Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

VOGE tag, Gazdakör, Levente E., Tűzoltó tag. Felesége: néhai Felső­­váthy Melánia. Péntek Gusztáv áll. el. isk. ig. * 1883 Trencsén. Tanítói oklevelét a modori áll. képzőben szerezte meg. Több szaktanfolyam elvégzése után Illaván működött. 1919-ben került Csepelre mint igazgató. Igazgatása alatt az iskola több tanteremmel bővült és fejlődött. Több helyi intézmény tagja. pusztaszeri Pénzes István ny. Kas­­sa-Oderbergi vasúti főellenőr. * 1851 Székesfehérvár. Tanulmányai után katonai szolgálatot teljesített és 6 évi katonáskodás után őrmesteri rangban szerelt le. Utána 32 évig működött a Kassa-Oderbergi vasút társaságnál és főellenőri rangban vonult nyugalom­ba. Felesége: néhai Klöckner Irma. Pénzes Péter ny. posta altiszt, szőlőbirtokos. * 1882 Csákberény. Postaaltiszti szolgálatát Bpesten a 72. sz. post, hiv.-nál 1908-ban kezdte és innen vonult nyugdíjba 1921-ben. A világháborúban a 17. h. gy. e.-nél tel­jesített szolgálatot. Résztvett az orosz harctéren, hol súlyosan megsebesült s mint rokkant, ősmesteri rangban sze­relt le. A postaigazgatóság eredmé­nyes és buzgó munkásságát írásbeli köszönettel jutalmazta. Mint nyugdíjas 6 hold földjén gazdálkodik. Titkára a helyi Olv. Egyletnek, ig. tagja a Hangyának. Tagja volt a k. képv. test.-nek s a Vadásztársaság jegyző­je. Felesége: Markó Zsuzsánna. csikrákosi Péter Imre ny. rk. ta­nító, hitelszövetkezeti igazgató. * 1870 Csikborsova. A tanítói oklevelet 1914- ben Csiksomlyón szerezte meg és pá­lyáját Kopányszántón kezdte meg. 1901-ben nevezték ki Szadára a. r. k. iskola kántortanítójává. A Hitelszö­vetkezetnek 1919 óta igazgatója. A világháborúban az 1. h. gy. e.-nél tel­jesített szolgálatot, majd hadifogságba esett és mint csere rokkant eml. had­nagy, a Kcsk. tulajdonosa szerelt le. Felesége: nemes Szalay Etelka. Gy. Etel, Péter, Kornélia és Gábriella. Péter Szabó Lajos asztalosm. * 1905 Jászszentlászló. Iskolái elvég­zése után a bognármesterséget tanul­ta ki édesatyja mellett, amelyben fel­szabadult és mint segéd több éven át dolgozott. 1933-ban asztalosműhelyt nyitott, amelyet azóta önállóan vezet. Édesatyja végigharcolta a világhábo­rút. Felesét: Tóth Ilona. icáchi és atthyai dr. Péterffy Gusz­táv belgyógyász-fogorvos. * 1903. Sár­­közujlak. ősrégi erdélyi nemesi csa­lád sarja. Középiskoláit Szatmárné­­metin, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. Itt nyert diplomát 1928-ban. Tanulmányainak bővítésére egy fél­évet Bécsben, majd a szegedi F. J. tud. egy. kórtani intézetében mint gyakor­nok, később ugyanily beosztás mel­lett a közegészségtani intézetnél telje­sít szolgálatot. 1931-ben fogszakorvosi képesítést nyer. 1932-től 1934-ig Bu­dapesten klinikai bejáró orvos s 1934- től a III. sz. belklinika bejáró orvo­sa. 1937-től Monoron tart fenn bel­gyógyász és fogászati orvosi rende­lőt. Tudományos munkája: Az em­beri fog és ápolása, melyet a várme­gye az isk. kív. mépműv. részére engedélyezett. Élénk és tevékeny részt vesz a község egészségügyi és kultúrális életében. néhai Pfalcz Kálmán oki. gyógy­szerész.. * 1869 Esztergom. Közép iskoláit s egyetemi tanulmányait Ko­lozsváron végezte. Itt nyert gyógysze­rész diplomát. Mint gyakornok Nagy­váradon, Nagyszalontán működött. 1898-ban Alpárra költözött s átvette a már fennálló gyógyszertárt, melyet 30 éven át 1928-ban beállott haláláig vezetett. Vali községi képv. test. tag. vm.-i törv. hat. biz. tag. stb. Özve­gye: Mihálovits Valéria, régi nemesi család sarja. Dr. Pfeiffer Izsák főrabbi. * 1881 Ács. Középiskoláit Pápán, a rabbi­képzőt Budapesten s itt doktorált. 1912-ben kezdi lelkészi pályáját Sü­megen, mint vezető lelkész. 