Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

I. rész - Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye történetének foglalata

IV. László király uralmának is nem egy ese­ménye itt játszódott le a vármegye területén. A kunok betelepítése után bekövetkezett zavargá­sok megszüntetésére Rákoson tartott országgyű­lésen szorítja, rá a magyar nemesség a királyt, hogy erélyesen lépjen fel garázdálkodó kunjaival szemben. Amikor pedig Kun László kicsapongó élete csaknem végromlásba döntötte az országot, a nemzet segítségére siető egyház erélyes fellépé­sére a Tétény mellett megtartott országgyűlésen hozzák meg a kun törvényt, amelynek rendeltetése az lett volna, hogy az országban fellépett zava­roknak véget vessen. Ugyancsak Rákoson 1286-ban tartott országgyűlésen újították meg a Tétényben hozott határozatokat, de mindhiába, Kun László sem az ott letett esküjét nem tartotta meg, sem pedig az ott hozott törvényeknek nem tudott ér­vényt szerezni. A végleg elkeseredett nemesség végül is fegyvert ragadott királya ellen, aki előbb Csepelre, majd onnan Pestre és onnan ismét Bu­dára menekült és végül is csak nagy nehézségek árán sikerült a felkelést levernie. Arpádházból származó királyaink uralkodá­sának utolsó napjaiban fellépett zava.ros időknek nem egy fontos tanácskozása, országgyűlése, szin­tén itt volt vármegyénk valamelyik városában vagy helységében. 1298-ban Pesten, 1299-ben Ráko­son, 1300-ban ismét Pesten tartottak országgyűlést a zavaros és bizonytalan állapotok megszünteté­sére, de hasztalan, az utolsó Árpád ivadék, III. Endre sírba szállott anélkül, hogy az állapotokon segíthetett volna. Az utána következett trónvillongásokban Pest vármegye Vencel pártjára állott, amiért az Anjou-párti érsek kiközösítette Pest vármegyét az egyházból. Az Anjou-párt még Budát is meg­támadta, de sikertelenül, sem a várat be nem ve­hették és a megyét sem tudták eltántorítani Ven­cel pártjától. Vencel megfutamodása után a bajor Ottó mellé állott Pest vármegye, de látván annak gyámoltalanságát, átpártolt Róbert Károlyhoz és így 1307-ben az Anjouk pártja már Pesten tartotta gyűléseit, sőt Róbert Károlyt ott is választotta meg az ország királyává. Róbert Károly uralmának tragikus esemé­nye, Záh Felicián merénylete a királyi család ellen Pilis megye főhelyén, Visegrádon a királyi palo­tában játszódott le, abban a fényes épületben, ame­lyet Róbert Károly emelt a királyi székhelyül választott Visegrádon. Az ő uralmától kezdődőleg lesz Pilis megyének ez a főhelye egyúttal az ország fővárosa, ahol egymás után jelennek meg idegen országok uralkodói és előkelőségei. Zsigmond király uralma alatt szomorú eseménynek szín­helye a visegrádi vár. A Zsigmond királlyal elége­detlenkedő főurak elfogván a királyt, Visegrád várába zárták be azt. A XIV. századtól kezdődően mindgyakrabban tartják királyaink az országgyűléseket, a fonto­sabb tanácskozásokat a megyének hol egyik, hol másik helyén. Épp ezért a vármegye magatartása nem egyszer döntőleg befolyásolta a tanácskozáso­kat s viszont a vármegye is kénytelen volt az or­szággyűléseken, a tanácskozásokon felvetődött vitás ügyekben határozott állást foglalni. A XV. században a megye területén megtartott ország­­gyűlések sorában nevezetesebbek: az 1446. évi Pesten tartott országgyűlés, amelyen a köznemes­ség erőteljes fellépésére megválasztják Hunyadi Jánost az ország kormányzójává. Ennél is sokkal nagyobb jelentőségű az 1458. évi január hónapjá­ban ugyancsak Pesten tartott az az országgyűlés, amelyen szintén a köznemesség kikiáltja Hunyadi Mátyást az ország királyává. Mátyás uralkodása alatti országgyűlések is a megye területén tartat­tak meg, legtöbbnyire Budán, de Vácott is. Mátyás uralmához fűződik Budának hatalmas fellendü­lése. ő alatta lett az ország fővárosa és ezzel az országos ügyek elintézésének súlypontjává lesz vármegyénk- És valóban ettől kezdve a török hódoltság idejéig alig van országos és különösen politikai esemény, amelynek színhelye ne lett volna a vármegye egyik vagy másik helysége. Azok az országos tanácskozások, országgyűlések, amelyeken lassan-lassan előtérbe lép a köznemes­ség, majd Werbőczi nádorrá történt megválasztá­sával az ország sorsának az irányítását is kezébe veszi, csaknem kivétel nélkül mind a vármegye területén folytak le. Ugyancsak a vármegye terü­letén Kecskeméten alakul meg a Werbőczivel és a köznemességgel szembenálló főnemességnek az a „Kalandosok Társulata“ néven ismert szövetsége, amelynek az volt a célja, hogy a köznemességet és Werbőczit visszaszorítsa a politikában. A XV. század végén és a XVI. század első éveiben lezaj­lott történelmi eseményekből szintén nem egynek az emléke fűződik vármegyénk területéhez. Má­tyás király halála után bekövetkezett felfordulás­ban az oly sok dicsőséget látott feketesereg lázongó tömegeit Kinizsi Pál Halas mellett verte széjjel és semmisítette meg. A vármegye területé­ről indul ki 1514-ben a Dózsa féle parasztlázadás. Azt a zászlót, amely alatt Dózsa a lázadást vezette, a budai szent Zsigmond templomban adták át neki és ugyancsak a megye területén Kecskemét vidé­kén gyűjtött hadakat Dózsa alvezére, Nagybotú Lőrinc. A mohácsi vészt követő szomorú események­ben, amikor hazánk kettős királyság következté­ben két pártra szakadt, az egyesített vármegyék közül Pilis megye Szapolyai Jánosnak a pártján 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom