Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Nagykőrösi Lorántffy Zsuzsanna községi polgári leányiskola. 1869-b3n foglalkozott a város első ízben az iskola felállításával a jótékony nőegylet kezdeményezésére. 1870-ben a ref. egyház jelentékeny támogatásával létesített is a város elemi iskolával kapcsolatos „polgári nőnöveldét“. Ez két év múlva megszűnt, mert a közönség nem részesítette támogatásban. A felsőbb leányiskola végleges megszervezéséhez újra hozzáfogott a város és 1877-ben az egykori zsandárkaszárnya helyiségében megnyílott az első osztály, ahol a tanítást egyelőre főgimnáziumi és tanító-képző intézeti tanárok végezték Bónis Károly igazgatásával. A következő évben kialakul a két osztályúvá fejlesztett intézet állandó testületé, melynek igazgatója Dr. Tóth Mihály. 1882-ben az intézet új igazgatója Szurmó Ambrus, aki 41 évig vezette az intézetet. 1905- ben épült fel az iskola új 1 emeletes hajléka és ugyanez évben nyilt meg a négy polgári leányiskola. A világháborúban az intézet is megszenvedte a válságos időket. 1922-ben halt meg Szurmó Ambrus igazgató, akinek utódai Tóth Erzsébet és Osvátné Kholen Albina h. ig. voltak, 1926 óta pedig Székely Karola az intézet igazgatója. 1923-ban az iskola felvette Lorántffy Zsuzsanna nevét, annak bizonyságául, hogy a női erények fejlesztését, ápolását az intézet mindenkor elsőrendű feladatának tekinti.

Nagykőrösi MOVE Torna és Vívó Egyesület. 1902-ben N. T. V. E. néven alakult, középiskolákat végzett kitűnő tornászokat és vívókat tömörítve zászlaja alá. Később a football térhódítása háttérbe szorította a többi szakosztályokat, hosszú időn keresztül komoly sikereket érve el. 1922-ben lépett be az egyesület a M. O. V. E. kötelékébe. 1925-ben kerékpárosai országos sikereket érnek el és éveken keresztül védik az Alföldi, majd a Déli kerület egyéni és csapatbajnokságait. Atlétikában az 1932. évi országos ifjúsági bajnokságban két bajnokságot, 1933-ban az országos MOVE bajnokságon pedig a pontversenyt nyeri meg. 1933-ban öt kerületi bajnoksággal térnek vissza Szegedről. Birkózói 1932-ben MOVE országos csapatbajnokai, ugyanakkor megnyerik a Déli kerület csapatbajnokságát is. Asztali-tennisz csapata 1933-ban a vidék bajnoka. Hölgytornász csapata

1927-ben Sopronban, 1929-ben Budapesten MOVE országos bajnoka, 1938- ban Budapesten országos III. osztályú csapatbajnok, 1938-ban vásárolt az egyesület egy központi fekvésű székházat. Működő szakosztályai: Asztalitennisz, atlétika, birkózó, céllövő, football, hölgytornász, kerékpár, tennisz és úszó. Az elnöki tisztet nagy hozzáértéssel és fáradhatatlan munkássággal Gál Dezső bankigazgató tölti be, akit munkájában lelkes tisztikar

támogat. Az egyesületi aranyjelvény birtokosai: Váczy Ferenc tanítóképző intézeti igazgató és Szabó Endre tisztviselő.

Nagykőrösi „Rákóczi“ szanatórium.

1934—35-ös években alapíttatott. 12 ágyas, de pótágyakkal 24-re egészíthető ki. Van sebészeti, szülészeti és nőgyógyászati osztálya, fel van szerelve röntgen laboratóriummal, műtővel és szájsebészeti rendelővel. Az intézetnek saját vízvezetéke van és 570 O-öles parkban terül el. Igazgató főorvosa dr. Téchy Bálint, a fogászati osztály vezetője, felesége dr. Albert Zsófia, aki a szegedi egyetemen nyerte oklevelét és fogászati szakképesítését Budapesten szerezte meg.

Nagykőrösi ref. Arany János gimnázium. Alapítási évét pontosan megállapítani nem lehet, annyi kétségtelen, hogy az a XVI. század második felére esik. Tanárok névsorát 1630 óta ismerjük. A tanulók névsora pedig 1633 óta áll rendelkezésünkre. Az első rendszeres tantervet 1792-ben állapította meg a helyi hatóság. Az első érettségi vizsga 1854 júliusában lett megtartva. Az intézet 1901-ben költözött a jelenlegi épületébe. A főgimnáziumot a nagykőrösi ref. egyház tartja fenn. Igazgató: Bánóczy Endre.