1919—1922 Pécsen h. rabbi s 1922-től Monoron főrabbi. Több verseskönyve jelent meg és mint egyházi költőnek, országos neve van. Felesége: Hacker I riderika. Fia Marcell. néhai Pichler Ferenc volt kávéház tulajdonos, kereskedő. Csepel egyik tekintélyesebb kereskedőjeként halt meg. Végig szolgálta a világháborút, mégis sebesült és kitüntetéssel szerelt le. Volt képv. test. tag, a polg. isk. széknek tagja, volt esküdt, fogyasztási adóellenőr. Jelentős része volt Csepel község kereskedelmi életének fejleszté­sében. Néhai felesége Eckrich Mária. Pichler Ferenc édesatyja Hőgyész község közbecsült főbírája volt. Fia Pichler Tivadar jogszigorló közgaz­dász. Apósa néhai Eckrich János Cse­pel első virilistája és főbírája volt. Dr. Pikk Imre ny. törzsorvos, fog­orvos. * 1882 Dunaföldvár. Közép­iskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Orvosi pályáját a hadsereg kötelékében kezdte meg 1903- ban a 69. gy. e.-nél. Utána a Buda­pests 17. h. kórház s. orvosa lett, majd a honvédorvosi szakiskolát elvé­gezve 1906-ban főorvossá, 1909-ben ezredorvossá nevezték ki. A mozgó­sításkor a 23. h. gy. e.-del mint ez­­redorvos főnök az orosz harctérre ke­rült, ahol megsebesült. Felgyógyulva a bpesti honvédkórház egészségügyi főnöke mellett szolgált, majd a hon­védelmi minisztérium V. ügyosztály­ba lett beosztva. 1918-ban nevezték ki törzsorvossá és e rangban 1919 nov. 1-én vonult nyugalomba. Kit.: Signum Laudis a kardokkal, vöröskereszt tiszti jelvény, Kcsk., seb. é., háb. e. é., porosz vöröskereszt (III. o.) Felesége: Bánhidy Etelka, ősrégi kis­kunfélegyházi nemesi családból szár­mazik. Piliczer Gyula vegyeskereskedő. * 1901 Nagykőrös, ősrégi nagykőrösi familia sarja. Középiskolái elvégzése után, mint tisztviselő működő,tt Buda­pesten. Hazatérve átvette édesatyja által 1901-ben alapított üzletet, melyet a mai napig önállóan vezet. Pilisborosjenöi dalkör. 1924-ben ala kult, az akkori taglétszám 124 volt, mely azóta 289-re emelkedett. A dal­körnek közadakozás és tagdíj beszedés útján már szép ingó vagyona és kész­pénze van. Az egyesület keretén belül működik alosztályonként egy futbal­­csapat. Elnöke Payer János k. főjegy­ző, aki a dalkört hazafias szellemben vezeti. Pilisi Iparosok köre. 1937-ben lett alapítva a pilisi iparosok által. Tár­sadalmi egyesület. Alapszabályok alapján működik saját székházában, melyet 1926-ban vettek. Saját könyv­tára és italmérése van. 1938-ban a kör tisztikara volt. Elnök: Kecske­méti József szíjgyártó m., alelnökök: Kovács Sándor malomtulajdonos, Szél Sándor hentesm. Jegyző: Csilló Mi­hály oki. tanító. Pénztáros: Szabó Sán­dor cipészm. Előljárósági tagok: Gór János, Topár Sándor, Ocstos István, Kozma János, Török József, Füleki Mihály, Szelepcsényi Károly, Klein László, Remeneczi István. Pilisi Krisztus Király róm. kath. Egyház. A plébánia 1935 óta önálló, addig Irsához tartozott és a lelkészi teendőket is az irsai lelkész látta el. Első lelkésze Kállay Lajos volt. A templom 1935-ben lett felépítve. A templomban egy Lurdi barlang van, melyet misézésre és a Szent Sir fel­állításához használnak. Az 1938-as kettős szent év megemlékezésére a templom előtt egy díszes kőfeszület lett építve. A templom védőszentje Krisztus Király. Az egyházban „Ró­­zsafűzér“-társulat működik, melynek 300 tagja van. Az egyház világi el­nöke: kakucsi Liebner József föld­­birtokos, ki egyben az egyház kegy­ura. A kántori teendőket: Bessenyi Mihály áll. tanító látja el. Pilisi Magyar Kir. Elemi Népis­kola. Régebben ev. iskola volt 5 tan­erővel, 1914-ben vette át az állam és 1932-ben egyemeletes új épületet ka­pott. Ezenkívül a községben még négy iskolaépület van, azonkívül a Mária­­telepi iskola, mely 1932 óta áll fenn, 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom