Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye történetének foglalata
IV. László király uralmának is nem egy eseménye itt játszódott le a vármegye területén. A kunok betelepítése után bekövetkezett zavargások megszüntetésére Rákoson tartott országgyűlésen szorítja, rá a magyar nemesség a királyt, hogy erélyesen lépjen fel garázdálkodó kunjaival szemben. Amikor pedig Kun László kicsapongó élete csaknem végromlásba döntötte az országot, a nemzet segítségére siető egyház erélyes fellépésére a Tétény mellett megtartott országgyűlésen hozzák meg a kun törvényt, amelynek rendeltetése az lett volna, hogy az országban fellépett zavaroknak véget vessen. Ugyancsak Rákoson 1286-ban tartott országgyűlésen újították meg a Tétényben hozott határozatokat, de mindhiába, Kun László sem az ott letett esküjét nem tartotta meg, sem pedig az ott hozott törvényeknek nem tudott érvényt szerezni. A végleg elkeseredett nemesség végül is fegyvert ragadott királya ellen, aki előbb Csepelre, majd onnan Pestre és onnan ismét Budára menekült és végül is csak nagy nehézségek árán sikerült a felkelést levernie. Arpádházból származó királyaink uralkodásának utolsó napjaiban fellépett zava.ros időknek nem egy fontos tanácskozása, országgyűlése, szintén itt volt vármegyénk valamelyik városában vagy helységében. 1298-ban Pesten, 1299-ben Rákoson, 1300-ban ismét Pesten tartottak országgyűlést a zavaros és bizonytalan állapotok megszüntetésére, de hasztalan, az utolsó Árpád ivadék, III. Endre sírba szállott anélkül, hogy az állapotokon segíthetett volna. Az utána következett trónvillongásokban Pest vármegye Vencel pártjára állott, amiért az Anjou-párti érsek kiközösítette Pest vármegyét az egyházból. Az Anjou-párt még Budát is megtámadta, de sikertelenül, sem a várat be nem vehették és a megyét sem tudták eltántorítani Vencel pártjától. Vencel megfutamodása után a bajor Ottó mellé állott Pest vármegye, de látván annak gyámoltalanságát, átpártolt Róbert Károlyhoz és így 1307-ben az Anjouk pártja már Pesten tartotta gyűléseit, sőt Róbert Károlyt ott is választotta meg az ország királyává. Róbert Károly uralmának tragikus eseménye, Záh Felicián merénylete a királyi család ellen Pilis megye főhelyén, Visegrádon a királyi palotában játszódott le, abban a fényes épületben, amelyet Róbert Károly emelt a királyi székhelyül választott Visegrádon. Az ő uralmától kezdődőleg lesz Pilis megyének ez a főhelye egyúttal az ország fővárosa, ahol egymás után jelennek meg idegen országok uralkodói és előkelőségei. Zsigmond király uralma alatt szomorú eseménynek színhelye a visegrádi vár. A Zsigmond királlyal elégedetlenkedő főurak elfogván a királyt, Visegrád várába zárták be azt. A XIV. századtól kezdődően mindgyakrabban tartják királyaink az országgyűléseket, a fontosabb tanácskozásokat a megyének hol egyik, hol másik helyén. Épp ezért a vármegye magatartása nem egyszer döntőleg befolyásolta a tanácskozásokat s viszont a vármegye is kénytelen volt az országgyűléseken, a tanácskozásokon felvetődött vitás ügyekben határozott állást foglalni. A XV. században a megye területén megtartott országgyűlések sorában nevezetesebbek: az 1446. évi Pesten tartott országgyűlés, amelyen a köznemesség erőteljes fellépésére megválasztják Hunyadi Jánost az ország kormányzójává. Ennél is sokkal nagyobb jelentőségű az 1458. évi január hónapjában ugyancsak Pesten tartott az az országgyűlés, amelyen szintén a köznemesség kikiáltja Hunyadi Mátyást az ország királyává. Mátyás uralkodása alatti országgyűlések is a megye területén tartattak meg, legtöbbnyire Budán, de Vácott is. Mátyás uralmához fűződik Budának hatalmas fellendülése. ő alatta lett az ország fővárosa és ezzel az országos ügyek elintézésének súlypontjává lesz vármegyénk- És valóban ettől kezdve a török hódoltság idejéig alig van országos és különösen politikai esemény, amelynek színhelye ne lett volna a vármegye egyik vagy másik helysége. Azok az országos tanácskozások, országgyűlések, amelyeken lassan-lassan előtérbe lép a köznemesség, majd Werbőczi nádorrá történt megválasztásával az ország sorsának az irányítását is kezébe veszi, csaknem kivétel nélkül mind a vármegye területén folytak le. Ugyancsak a vármegye területén Kecskeméten alakul meg a Werbőczivel és a köznemességgel szembenálló főnemességnek az a „Kalandosok Társulata“ néven ismert szövetsége, amelynek az volt a célja, hogy a köznemességet és Werbőczit visszaszorítsa a politikában. A XV. század végén és a XVI. század első éveiben lezajlott történelmi eseményekből szintén nem egynek az emléke fűződik vármegyénk területéhez. Mátyás király halála után bekövetkezett felfordulásban az oly sok dicsőséget látott feketesereg lázongó tömegeit Kinizsi Pál Halas mellett verte széjjel és semmisítette meg. A vármegye területéről indul ki 1514-ben a Dózsa féle parasztlázadás. Azt a zászlót, amely alatt Dózsa a lázadást vezette, a budai szent Zsigmond templomban adták át neki és ugyancsak a megye területén Kecskemét vidékén gyűjtött hadakat Dózsa alvezére, Nagybotú Lőrinc. A mohácsi vészt követő szomorú eseményekben, amikor hazánk kettős királyság következtében két pártra szakadt, az egyesített vármegyék közül Pilis megye Szapolyai Jánosnak a pártján 48
