Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

védség szolgálatába lépett, itt érte a világháború a 11. h. gy. e.-ben. Részt­­vett a szerb, olasz és orosz harctere­ken folyó ütközetekben. Az összeom­láskor visszakerült ezredéhez, hol 1928-ig szolgált. 26 évi kát. szóig, után mint tiszthelyettes nyugalomba vonult. Kit.: I. o. e. v. é., II. o. e. v. é., br. v. é. és Kcsk. Felesége: Kon­­gorácz Ilona. Gy. Jolán, Margit, Trén, László. Németh Mihály főzőmester. * 1900 Győrsághegy. A gazd. szakiskolát Kecskeméten végezte, majd az iskola baromfitelepének lett a vezetője. Utána mint ispán 8 gazdaságban működött. 1937-ben Csermajorban a szakvizsga letétele után fölöző mesteri oklevelet nyert és az OMTK kötelékébe lépett. Előbb Kiskunhalason, jelenleg Kiskun­­majsán működik. Az üzemet a halasi üzem irányításával vezeti. Felesége: Ürmös Anna. Atyja néhai N. Mihály, 1914- ben a harctéren hősi halált halt. felsőzsidi Németh Péter oki. gyógy­szerész. * 1868-ban Pusztáörsön. Kö­zépiskoláinak elvégzése után, 1891-ben gyógyszerészi diplomát szerzett s mint ilyen Aba községben 25 évig, majd Türjén működött, míg 1928 óta Lajos­­mizsén vezeti 70 éves kora dacára gyógyszertárát. Élénk és tevékeny részt vesz a község kultúrális és társadalmi életében. Felesége: Szűcs Hermin. Németh Sándor gyógyszerész. * 1878 Nagyszered. Középiskoláit Nagy­bányán, egyetemi tanulmányait Bu­dapesten végezte, hol 1903-ban nyer oklevelet. Mint segéd működött Bu­dapesten, Soroksáron, Erzsébetfalván és 1907 óta Ráckevén működik. 1914— 1915- ben hadikórházban működött, mint segédgyógyszerész. Tagja az iskolaszéknek. Felesége: néhai Szelei Magdolna. A gyógyszertár 1787-ben alakult. Egy főbb helyiségből, egy laboratóriumból és egy pincéből áll. Dr. Névy Gyula ügyvéd. * 1881 Kiskunmajsa. Középiskoláit Kiskunfél­egyházán, egyetemi tanulmányait Bu­dapesten végezte és ügyvédi vizsgát 1908-ban tett. Pályáját Budapesten kezdte meg, majd Pestújhelyen foly­tatta. 1914-ben hadbavonult, a 68. gy. e.-del az orosz harctéren küzdött. Az összeomláskor hadnagyi rangban sze­relt le, majd Kiskunmajsán nyitotta meg ügyvédi irodáját. A helyi Casino elnöke, volt vm. th. biz. t., a kecske­méti ügyvédi kamara vm. tagja. Fele­sége: Wachncr Ilona. Niederkirchner Albin vendéglős. * 1895 Csepel. Ugyanitt végezte iskoláit. Utána a szülői birtokon gazdálkodott és önálló korcsmáros 1930,-ban lett. A család régi csepeli eredetű, nagyatyja volt Csepel első főbírája. Számos intéz­mény tagja. Felesége: Knerczer Ilonka. Niedermüller Béla vendéglős. * 1901-ben Visegrádon. A géplakatos szakma elsajátítása után bevonult katonának. A háború befejeztével leszerelt és a vendéglői ipart tanulta ki. 1936-ban Visegrádon önállósította magát. Niederkirchner Ferenc hentes- és mészáros. * 1873 Budapest. Budapes­ten végezte tanoncéveit, 1889-ben szabadult. 1897-ben leszolgálta katona idejét és azután Csepelen önállósí­totta magát. 1914-ben hadbavonult, 1918-ban, mint őrmester szerelt le. A község bírája és több helyi intéz­mény tagja. Felesége Szabó Gy. Mária. Niederkirchner Henrik gazdálkodó. * 1900 Csepel. Iskoláit Csepelen és Budapesten végezte. Mint tisztviselő Budapesten működött, majd 1924-től önálló birtokos lett. Felesége: Nie­derkirchner Irma. néhai Nigrinyi János r. k. isk. taní­tója. * 1885 Kiskunmajsa. A tanítói okl.-et Kiskunfélegyházán szerezte meg, majd pályáját Zagyvarékáson kezdte. 