. és szolgálati é. k. a v. é. szalagján tulajdonosa. Az ipartestület szakosztályi alelnöke. Felesége: Szabó Mária. Gy. Gyula. Réder Zoltán fakereskedő. * 1912 Csepel. A polgári iskola elvégzése után, mint tisztviselő a Magy. Ált. Fogy. Szöv. Fatelepén működött. 1938- tól tulajdonosa a Réder Testvérek-féle fakereskedésnek. A másik tulajdonos Réder János és Réder Károly. id. Réső Enszl János gazdálkodó. * 1870 Majosháza. Kora ifjúsága óta a gazdálkodói pályán működik és jelenleg 60 k. holdas birokán folytat intenzív gazdálkodást. Tényleges katonai szolgálatot az 1-es honv. gy. e.-nél teljesített. Ügy ő, mint elődei 160