Nagykőrösi rk. egyház. 1778-ban lett alapítva. Templomát Szent László király tiszteletére szentelték fel ugyanez évben. A plébániának az első időben csak néhány tagja volt, így pl.

1879-ben a szülöttek száma 12. A hívek jelenlegi száma 10.240. A plébániához atrtozik Nagykőrös és a város tanyavilága.

Nagykőrösi Téglagyár és Kereskedelmi R. T. Nagykőrös. 1906-ban alakult. Alapítók Pláger József, Pláger Gyula és Tiszaváry Dezső, nagykőrösi lakósok. A téglagyári üzemet a fenti rt. a Gondi J. és Tsai cégtől vette át, valamint Pláger és Tsa sörraktárát és szikvízgyárát is magába olvasztotta. 1906 óta a rt. úgy a tóglagyártást, mint a szikvízgyártást, valamint a sörraktárak vezetését kezeli. Terményeikkel Nagykőrös városát és annak környékét látja el. Elnök és vezérigazgató Pláger József. Felügyelőbizottsági elnök dr. Révész Dezső.

Nagykőrösi téli gazdasági iskola és mezőgazdasági szaktanácsadó állomás.

1923-ban létesítette a földművelésügyi minisztérium és 1936-ban dr. Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter az intézmény nevét „M. kir. téli gazdasági iskola és mezőgazdasági szaktanácsadó állomásira módosította, hogy annak tevékenysége külső elnevezésében is kifejezésre jusson. Az intézmény Pestvármegye egyetlen téli gazdasági iskolája, ahol 50 növendék részére tanuló otthon van berendezve.

Az intézmény szaktanárai az érdeklődő gazdatársadalomnak mezőgazdasági szaktanácsadással szóban és írásban egész évben ingyen állnak rendelkezésre. Az intézet igazgatója Orosz Gyula oki. gazda, m. kir. gazdasági tanár, a nagykőrösi növényvédelmi és homokjavítási körzet vezetője.

Nagykőrösi Uránia Mozgóképszínház. Alapíttatott 1919-ben a jelenlegi tulajdonos id. Papp Sándor által. Ez volt Nagykőrösön az első filmszínház. 1932-ben átalakították hangos mozgóvá és a legmodernebb leadó gépekkel szerelték fel. A mozinak hatszáz férőhelye van és hetenként három előadást tart. Közönsége főleg a város lakói köréből adódik. A tulajdonoson kívül, annak gyermekei és veje is részt vesznek a filmszínház vezetésében.

Nagykőrösi Vajüzem. Tulajdonosa és vezetője ifj. Jely Gyula. Az üzemet 1934-ben alapította, melyet 4 év alatt a vármegye egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb tejüzemévé fejlesztett. Működése kezdetén a napi tejforgalom 1000 1. volt, mely 1938-ban már elérte a 13.000 1. napi forgalmat. Több tejgyüjtő telepe van, melynek tejforgalmát átveszi és üzemében feldolgozza. Az üzem villanyerőre, külföldi mintára van berendezve. Exportja 1937-ben Németországba, Angliába és Amerikába is volt. Készítményeit nagy budapesti cégek veszik át.

Nagytarcsai ág. h. ev. elemi népiskola. Az iskola a régi épület helyén 1905-ben újjonnan épült, 2 tanteremből s egy modern tanítói lakásból áll. Tankötelesek száma 167. Alkalmazott tanítók száma: 3.

Nagytarcsai Hangya Szöv. 1918-ban alakult Blaskovits Oszkár ig. tanító kezdeményezésére. Ügyvezető elnöke: Blaskovits Oszkár.

Nagytarcsai Hitelszövetkzet, mint az O. K. H. fiókja. 1929-ben alakult Blaskovits Oszkár ig. tanító kezdeményezésére. Igazgató: Fábián János és és dr. Géczy István.

Nagytétényi Baross Gábor telepi egyház. 1930 febr. 2-án alakult 1600 lélekszámmal. A templom alapkövét 1933-ban tették le és ugyanaz év szept. 3-án szentelték fel. Az egyházközség lelkésze Magdics Imre rk. hitoktató lelkész.

Nagytétényi ref. egyház. A Nagytétény területén lakó ref. hívek 1929- ig a budafoki anyaegyház szórványai voltak. Ekkor fiókegyházzá alakultak és adminisztrátori lelkészt kaptak a budafoki vallástanár személyében. 1929-ben épült fel a hívek áldozatkészségéből és amerikai dollárkölcsönből a nagytétényi reformátusok Gömbös Gyula-úti gyülekezeti háza- 136 -