1907-ben választották meg Kis­kunmajsán, ahol haláláig megszakítás nélkül végezte nemzetnevelő munkássá­gát. 1923 jún 12-én halt meg a há­borúban szerzett betegségében. A világ­háborúban a szerb és orosz fronton az összeomláskor betegen szerelt le. öz­vegye: Horpáczy Jolán, fia Endre, oki. tanító. Nikiss Lajos rk. plébános. * 1899 Cserhátsurány. Szarvason érettségizett, theológiát Vácott végzett és 1925-ben szentelték pappá. Pályáját Nagykátán kezdte meg, majd több községben volt káplán és Csongrádon 4 évig volt hit­tanár a polgári iskolában. 1938 óta Apostagon plébános, az rk. leánykor vezetője. Niklósz János kéményseprőmester. * 1879 Perjános. Iskolái elvégzése után a kéményseprői iparban képezte ki magát. Felszabadulása után több vi­déki városban működött. 1922-ben Ceg­léden önállósította magát. Résztvett a világháborúban, az orosz és olasz fron­ton küzdött, 2-szer sebesült. Kit.: br. v. é., Kcsk. és vaskereszt. Felesége: Ukovics Etelka. Gy. Henrik, Jenő és Gyula. Nikobetti Alajos vendéglős. * 1885 Budafok. Iskoláit ugyanott, majd Bu­dapesten a szobrászatot tanulta ki. Mint szobrász évekig működött. Kita­nulta a műszaki minta készítését a Rökk-gyárban, ahol 6 évig volt. 1918- tól Csepelen vendéglős. Bevonult a 32. gy. e.-hez, az orosz fronton küzdött, mint tizedes szerelt le. Kit.: Kcsk. Fe­lesége: Zorinácz Mária. Nitvész Mátyás orvos. * 1899 Bu­dapest. Középiskolái elvégzése után orvosi pályára lépett. Az orvosi szakot a pécsi Erzsébet tud. egy.-en hallgatta és 1926-ban szerzett oklevelet. A fő­városi kórházakban folytatott gyakor­latot, majd 1930-ban önállósította ma­gát Dányban és azóta folytat magán­­prakszist. A m. kir. posta mb. és a E. R. B. A. kezelő orvosa. Az Ipar­kor, Gazdakör, Stefánia és a bpesti Orsz. Orvosszövetség tagja. Felesége: Ginter Margit. Nógrády Árpád ny. kir. jószág­­igazgató. * 1863 Pusztavacs. Közép­iskoláit Iglón, a gazd. akadémiát Ma­gyaróváron végezte. Gyakornoki éveit Ausztriában a Kóburg hercegi ura­dalomban kezdte. 1878-ban a gödöllői m. kir. korona uradalomba került s 44 évi szolgálat után, mint jószágigazgató vonult nyugalomba 1922-ben. Felesé­ge: Petőcz Mária. Ny Nyáradi Pál gazdálkodó. * 1881 Alsónémedi. önállóan 1907 óta gazdál­kodik és jelenlegi birtoka 24 k. hold, melynek nagy részét saját kitartó szorgalmával szerezte meg. A képv. test.-nek volt t., a ref egyháznak 11 évig volt presbitere. Felesége: Jobbágy Teréz, akinek fivére, Sándor hazája védelmében hősi halált halt. Dr. Nyáry Béla ügyvéd, kormány­főtanácsos. * 1877-ben Szegeden. Az egyetemet Budapesten és Kolozsvá­rott végezte. 1906-ban néppárti prog­rammal bejutott a képviselőházba. 1923-ban a kalocsai ügyvédi kamara elnökévé, 1937-ben az Ügyvédi Ka­marák Országos Bizottsága h. elnö­kévé választotta. Több hadikitünte­tés tulajdonosa. A várm. th. biz. tagja. Nyáry Károly hitelszöv. cégvezető. * 1893 Vác. Középiskoláit Vácon vé­gezte, mely után az O. K. H. szolgá­latába lép s a váci fióknál 1921-től mint tisztviselő, 1936-tól mint cégve­zető működik. 1914-ben a 32. cs. kir. gy. e.-hez vonult be s 1916-ban az orosz harctéren fogságba esett. 1920- ban tért vissza s mint önkéntes tize­des szerelt el. Tagja a Casinónak, a Lőegyletnek, a Sportegyletnek, a ref. egyház presbitere s a városi képv. test. választott tagja. Felesége: Kál­mán Margit. néhai nyáregyházi Nyári László földbirtokos. * 1840 Nagykőrös, ös­­nemesi család sarja. Tanulmányai elvégzése után a gazdálkodást tanulta ki atyja mellett, majd ön­álló birtokos lett. 300 hold földbirto­kon kezdett gazdálkodni, amit 1916-ban bekövetkezett haláláig vezetett, özve­gye 108 holdon gazdálkodik és 52 hol­don haszonélvező. Felesége: nemes Gáli Mária. nyáregyházai özv. br. Nyáry Lász­­lóné földbirtokos, báró Nyáry László szül. 1868 Jánosiban és meghalt 1924-189

Next

/
Oldalképek
Tartalom